Norvégia

A tenger új kincsei, a kőolaj és a földgáz sokkal több hasznot hoznak, mint például a halászat. A tizennyolcadik század közepéig Norvégia népe pusztító nyomorban élt, a 20. sz. elején Európa egyik legszegényebb állama volt. Ma az egy főre eső jövedelem egyike a legmagasabbaknak a világon. Az új gazdagság nagyrészt az Északi-tenger alatt 1971-ben felfedezett kőolajból és földgázból származik, jelenleg Norvégia kivitelének több mint a felét kőolaj-, valamint földgáztermékek teszik ki, az iparág vállalatai nagyrészt állami tulajdonban vannak.

A mai Norvégia egykor a rettegett viking harcosok földje volt. A 9. és a 11. sz. között a Brit-szigeteket is többször megszállták, és oly messzi tájakra eljutottak, mint például Észak-Amerika. Ma már a külföldiekben sokkal szelídebb kép él a norvégokról, még ha elszántan és találékonyan harcolnak is mostoha körülményeikkel.

Norvégia virágzó, festői szépségű ország, amely évente mintegy 4 millió turistát köszönthet csinos falvaiban és fenséges fjordos, sziklás, csipkézett hegyes-völgyes-erdős tájain.

A keskeny, hosszú ország a D-i Lindesnestől az Északi-fok szomszédságában levő Nordkinnig 1752 km. A norvégok szeretik megemlíteni azt a tényt, hogy Olaszország É-i határa ugyanolyan messze van Oslótól, mint az Északi-fok – és olcsóbb is az odautazás.

Norvégia D-en csaknem 400 km széles, de É-on, Narvik közelében mindössze 6,5 km-re szűkül. Van egy sziámi ikre, Svédország, amellyel 1619 km hosszan közös a határa. É-on Finnmark tartomány Finnországgal és Oroszországgal is határos. Még északabbra a Svalbard vagy Spitzbergák szigetcsoportja csupán 1100 km-re fekszik az Északi-sarktól. A partvonalat végig szigetek pöttyözik – számuk mintegy 150 000.

Világörökség – Unesco World Heritage helyszínek és szép kirándulóhelyek sora vár. Utazás élménybeszámoló, látnivaló, nevezetesség ízelítő képek:

A tagolt, hegyvidéki táj kétharmada 300 m-nél magasabbra emelkedik, az ország negyede pedig 1000 m-re vagy a fölé. Az utolsó nagy jégkorszakban erőteljes erózió vájta ki a fjordokat, amelyek a legmélyebbek közé tartoznak a világon. A leghosszabb, a Sogne fjord 204 km hosszú, mélysége pedig eléri az 1303 m-t. A belterületeken a jég mély medencéket vájt, melyeket tavak tarkítanak. Egyikük, a Hornindalsvatn Európa legmélyebb tava (514 m).

Jég formázta az óriási sárkány farkára emlékeztető Lofoten-szigeteket, melyek köze l190 km hosszan nyúlnak el a Norvég-tengerben. A Lofoten két szigete között közlekedik a Moskenstraumen nevű, erős és alattomos árhullám, amely az irodalomból és a legendákból Maelström néven ismert – a róla szóló, erősen túlzó történetekben a pusztító örvény még hajókat is képes elnyelni.

Az efféle veszélyes természeti jelenségek a lavinákkal, földcsuszamlásokkal, árvizekkel és tengeri viharokkal együtt részben magyarázatul szolgálnak a norvég néphagyomány természetfölötti lényekben – trollokban és óriásokban – gazdag voltára, akik tavakban, barlangokban, fjordokban laknak és katasztrófákat zúdítanak az emberekre. A 10. sz. előtti skandináv mitológiának voltak már pusztító istenei, például a villámokkal fenyegető Thor és Wotan, aki bátor harcosokat ragadott el ütközetekből, hogy azután a túlvilágon a Walhallában, az Elesettek Csarnokában lakmározzanak. De a norvégok képzeletét talán még ennél is jobban felcsigázták a nagy mesélőket nevelő hosszú, sötét telek.

Bár az ország egyharmada az Északi sarkkörön túl fekszik, éghajlatát befolyásolja a Ny-i partoknál elhaladó Észak-atlanti-áramlás (közismert nevén Golf-áramlat). Ennek a meleg áramlatnak köszönhető, hogy a parti vizek nagy része télen sem fagy be, és nagy szerepe van több halfaj fennmaradásában. A csapadékos Ny-i szelek jelentős mennyiségű esőt és havat hoznak az ország nagy részére, főként a Ny-i partra. Bergenben például közel 2000 mm csapadék esik évente, olykor több is.

Mintegy vigasztalásul szolgál a sötét telekért, hogy Észak-Norvégiában kiválóan meg lehet figyelni az északi fényt, az aurora borealist. Nyáron Norvégia sarkkörön túli része élvezheti az éjféli nap szépségeit – Tromsøben például két hónapon át látható.

Norvégia jó részét sűrű erdő borítja, ahogy csökken É felé a hőmérséklet, az erdőt fokozatosan moha és zuzmó borította sziklás pusztaság váltja fel a hófödte csúcsok árnyékában. Norvégiában található Európa legnagyobb jégmezője, a Jostedalsbreen, amelynek területe mintegy 486 km2.

A 4 millió feletti lakosságnak kb. 75%-a városokban él – egynegyedük Oslóban és környékén, Trondheimben (a régi főváros), Bergenben és Stavengerban, amely az 1970-es évek óta virágzó olajváros. A múlt században a vidéki élet nehéz körülményei tömeges kivándorláshoz vezettek.

Az ország területének kevesebb mint 3%-a művelt, és a mezőgazdaság – csakúgy, mint a halászat – jelentős állami támogatást kap Az átlagos birtokméret nem nagy, bár sok gazdának erdőbirtokai vannak – ezek kiegészítő bevételt hoznak.

A birtokoknak körülbelül háromnegyede tejgazdaság. Szarvasmarhát az ország minden részében, a messzi É-on is nevelnek. A juhtenyésztés sem elhanyagolható – szerte Norvégiában legalább 2 millió birkát tartanak. Jelentős a sertés- és baromfitenyésztés. A hegyvidékeken kecskét tartanak, É-on pedig a felső erdőhatár fölött rénszarvascsordákat őriznek. A legtermékenyebb mezőgazdasági területek az Oslo-fjord és a Mjøsa tó vidékén, DK-en vannak, a fő termények a takarmánynövények, a gabonafélék és a zöldség. D-en és a Ny-i part mentén almát, cseresznyét és puha húsú gyümölcsöket termesztenek.

Norvégia világelső az egy főre jutó vízi energia termelésében, amit a magas fennsíkokról lehömpölygő folyókból nyernek, noha kb. csak a felét fogták munkára. A Spitzbergákon szenet bányásznak, Mo i Ranában pedig nagy vas- és acélmű működik.

A norvég ipar fejlődése azonban jóval az új keletű fellendülés előtt megindult. A vízi energiát és importbauxitot felhasználó alumíniumkohászat már az 1920-as években kifejlődött.

A környék zoomolható térképe, GoogleMaps műholdkép, 3D domborzat vagy StreetView képek, fotók, kiváló minőségben:

Útikalauz részlet: Norvégia látnivalói, 2. rész ITT.