Oroszország köztársaságai lista – Adatgyűjtő tudnivalók

Nézzük sorban, érdekes lista közte a 2018-as Foci VB egy helyszínével:

Adigeföld
Adige Köztársaság
Adigeja, Reszpublika Adigeja (orosz)
Adygă, Adygă Respublik (adlgeil/cserkesz)

Terület: 7 600 km2
Népesség: 438 200 fő (2003)
Népsűrűség: 58 fő/km2
Főváros: Majkop 168 200 fő
Népcsoportok: orosz 68%, adige 22%, ukrán 3%, örmény 2%, egyéb 5%
Vallások: orosz ortodox, szunnita mohamedán (adigék)

Altáj
Altáji Köztársaság
Altaj, Reszpublika Altaj (orosz, altáji)

Terület: 92 600 km2
Népesség: 204 800 fő (2003)
Népsűrűség: 2 fő/km2
Főváros: Gorno-Altajszk 54 200 fő
Népcsoportok: orosz 60%, altáji 31%, kazah 6%, egyéb 3%
Vallások: orosz ortodox, szunnita mohamedán, buddhista (lámaista)

Baskíria
Baskír Köztársaság
Baskortosztán, Reszpublika Baskortosztán (orosz)
Bashqortostan, Bashqortostan Respublikahy (baskír)

Terület: 143 600 km2
Népesség: 4 044 500 fő (2003)
Népsűrűség: 28 fő/km2
Főváros: Ufa (Öfö) 1 091 200 fő
Népcsoportok: orosz 39%, tatár 28%, baskír 22%, csuvas 3%, mari 3%, egyéb 5%
Vallások: orosz ortodox, szunnita mohamedán (baskírok, tatárok)

Burjátföld
Burját Köztársaság
Burjatija, Reszpublika Burjatija (orosz)
Buryaad, Buryaaday Respublika (burját)
Buryad, Buryad Ulus (mongol)

Terület: 351 500 km2
Népesség: 1 003 300 fő (2003)
Népsűrűség: 3 fő/km2
Főváros: Ulan-Ude 370 900 fő
Népcsoportok: orosz 70%, burját 24%, ukrán 2%, tatár 1%, egyéb 3%
Vallások: orosz ortodox, buddhista/lámaista és sámánista (burjátok)

Csecsenföld
Csecsen Köztársaság
Noxçiyçö, Noxçiyn Respublika Noxçiyçö (csecsen) Csecsnya, Csecsenszkaja Reszpublika Icskerija (orosz)

Terület: 15 700 km2
Népesség: 489 900 fő (2003)
Népsűrűség: 31 fő/km2
Főváros: Dzsohar Gala (Groznij) 117 800 fő
Népcsoportok: csecsen 75%, orosz 20%, egyéb 5%
Vallások: szunnita mohamedán (csecsenek), orosz ortodox

Csuvasföld
Csuvas Köztársaság
Csuvasija, Csuvasszkaja Reszpublika (orosz)
Chȃvash, Chȃvash Respubliki (csuvas)

Terület: 18 300 km2
Népesség: 1 312 700 fő (2003)
Népsűrűség: 72 fő/km2
Főváros: Csebokszari 460 700 fő
Népcsoportok: csuvas 68%, orosz 27%, tatár 3%, mordva és egyéb 2%
Vallások: ortodox (csuvasok, oroszok, mordvák), szunnita mohamedán (tatárok)

Dagesztán
Dagesztáni Köztársaság
Dagesztan, Reszpublika Dagesztan (orosz)
Dağistan, Dağistanałul Respublika (avar)
Dağustan, Dağustandin Respublika (lezg)

Terület: 50 300 km2
Népesség: 2 148 400 fő (2003)
Népsűrűség: 43 fő/km2
Főváros: Mahacskala 338 400 fő
Népcsoportok: mintegy 30 különböző népcsoport: avar 28%, dargin 16%, kumük 13%, lezg 11%, orosz 9%, lak 5%, tabasszarán 4%, azeri 4%, csecsen 3%, egyéb 7%
Vallások: az ortodox oroszokon kívül túlnyomóan szunnita mohamedánok

Észak-Oszétia (Alánia)
Észak-Oszét Köztársaság:
Szevernaja Oszetija, Reszpublika Szevernaja Oszetija – Alanija (orosz)
Cægat Iryston, Cægat-Irystony Respublikæ – Alanijy (oszét)

Terület: 8000 km2
Népesség: 689 200 fő (2003)
Népsűrűség: 86 fő/km2
Főváros: Vlagyikavkaz (Dzaudzikau) 314 600 fő
Népcsoportok: oszét 53%, orosz 30%, ingus 5%, örmény 2%, grúz 2%, egyéb 8%
Vallások: ortodox (oroszok, grúzok), szunnita mohamedán (oszétek, ingusok)

Hakaszföld
Hakasz Köztársaság
Hakaszija, Hakasszkaja Reszpublika (orosz)
Hakaszija, Hakasszkaj Reszpublika (hakasz)

Terület: 61900 km2
Népesség: 568 800 fő (2003)
Népsűrűség: 9 fő/km2
Főváros: Abakan 172 100 fő
Népcsoportok: orosz 79%, hakasz 11%, ukrán 2%, német 2%, egyéb 6%
Vallások: orosz ortodox, mohamedán, animista

Ingusföld
Ingus Köztársaság
Ingusetija, Reszpublíka Ingusetija (orosz)
Ğalğay Mohk, Ğalğay Respublika (lngus)

Terület: 3600 km2
Népesség: 488 000 fő (2003)
Népsűrűség: 136 fő/km2
Főváros: Nazrany 121 100 fő
Népcsoportok: ingus 69%, orosz 22%, csecsen, egyéb 9%
Vallások: szunnita mohamedán (ingusok, csecsenek), orosz ortodox

Jakutföld (Szaha)
Jakut Köztársaság
Szaha, Reszpublika Szaha (orosz)
Szaha, Szaha Reszpublikata (szaha/jakut)

Terület: 3 103 200 km2
Népesség: 887 300 fő (2003)
Népsűrűség: 0,3 fő/km2
Főváros: Jakutszk 191 000 fő
Népcsoportok: orosz 50%, jakut 33%, ukrán 7%, tatár 2%, egyéb 8%
Vallások: orosz ortodox, animista (a jakutok kisebbik része)

Kabard- és Balkárföld
Kabard-Balkár Köztársaság
Kabardino-Balkarija, Reszpublika Kabardino-Balkarija (orosz)
Qébérdey-Béłqér, Qébérdej-Béłqér Respubliké (kabard/cserkesz)
Qabarty-Malqar, Qabarty-Malqar Respublika (balkár/karacsáj)

Terület: 12 500 km2
Népesség: 709 700 fő (2003)
Népsűrűség: 63 fő/km2
Főváros: Nalcsik 234 200 fő
Népcsoportok: kabard 48%, orosz 32%, balkár 9%, ukrán 2%, oszét 1%, német 1%, egyéb 7%
Vallások: az oroszok és a kabardok egy része ortodox, a többiek túlnyomóan szunnita mohamedánok

Kalmükföld
Kalmük Köztársaság
Kalmikija, Reszpublika Kalmikija (orosz)
Halmg Tangcs, Halmg Reszpublik (kalmük)

Terület: 76 100 km2
Népesség: 307 900 fő (2003)
Népsűrűség: 4 fő/km2
Főváros: Eliszta 105 800 fő
Népcsoportok: kalmük 45%, orosz 38%, dargin 4%, csecsen 3%, kazah 2%, egyéb 8%
Vallások: buddhista/lámaista (kalmükök), orosz ortodox, szunnita mohamedán (darginok, csecsenek, kazahok)

Karacsáj- és Cserkeszföld
Karacsáj-Cserkesz Köztársaság
Karacsajevo-Cserkesszija, Karacsajevo-Cserkesszkaja Reszpublika (orosz)
Qarachay-Cherkes, Qarachay-Cherkes Respublika (karacsáj)
Qéréshey-Cherkes, Qéréshey-Cherkes Respubliké (cserkesz)

Terület: 14 100 km2
Népesség: 428 700 fő (2003)
Népsűrűség: 30 fő/km2
Főváros: Cserkesszk 123 000 fő
Népcsoportok: orosz 42%, karacsáj 31%. cserkesz 10%, abazin 7%, nogáj 3%, egyéb 7%
Vallások: az orosz ortodoxokon kívül túlnyomóan szunnita mohamedánok

Karélia
Karél Köztársaság
Karelija, Reszpublika Karelija (orosz)
Karjala. Karjalan Tazavalla (karél)
Karjala. Karjalan Tasavalta (finn)

Terület: 172 400 km2
Népesség: 736 300 fő (2003)
Népsűrűség: 4 fő/km2
Főváros: Petrozavodszk (Petroskoi) 281 200 fő
Népcsoportok: orosz 74%, karél (finn) 10%, fehérorosz 7%, ukrán 4%, finn 2%. vepsz 1%, egyéb 2%
Vallások: ortodox (oroszok, karélok, fehéroroszok, ukránok), evangélikus (finnek)

Komiföld
Komi Köztársaság
Komi, Reszpublika Komi (orosz/komi)

Terület: 415 900 km2
Népesség: 1 061 400 fő (2003)
Népsűrűség: 2,5 fő/km2
Főváros: Sziktivkar 226 900 fő
Népcsoportok: orosz 58%, komi 23%, ukrán 8%,fehérorosz 2%, tatár 2%, csuvas 1%, egyéb 6%
Vallások: orosz ortodox, animista (komik)
Tuva

Mariföld
Mari Köztársaság
Marij El, Reszpublika Marij El (orosz/mari)

Terület: 23 200 km2
Népesség: 735 400 fő (2003)
Népsűrűség: 32 fő/km2
Főváros: Joskar-Ola 248 200 fő
Népcsoportok: orosz 47%, mari 43%, tatár 6%, egyéb 4%
Vallások: ortodox (oroszok, a marik többsége), animista (a marik kisebbik része), szunnita mohamedán (tatárok)

Mordvaföld
Mordva Köztársaság
Mordovija, Reszpublika Mordovija (orosz)

Terület: 26 200 km2
Népesség: 888 000 fő (2003)
Népsűrűség: 34 fő/km2
Főváros: Szaranszk 310 300 fő
Népcsoportok: orosz 61%, mordva (mordvin) 32%, tatár 5%, egyéb 2%
Vallások: ortodox (oroszok, mordvák), szunnita mohamedán (tatárok)

Tatárföld
Tatár Köztársaság (Tatársztán)
Tatarsztan, Reszpublika Tatarsztan (orosz)
Tatarsztan, Tatarsztan Reszpublikaszi (tatár)

Terület: 67 836 km2
Népesség: 3 682 800 fő (2003)
Népsűrűség: 54 fő/km2
Főváros: Kazany (Kazán) 1 113 600 fő
Népcsoportok: tatár 49%, orosz 43%, csuvas 4%, egyéb 4%
Vallások: szunnita mohamedán (tatárok), ortodox (oroszok, csuvasok)

Tuva
Tuvai Köztársaság
Tuva, Tuvinszkaja Reszpublika (orosz)
Tiva. Tiva Reszpublika (tuvin)
Uryanhay. Urhanhay Ulus (mongol)

Terület: 175 500 km2
Népesség: 306 600 fő (2003)
Népsűrűség: 1,7 fő/km2
Főváros: Kizil 104 500 fő
Népcsoportok: tuva 64%, orosz 32%, hakasz 1%, egyéb 3%
Vallások: buddhista/lámaista (tuvák), orosz ortodox
Tuvai Köztársaság

Udmurtföld
Udmurt Köztársaság
Udmurtija, Reszpublika Udmurtija (orosz)
Udmurtija, Udmurt Elkun (udmurt)

Terület: 42 100 km2
Népesség: 1 595 700 fő (2003)
Népsűrűség: 38 fő/km2
Főváros: Izsevszk 652 100 fő
Népcsoportok: orosz 59%, udmurt 31%, tatár 7%, egyéb 3%
Vallások: ortodox (oroszok, udmurtok többsége), sámánista (udmurtok kis része), szunnita mohamedán (tatárok)

Oroszország térkép, GoogleMaps műholdképek:
A környék zoomolható térképe, GoogleMaps műholdkép, 3D domborzat vagy StreetView képek, fotók:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.