Mexikó ókori öröksége és Cortez pusztítása

A terület első ismert civilizációja az olmékoké, akik már Kr. e. 1100 körül a K-i parton éltek, és sok szobrot, faragást hagytak hátra. Az őket követő nagy birodalomépítők, a yucatáni maják Kr. u. 300-ban élték virágkorukat, benépesítve a Mexikói-fennsíkot, valamint D-en a mai Guatemala, Honduras és El Salvador területét. Csodálatos maja emlékek találhatók Chichén Itzánál és Palenquenél. A 13. sz. elején az É-ról leözönlő aztékok vonták uralmuk alá a terület nagy részét. Elképesztő városaik, mesés gazdagságuk és félelmetes vallási szertartásaik még a 16. sz.-i megszálló spanyolokban is ámulatot és rémületet keltettek.

Az azték piramistemplomok meredek lépcsőiről patakokban folyt a vér, amint a groteszk álarcot viselő papok obszidiánkéseikkel hadonászva felhasították az isteneiknek felajánlott emberáldozatok mellét, és kitépték még dobogó szívüket. Ezrek és ezrek haltak meg, hogy kiengeszteljék az istenek és istennők százait. 1487-ben, amikor az aztékok Tenochtitlán Nagy Templomát felszentelték, a beszámolók szerint négy napon keresztül, hajnaltól napnyugtáig négyesével áldozták fel az embereket istenük oltárán.

Az aztékok bukását éppen egyik legerősebb istenük, a tollaskígyó, Quetzalcoatl okozta, akit egy szőke szakállas, iszákos uralkodó képében hajdan elűztek trónjáról, de várták, hogy Keletről egyszer majd visszatér. Amikor 1519-ben megjelent egy szakállas, fehér bőrű, csillogó fémruhás férfi, az azték uralkodó, II. Montezuma azt gondolta, Quetzalcoatl tért haza. A szőke idegen azonban nem volt más, mint a spanyol Hernando Cortez, aki katonáival és papjaival az övékhez hasonló kegyetlenséggel kínozta és ölte meg, tette rabszolgává és „térítette meg” az aztékokat és Mexikó többi népét.

Mexikónak három évszázadba került, hogy a spanyolok vasmarkából kiszabaduljon, és majdnem újabb száz évet vett igénybe, hogy a nép megszabaduljon a válogatott kalandoroktól és elnyomóktól. Gazdaságában az idegen érdekek még ma is fontos szerepet játszanak.

Montezuma csodálatos, a Texcoco-tavon épült szigetfővárosából nem sok maradt, sőt a terjeszkedő főváros a tavat is maga alá temette. A Nagy Templom helyét feltárták, de a környék legfontosabb épülete ma a katedrális, amelyet a spanyolok 1573-ban kezdtek építeni.

Nemcsak az aztékok munkái, hanem nyelvük, a náhuatl is megmaradt, hasonlóan a Kolumbusz előtti Mexikó maja, zapoték, otomi és mixték népeinek emlékeihez és nyelvéhez. Az országban élő kb. 26 milliós indián lakosságból több mint 5 millióan e nyelvek 59 különböző dialektusát beszélik. A lakosság 29 %-a indián, 55 %-a pedig mesztic (mestizo; azaz európai-indián vérkeveredésből származik). A maradék 16% (criollos) európai ősöktől való.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük