Kubai Köztársaság
Cuba, República de Cuba (spanyol)
Terület: 114 525 km2
Népesség: 11 822 800 fő (2003) 11 382 820 (2006)
Népsűrűség: 103 fő/km2
Főváros: Havanna (La Habana) 2 343 700 (2 686 000) fő
Államforma: elnöki szocialista köztársaság
Nemzeti ünnep: dec. 10. (a függetlenség napja, 1898)
Közigazgatás: 14 tartomány (provincia), 1 körzet (municipio especial)
Fontosabb települések: Santiago de Cuba 554 400 fő, Camagüey 354 400 fő, Holguín 319 300 fő, Guantánamo 274 300 fő, Santa Clara 251 800 fő
Városi lakosság aránya: 76%
Pénznem: kubai peso (1 peso=100 centavo)
Nyelv: spanyol
Népcsoportok: mulatt 51%, fehér 37%, fekete 11%, kínai 1%
Vallások: felekezeten kívüli 56%, római katolikus 41%, protestáns 3%
Születéskor várható élettartam: férfiak 74 év, nők 79 év
Népességnövekedés: 0,35%
Csecsemőhalandóság: 7,27%o
Írástudatlanság: 4%
Férfiak/nők aránya: 1,0
Legmagasabb pont: Turquino, 1971 m
Legfőbb folyók: Cauto, Sagua la Grande
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 2300 USD (2002)
Munkanélküliség: 4,1%
Munkaerő: 4,3 millió fő
Infláció: 7,1% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 8%, ipar 35%, szolgáltatások 58%
Exporttermékek: cukor, nikkel, dohány, hal, orvosi eszközök, citrusfélék, kávé
Importtermékek: kőolaj, élelmiszer, gépek, berendezések, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Oroszország, Kanada, Hollandia, Spanyolország, Venezuela, Olaszország
A Nagy-Antillák legnagyobb szigetén és még 1600 kisebb-nagyobb szigeten elterülő ország. A legnagyobb sziget (Kuba) nagyrészt alföld – a déli partvidéken mangrovés mocsár – vagy enyhén hullámos dombság. 1000 m fölé magasodó hegységek csak az ország középső (Escamuray-hegység, Pico San Juan, 1156 m) és keleti (Sierra Maestra) részén emelkednek. A többi sziget, Pinos kivételével, korall mészkőből álló szirt.
Kuba szigetét, amelyet egykor az „Újvilág kulcsa” névvel illettek. Kolumbusz fedezte fel 1492-ben, és „Juana”-nak nevezte el a spanyol trónörökös tiszteletére. A Cuba elnevezés helyi eredetű és egy falunak volt a neve. A spanyolok 1511-től fokozatosan hódították meg, 1553-tól Havanna lett az amerikai kontinens további meghódítására induló hajók kiindulópontja. A 16. század elejétől afrikai rabszolgákat hoztak be az ültetvényekre. A spanyol gyarmati uralom elleni harc a 19. század közepétől erősödött meg. Függetlenségét – amit az 1895. évi felkelésnek, illetve a spanyol-amerikai háborúnak köszönhetett – 1898. december 10-én ismerték el a párizsi szerződésben, de a gyakorlatban Kuba az Amerikai Egyesült Államok félgyarmata lett. Az amerikaiak által támogatott diktatúra elleni felkelés 1953 nyarán kezdődött és 1959. január 2-án a havannai bevonulással győzött a népi forradalom. Azóta Kubában kommunista rendszer van hatalmon, de az utóbbi évtizedben jelentős gazdasági reformokat vezettek be.
A fejlődő ipar az ásványkincsekre (vas-, réz-, mangán-, króm- és nikkelérc, kevés kőolaj) épül. Az ipar vezető ága az élelmiszeripar (cukorgyártás) és a dohányfeldolgozás (Havanna szivar). A nehézipar, gépgyártás és a vegyipar fejlődő iparágak. A vetésterület több mint 50%-át a cukornád foglalja el, de jelentős a dohány, a kávé és a citrusfélék termesztése is. Kuba Közép-Amerika egyik legnagyobb szarvasmarha-állományával rendelkezik. Az ország gazdasága még jelentősen függ a cukorexport bevételeitől. Az idegenforgalom az infrastruktúra hiánya miatt nem használja ki a lehetőségeket.
