Koppenhága látnivalók útikalauz
A kikötőjéről nevezetessé vált, halászfaluból lett dán főváros 1254-ben kapott városi rangot. A svéd, angol ostromot, majd a II. világháború alatt a német megszállást is kiállva, mára Skandinávia egyik legjobban ellátott városává fejlődött, a nemzetközi cégek is előszeretettel választják célpontul, hogy megvessék lábuk a térségben.
A dán fővárosba érkezőt nemcsak a fejlettség, a luxus szállodák minimalista stílusban épült kockaépületei, a békebeli pályaudvar patinás szépsége ragadja mindjárt magával. Andersen városában egyébként is létjogosultsága van a mesének, barokkos hatású, kacskaringós tetők, aranykupolák ragyognak a messzeségbe és vakítják a turisták szemét. Látnivaló bőven akad. Aki a szemkápráztató épületek látványán túl, testközeli izgalmakra vágyik, érdemes ellátogatnia a koppenhágai vidámparkba, a Tivoliba is. A belépő ára meglehetősen borsos, az őszi zárás előtt extra kedvezményeket is kifoghatunk.
A hegedűszótól kísért kikötők, mintha egyenesen kikapcsolódásra lettek volna teremtve. A horgonyzó hajók körül helyi képzőművészek kínálják portékáikat, akárcsak fent a Várban. És ha már sétára adtuk a fejünk, a város egyik szimbólumaként tisztelt Kis Hableány szobor mellett sem mehetünk el, anélkül, hogy ne adóznánk a bronzból öntött leányzó szépségének.
Ha valaki a turisztikai látványosságok mellett, a vásárlás ördögének is megadná magát, a várost sokkolja a divat, a Chaneltől, Guccitól, no és persze H&M-től roskadó sétálóutcáján, a Stroget-en, mely a világ leghosszabb bevásárló utcája is egyben, nyugodt szívvel megteheti.
Különös élményt kínál egy másik koppenhágai városrész, a sétálóutcától mindössze néhány metrómegállóra fekvő Christiania is. A hippi negyed, tényleg afféle város a városban, sajátos szabályokkal, különös életvitellel. Ha nemcsak nyaranta szeretnénk, hogy megcsapjon a „kell egy hét együttlét” Sziget feeling, s az ittas huligánoktól sem száll inunkba a bátorságunk, érdemes meglátogatnunk az önszerveződő, graffitiktől káprázó Christianiát is.
Ami a közlekedést illeti, a pontosságukról híres dánok nem túl büszkék metrójukra, inkább a vasútra esküsznek, melyhez többnyire valóban órát lehet igazítani. A vonalak behálózzák az egész országot. A jegyek és a bérletek ugyan többszörösébe kerülnek a hazainak, bliccelni nem nagyon éri meg. Ellenőrök helyett ugyanis kalauzok járják a vagonokat, a büntetés pedig a húsz ezres nagyságrendet közelíti.
Míg Londonban az esernyő, Dániában a szélkabát lehet hasznos kelléke az utazónak. Az éghajlat a hazainál kevésbé barátságos, gyakran támad fel a szél, melyet a kikötőkben még csípősebbnek érezhetünk.
Ha séta közben megéheznénk, a vasútállomásokon egy előrecsomagolt szendviccsel, a minden sarkon kínált dán hot-doggal csillapíthatjuk étvágyunkat, felmelegedni pedig egy csésze forró kávéval lehet.
A dán élelmiszerek közül érdemes megkóstolnunk a sajtokat. A hollandhoz hasonlóan, dán Goudát is kóstolhatunk, és igazi ínyencség lehet a dánok nemzeti terméke, a Dumbo.
Kenyérfélékből elsősorban a teljes kiőrlésűt részesítik előnyben, igaz, a darazsaktól hemzsegő pékségekben a cukros, csokis süteményekből is bőven akad választék. Egy zsömle átlag 300 Ft-ba kerül, egy-egy méretesebb süteményért azonban 1000-1500 Ft-ot is a kasszánál hagyhatunk, egy ilyen laza koppenhágai városnézés árát nyugodtan hasonlíthatjuk egy balatoni nyaraláshoz, a különbségek jól láthatóak (az 5 Ft-os TESCO v. AUCHAN zsömi itt nem létezik).
Előző cikkünk a Koppenhága szállás keresés témáját dolgozta fel jól hasznosíthatóan (normál és extra olcsó hostel illetve átlagosan drága szállodák is a leírásban).