Mauritiusi Köztársaság
Mauritius, Republic of Mauritius (angol)
Maurice, République de Maurice (francia)
Morisie,. Repiblik Morisie (kreol)
A Mauritiusi Köztársaságot az Indiai-óceánban, Madagaszkár partjaitól 750 kilométerre, keletre fekvő egy nagyobb sziget (Mauritius, 1865 km2), valamint a tőle 560 kilométerre fekvő Rodrigues-sziget (109 km2), továbbá a Mauritiustól 1000 kilométerre elhelyezkedő Agalega, St. Brandon és Cargados Carajos-szigetek alkotják. A fő sziget vulkáni eredetű. A kisebb szigetek túlnyomórészt korallmészkőből épülnek fel.
Terület: 2039,5 km2
Népesség, lakossága: 1 243 000 fő (2001) 1 240 827 (2006)
Népsűrűség: 609 fő/km2
Főváros: Port Louis 143 800 (577 200) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: márc. 12. (a függetlenség napja, 1968)
Közigazgatás: 9 körzet (district), 3 külterület (dependency)
Fontosabb települések: Beau Bassin-Rose Hill 108 900 fő, Vacoas-Phoenix 103 300 fő, Curepipe 79 700 fő
Városi lakosság aránya: 41%
Pénznem: mauritiusi rúpia (1 rupee=100 cent)
Nyelvek: angol, francia (mindkettő hiv.), kreol, hindi, urdu
Népcsoportok: indiai 68%, kreol 27%, európai 2%, kínai 2%, egyéb 1%
Vallások: hindu 52%, római katolikus 26%, szunnita mohamedán 17%, protestáns 2%, egyéb 3%
Születéskor várható élettartam: férfiak 68 év, nők 76 év
Népességnövekedés: 0,86%
Csecsemőhalandóság: 16,65%o
Írástudatlanság: 19%
Férfiak/nők aránya: 0,98
Legmagasabb pont: Rivière Noire, 826 m
Gazdaság: ipari agrárország
Hazai össztermék (GOP)/fő (PPP): 10 800 USD (2001)
Munkanélküliség: 8,4%
Munkaerő: 514 000 fő
Infláció: 4,2% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 6%, ipar 33%, szolgáltatások 61%
Exporttermékek: ruházat és textil, cukor, vágott virág, melasz
Importtermékek: feldolgozott iparcikkek, berendezések, élelmiszer, olajtermékek, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Királyság, Dél-afrikai Köztársaság, Franciaország, USA, India, Hongkong, Németország és Olaszország.
Mauritius szigetét már a 10. században ismerték arab hajósok, de a lakatlan szigetre először a portugál Fernandez lépett 1511-ben. A portugálok nem telepedtek meg a szigeten, de az 1598-ban érkező hollandok igen. Ők is adták a sziget mai nevét, Moritz von Nassauról nevezték el. A szigetre 1638-ban holland telepesek érkeztek, majd a franciák foglalták el 1710-ben, de őket 1810-ben a britek szorították ki. Az angolok a múlt században tízezrével hozták az indiai szerződéses munkásokat az ültetvényekre. A lakosság zömét az ő leszármazottaik alkotják. A sziget 1965-ben belső önkormányzatot kapott, a korábban innen igazgatott Chagos-szigetcsoportot leválasztották, és megalakították a Brit Indiai-óceáni Területet. A szigetek őslakosságát Mauritiusra költöztették a kiépített közös brit-amerikai haditengerészeti bázis miatt. Mauritius 1968-ban a brit Nemzetközösség független állama lett, majd 1992-ben kikiáltották a Mauritiusi Köztársaságot.
Az ipart a textilipar és a műtrágyagyártás képviseli. A termékeny vulkáni talajon kialakított ültetvényeken cukornádat és teát termesztenek, amelyek az export döntő hányadát alkotják. Az élelmiszerek nagyobb részét importálják. A növekvő idegenforgalom (strandok, búvárkodás a korallzátonyok mentén) miatt a vendéglátóipar fellendülőben van. Az ország bélyegkiadásának köszönheti hírnevét. A stabil demokrácia (rendszeresek a demokratikus választások) és a pozitív emberi jogi körülmények igen vonzóvá tették a külföldi befektetők számára. Ennek köszönhetően Afrika egyik legmagasabb egy főre jutó nemzeti jövedelmével rendelkezik.
Angolul látnivaló útikalauz: www.lonelyplanet.com/mauritius/sights.