Korça (Korçë, ejtsd: ‘korcse’)
A város már messziről látszik, egy fennsík közepén terül el, nyáron meglehetősen kopárnak tűnt. Lélekszáma ötvenezer körüli, elsősorban élelmiszeriparáról híres, a közeli cukorgyár miatt az alkoholos italok gyártásának vált központjává. Filléres italok ezek számunkra. Óriási a piaca, amiről le lehet maradni, nemzeti ünnek és bizonyos napokon korán zár, és akkor maradnak a kéregető gyerekek, akik azonnal támadják az egyéni és csoportos turistákat. Mivel kb. 700 méter magasan fekszik, éghajlata kontinentális, a tél hideg errefelé, nyáron kellemes. A felújított, üzletekkel teli normál belváros rendben van, a párszáz méterre található szegény negyedtől, ahol történelmi időutazónak gondolhatjuk magunk.
Napi és heti csomag árak bármely konkrét dátumra, több hotel és apartman félpanziós nyaralási csomagok, minden szálláshely itt: Korca, Korce szálláshelyek ajánlatainak keresése több nyelven ITT. Vendég vélemények fórum szerűen minden hotel leírás, a képek mellett.
Szálláshelyek listája és leírások magyarul: Korçë szállások ITT. Válassza, ami tetszik Önnek!
Környéke, környékén szállások, közeli települések online foglalás lehetőséggel: Berat, Pogradec, Voskopoja, Tepelena, Dardha, Tushemisht, Ersekë, Udënisht, Gozhdarazhda, Përmet, Sheper és Peshtan.
Szállodák neve például: Hotel Kristal Korce 2**, Villa Sidheri**, Regency Hotel Albania 3***, Hotel Smerald ***, Hotel Gold. Magánszállás, olcsó szoba főszezonon kívül biztosan található itt előre foglalás nélkül.
Ha nincs autónk, Korçaba busszal eljuthatunk, akár Görögország felől. A városban több új szálloda nyílt, és mivel nagy az üzleti forgalom, elég drágák, viszont minden igényt kielégítenek. A főtéren található Hotel Grand európai színvonalat nyújt, és a legjobb helyen áll. Több kisebb, nemrég épült szálló van a városban. A szállodák között unikumnak számít a Hani i Elbasanit, közvetlenül a piacnál. Ez egy karavánszeráj az 1700-as évekből. Sok kis szobája van, általában egy-két ágy és egy kis szekrény fér el bennük. Az árak 250-400 lek között váltakoznak, de ha zuhanyozni akarunk, akkor még 200 lelket kell fizetnünk. A ház gyönyörű, elhelyezése remek, a lakók általában fiatal albán férfiak. Jó éttermet sem nehéz találni, a piac körül sok a byrektore és a kifőzde. A pénzváltókat a főtéren és a piacnál találjuk meg.
Látnivalók, nevezetességei:
Sajnos Korça fölött sem múlt el nyomtalanul a sok háború és a szocializmus városrendező dühe. Amit a 19. század tűzvészei és a balkáni háborúk meghagytak, azt a 70-es években rombolták le. Mivel a város fontos csomópontja volt a karavánutaknak, ezért a 16 karavánszeráj várta itt az utasokat. Ezekből kettő maradt épen, a ,,Hani i Monastirit” és a ,,Hani i Elbasanit’. A régi bazárból csak egy utcácska menekült meg; ahol most újra piac működik, de sajnos a hangulat a lengyel piacokét idézi, nem a török bazárt. Innen nem messze áll az alapító által épített Mirahori-dzsámi 1494-ből. Ez az egyik legrégibb mecset Albániában.
A korçai múzeum egy régi török stílusú épületben kapott helyet, emiatt még annak érdemes megnéznie, akit nem érdekelnek a régészeti leletek. A 80-as években itt volt az albán középkori művészet múzeuma, anyagát a bezárt templomokból és mecsetekből gyűjtötték össze. A rendszerváltozás után a tárgyak visszakerültek jogos tulajdonosaikhoz.
Ha Erseka felől jövünk, egyenesen haladva érjük el ezt az utat. Jobbra kanyarodva az 1933-ban alapított sörgyárhoz jutunk. Előtte megcsodálhatjuk a Keleti Művészetek Múzeumának modern, hullámosra festett tengerkék épületét.
Ha balra kanyarodunk, az út a városközpontba visz. Ahol éles kanyart vesz, érdemes megállnunk. Ezen a helyen, kicsit beljebb az úttól találjuk meg – a fentebb említett – Mirahori-dzsámit. A piac itt kezdődik. Az élelmiszer piac egy csarnokban van, amúgy az utcákra felállított standokról árusítanak. Innen nyílik egy árusokkal teli utcácska, ahol egy kis ‘Hotel’ felirat jelzi a Hani i Elbasanit, és ez az utca vezet a bazár szívébe.
A másik oldalon indul egy rövid de széles út a város főterére, ahol az önkormányzat épülete, a Grand Hotel és egy templom található. A főtér mögött, illetve a főtérről kivezető út két oldalán régi városnegyedeket nézhetünk meg, tekervényes utcákkal. Sajnos a legtöbb ház eléggé jellegtelen, de találhatunk néhány szép, régi épületet.
Ha továbbmegyünk a kettéosztott útvonalon, a város szélére jutunk, ahol egy új országutat találunk. Jobbra, a görög határ felé (Kapshtica), egyenesen pedig Pogradec irányába indulhatunk.
Korça környéke
A város környékén több érdekes település és régészetileg jelentős hely található. A korçaiak a közeli Dardha (Dardhë) helyi faluban járnak, ha melegük van. Itt még megmaradtak a hagyományos házak és a régi hangulat. Néhány éve, a várostól 10 km-re délnyugatra fekvő Kamenicában (Kamenicë) egy – az i.e. 11-8. századbeli – illír temetőt tártak fel több mint 400 sírral, rengetek kerámiával és más használati tárgyakkal. Egyszer talán itt múzeum lesz.
A település 21 km-re fekszik Korça városától. Sajnos, semmilyen tömegközlekedési eszköz nem jár erre. Ez a kis falu régen nagyvárosnak számított, és máig őrzi a régi nagyság nyomait. Alapítói arumének, albánul vllahok: azaz román bevándorlók voltak, akiknek a leszármazottai máig őrzik a nyelvüket. A várost a 14. században Moschopolis néven említették a krónikák, a török uralom idején kereskedelmi centrummá vált, még Pest-Budával tartott fenn kapcsolatot.
Összesen 24 templom épült a 17-18. században. A város gazdaságát mutatja emellett az, hogy széles kőutakat építettek járdákkal, és szociális intézményeket tartott fenn lakosainak.
Prespa-tó
Korçából, ha a görög határ (Kapshttica) felé indulunk a nemrég átadott jó minőségű országúton, akkor Zvezda felé kanyarodva juthatunk el a Prespa-tó albán részéhez. Ez a tó a Nagy Prespa, ami három orzság között fekszik, és egységesen nemzeti parkká van nyilvánítva – bár ebből semmi sem látszik az albán oldalon. Az Ohridi-tó innen kapja vízutánpótlását. Ha ezek után még az Ohridinál szebb, kristálytiszta hegyi tavat képzelünk el ide, akkor bizony nagyot fogunk csalódni. Egy iszapos partú, zavaros állóvízhez jutunk csak el. Itt még pisztráng sincs, a parti étteremben pontyot kapunk vacsorára.
Bár német támogatással fejlesztik a környék turizmusát, a Prespa-tó környéke fejletlen, az utak rosszak, a falvak rendezetlenek. Mivel ez határterületnek számít, ráadásul macedón kisebbség lakja, ezért régebben egyáltalán nem fejlesztették a körzetet. Liqenas az első falu. Itt, egy volt kórházépületben, a tóparton kezdetleges panzió működik, étteremmel. Az öbölben egy kis sziget látszik, rajta egy 14. századi templom maradványai állnak. A faluban kell csónakot szerezni, csak így látogatható.
A Prespa-tó éjjel a legszebb, amikor a felkelő telihold megvilágítja a környező hegyeket, és ezüstté varázsolja a víztükröt, ezt a látványt nem lehet elfelejteni.
Repülőtér távolságok a központtól légvonalban: Ohridi Szent Pál apostol nemzetközi repülőtér (OHD) 63,0 km – Macedónia.