Pompeji és Herculaneum
Pompeji és Herculaneum római városai, amelyeket i. sz. 79-ben maga alá temetett a Vezúv kitörése, megoldotta a régészek egyik nagy problémáját, amelyet Amedeo Maiuri így jelölt meg: „a civilizáció fejlődésének egyik alapkérdése: hogyan jött létre és fejlődött tovább a lakóház”. Pompejit még az i. e. 8. század előtt az őshonos oscusok népesítették be, később azonban az etruszkok, görögök és a harcias samnisok fennhatósága alá került. A város jelentős kereskedelmi központtá nőtte ki magát akkorra, amikor a váratlan vulkánkitörés habkő és hamu alá temette. A város tele volt boltokkal, piacterekkel és kényelmes lakóházakkal; utcáit kövezet borította; volt stadionja, két színháza; voltak templomai, fürdői és bordélyházai. Talajjavító munkálatok során fedezték fel ismét a 16. században, s az elkövetkező évek ásatásai bensőséges képet adnak arról, milyen lehetett egy római város élete az 1. században.
Úgy tartják, hogy a pompejii lakóház a viszonylag egyszerű etruszk tanyaházból alakult ki. Az építmény egy központi udvar, az átrium köré tömörült, amelynek teteje négy oldalról ereszkedett alá a középütt kialakított nyílásig, a compluvimig. Innen csörgött alá az esővíz az alatta elhelyezett téglalap alakú víztartályba, az impluviumba. Az átrium körül csoportosultak a lakószobák; azaz a hálószobák (cubicula), ebédlők (triclinia), s a keskeny bejárattal (vestibule) szemben a nappali (tablinum), a ház legfontosabb helyisége. Az alaprajz továbbfejlődésével újabb belső, oszlopos udvart, peristyliumot csatoltak az épülethez, gyakran kúttal a közepén. Az üzletek az utcai fronton kaptak helyet. Egyes lakrészeket elkülönítettek és bérbe adtak. (Ilyen külön bejáratú albérlet működhetett például a Villa di Julia Felixben.) A földszint fölé emeletet húztak, mígnem az etruszk tanyaház azzá a kényelmes, palotára emlékeztető városi lakká változott, amilyennek jellegzetes példái a Casa dei Vettii és a Casa del Fauno.
Útleírás és térképen a környéke, Nápoly, Torre del Greco stb.: www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=913.