A fenntartható turizmus éve 2017. volt?

Igen. Már 2015. decemberében meghozták azt a döntést, hogy 2017. legyen a fenntartható turizmus éve. 2017 a fenntartható turizmus fejlesztésének nemzetközi éve lett. Node mi történt közben, ami ezt segíti? Részeredmények vannak, de az óceánjáró óriások sok milliárdos pénzforgalma, a rengeteg feleslegesen megtett kilométer a kereskedelemben, a szeméthegyek a vizeinkben, a mikroműanyag és vegyi szennyezés az egykor bőségesen termő talajainkkban. Sok jel mutat arra, hogy 20-40 év után sem sikerül megtörni sok rossz irányba elindult folyamatot. A város feléli a vidéket, a tömeg termelés elveszi a bio-organikus változatosság elől a területeket. A vidéki ember hitét vesztve a végén városi életet kezd élni, vagy annyira elszegényedik, hogy nem fejlődik. Az ENSZ (United Nations – UN), a fenntartható fogyasztási és termelési szokások kialakításán még dolgozni kell, elég a termőföld fenntarthatatlan pusztulásra gondolni, ami nem csak Afrika problémája, Európát erősen érinti, Ázsia vagy Dél-Amerika mellett. Kutatások szerint Európában tizenhétszer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll (azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled).

Hová sikerült eljutni? Kik szívlelték meg ezt, és kik engedték el a fülük mellett a környezetvédelem, a józan ész és a szív jelzéseit egyaránt?

Az 1950-es évek óta folyamatosan növekvő turizmus a káros anyag kibocsájtás és pazarlás egy lavináját indította el, ami nem látszik lassulni a vészjósló jelek ellenére sem. Ezeket olvasva legalább gondolkodjunk el egy hosszabb kerékpártúrán és bio-, öko-, falusi vendéglátó helyek meglátogatásán belföldön vagy a közelben külföldön!

Az alábbi beszélgetés jól szemlélteti, hogy a kis próbálkozásoknak van értelme, az ereje hiányzik globális szinten. A búvárkodás csodás képei miatt is érdemes megnézni. Curaçao Holland-Antillák:

Képzeljük el, hogy egy hétig szemetelés, benzin és nagy energia felhasználás nélkül is jól tudjuk érezni magunkat. Többnyire a több sport és kultúra sem árt, és a spórolást az egészség megőrzéssel együtt mindenképpen érdemes gyakorolni. A nemzetközi összefogás nehéz, de mindenképpen szükséges, kihívásokkal teli, elég a folyóinkra (Kőrös, Maros, Rába, Duna, Tisza) gondolni, amiken keresztül komoly mérgek csordogáltak be Magyarországra a ‘fejlett’-nek mondható 1990-es dátum után is.

Ma már a luxus és incentive túrák között is szerepel ez a fenntartható kategória, tehát nem a dőzsölés csúcsfokának a hajszolása a fő cél. Erről egy-egy sikeres böjt szakékértő tud mesélni, például több cégvezető és bankigazgató ment el 10-21 napra gyakorlatilag koplalni egy eldugott helyre (orvos által ellenőrzötten jótékony gyógyhatás reményében természetesen), és olyan árat fizettek ezért a szolgáltatásért, mint egy thaiföldi vagy törökországi 5 csillagos all-inclusive nyaralás során. Ők jó példát mutathatnak, és néhány fiatalabb üzletember/üzletasszony elkerülheti az egészségügyi összeomlást kipróbálva egy másik utat (cukor, méreg, kerozin, kaszinó, alkohol stb. diétát tartva). Ha tudnánk, hogy mennyit fizetnek egy jól szervezett SalzburgPassauBécs-Wien-(ritkán Pozsonyig is) kerékpáros túráért a szomszédaink, talán tátva maradna a szánk, ez a részben Duna menti kerékpárút méltán híres évtizedek óta, 499-1000 euró/fő, extra programokkal együtt egyágyas hotel elhelyezéssel és extra programmal együtt nem ritkán 1200 euró 7 éjre.

A turizmusban a fenntarthatóság a természeti, kulturális és épített környezeti elemek okos felhasználását, fejlesztését és egyben védelmét jelenti, aminek következtében a turizmusban részt vevők elvárásai teljesülnek, és a ‘gazdasági’ előnyökből is részesülnek.

Wesenufer Hotel Dunapart

A lehetőségekről, a szükséges összefogásról egy 2007-ben publikáltak egy jó cikket a témában: www.turizmusonline.hu/tt_hatter/cikk/fenntarthato_turizmus.

Maga a fogalom, Fenntartható Turizmus (Sustainable Tourism), sok-sok konferencia óta sokak számára ismert a világban (Kínától Horvátországon át az USA-ig). Lásd pl.: Letöltés ITTvagy ITT angolul.

Friss hírek, aktuális események, nemzetközi programok: sdt.unwto.org.  Az utolsó fotón egy Tenerife déli részén készült fotó, a környék megmutatja, hogy forró és száraz területen is komoly kertészkedés folyhat, és a helyi gyümölcsök jól eladhatóak a kis szállodákban és boltokban például.  Tenerife banán exportja óriási, de közben rengeteg más élelmiszert importál, ami nem a hatékonyságot, hanem a gazdaság jelenlegi működésének fenntarthatatlanságát tükrözi, és nem mellesleg a helyi kultúrát mérgezi, a vizet óriási mértékben igénylő növények egyike a banán, a Kanári Szigeteken a víz ritka kincs.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük