Mantova régi nevezetességei, híres épületei útikalauz

Mivel Mantova a Mincio folyó félszigetén fekszik, és három oldalról (tavak és csatornák) lagúna veszi körül, Piccola Veneziaként emlegették sokáig.Óriási tudás, mesés paloták, gazdag múzeumi tárlat, mégis elbújt a város rendesen. A Garda-tóval a Mincio folyó köti össze. Ezen a vidéken már sok csatornát találunk, ami a termékeny, az óriási mezőgazdasági terület, a Pó síkság része, innen indul a hihetetlen története.

Ősi négybástyás téglavár tornyokkal, tavak (három tó), középen nagy város. Paloták, úri házak, az olasz művészi tevékenységek fennmaradt gyönyörű emlékei. Mantegna, a kor egyik leghíresebb festője sok időt töltött itt (lásd. pl. a Gonzaga-Castello-ban). Itt filozófusok, költők, tanítók leltek támogatókra, és segítették egymás munkáit. Ezen a vidéken született az opara műfaj, aki igazán elmélyed itt a kultúrtörténeti emlékek között, az biztosan könnycseppeket ejthet a mai táj szépségének ölelésében. Egy időben az osztrák határvonal része volt, ami szintén hatással volt a fejlődésére, a Habsburg tartományok erős őre volt. Furcsa idők voltak ezek, de belegondolva manapság még furcsább módon igyekeznek a hatalmukat megvédeni a pénzemberek, hosszútávon mindig sikertelenül, és ezzel az örök fejlődési vágy furcsa modern spirálokon, kerülő utakon tör előre. Ebbe tekinthetünk bele röviden a 2018-as drón légifotó (videó) felvételeink:

Verona felől a Ponte dei Molinin híd vezet be a városba. Sajnos a második világháború bombázásai sok értékes épületet elpusztítottak, rengeteget teljesen levettek a térképről. A középkori városközpont a Piazza Sordello (tér). A régi festmények a középkori élet számos pillanatát bemutatják, ismerve a történelmet, néha örülhetünk, hogy nekünk több utazásban lehet részünk, és nem az úri házak unalmában kell töltenünk hosszú éveket.

A Reggia (Palazzo Ducale) Itália második legnagyobb kiterjedésű palotája (Vatikánban van a legnagyobb), látogatási idő ITT, sok korszak hatott rá, ezért érdekes épületegyüttes.
Itt én megemlíteném, hogy bányászat és világra kiterjedő kereskedelem nélkül itt mit kellett izzadnia a földműves paraszti rétegnek, hogy ezeket borzasztóan gazdag családokat elássa. A túlzott jólét persze nem volt sokáig fenntartható. Aranykorát Rubens, Tasso, Vicenzo herceg és Moteverdi nevei jól fémjelzik. Művészeti fesztiválok indultak ki innen. Sok műkincset eltékozoltak, nagyhatalmi, politikai terjeszkedésük, biztonságuk reményében ügyetlenül szórták szét, elajándékozták javaik egy részét.

Volt itt francia befolyás, 30 éves háború, és lehet sorolni. 1630-ban brutálisan feldúlta a várost egy zsoldos hadsereg. Ugyanekkor pestis járvány lemorzsolta a maradék jó érzéseket Észak-Olaszország jelentős részén. A végeredmény a múltba merengő, visszahúzódó csöndes város lett évszázadokkal későbbre. A túlságosan múzeumi hangulat a külföldi turisták jelentős részét elijeszti. Itt sem teljes magányukban büszkélkednek (nézegetik a művészet remekeit) a helyiek, de ennyi műkinccsel egy teljes magyar megye berendezhető lenne, ami Mantova területén van a mai napig, de más vidámabb városok, mint Barcelona, a mai napig óriási bevételre tesznek szerint a területükön található érdekes épületekből és műkincsekből.

A történelem több különböző névvel jelölte meg a várost, amelyet a kortársak „hercegi Mantovának” tituláltak, lévén, hogy 1328 és 1707 között a felvilágosult, mégis zsarnok módjára kormányzó Gonzaga család uralta a várost komor erődjéből. Mantovában szinte érezni a középkor dohszagát. Aki éjszaka járja a város macskaköves utcáit, nem lepődne meg, ha kileshetné a szerencsétlenül járt Gilda és a szoknyapecér mantovai herceg egyik légyottját Verdi Rigolettójából.

A reneszánsz idején a Gonzagák udvara az olasz kultúra egyik fellegvárának számított, kivált Marchioness Isabella d’Este idejében (1474-1539), aki Castiglione Il Cortegiano (Udvari ember) című, udvaroncok és udvarhölgyek számára készült illemtankönyvéhez igazította az életét. Oly nagyra becsülte a szerzőt, hogy egy palotát ajándékozott neki Mantovában. De nem csupán irodalmárokat pártolt, hanem Raffaellót, Mantegnát és Giulio Romanót  bízta meg a Reggia dei Gonzaga (Palazzo Ducale) kidíszítésével. Ez volt valaha Európa legnagyobb palotája. A nagyközönség valamelyik turistacsoporthoz csatlakozva járhatja be a palota egy részletét, mintegy 450 helyiséget. Figyelmükbe ajánljuk az Appartamento degli Arazziban kiállított 9 falikárpitot, amelyeket Raffaello tervrajzai alapján szőttek meg flandriai műhelyekben. A Camera degli Sposit (házastársi lakosztály) Mantegna freskói díszítik a hercegi pár – Marquess Ludovico Gonzaga és Brandenburgi Barbara – életéből vett jelenetekkel.

A város másik végében áll a Palazzo del Té, a Gonzagák kecses nyári laka, amelyet Giulio Romano tervezett 1525-ben.

Sok szobát falfestmények díszítenek, és a park igen bájos. Az Óriások terme a palota leghíresebb helyisége. A gigászokra köveket hajigáló Jupiter illuzórikusán megfestett alakja csupa mozgás és romboló erő. A meglepett látogatók felkiáltásait a kitűnő akusztika még jobban kihangosítja.

Mantova Duomója a Reggia közelében áll; barokk homlokzatát 1756-ban kapta. Reneszánsz belső kiképzése és stukkódíszei Giulio Romanót dicsérik. Érdemes megtekinteniük a Basilica di Sant’Andreát vagy a Piazza Mantegnán. A templom zömét a firenzei L. B. Alberti tervezte 1472-től, a kupola azonban 18. századi ráépítés. A templombelső falait beborító freskókat Mantegna tervei alapján a művész tanítványai festették, köztük Coreggio.

Szálláshely keresés, útikalauz 1. rész ITT. Ide érdemes elutazni, reméljük ez a cikk megerősített ebben téged.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.