Izland bevezető: nevezetességei, alap adatok

IZLAND rövid útikalauz, országleírás
Izlandi Köztársaság
Ísland, Lyöveldlð Ísland (izlandi)
Iceland, Republic of lceland (angol)

Területe: 102 928 km2
Népessége, lakossága: kb 294 300 fő (2003), ~319 ezer fő (2012)
Népsűrűség: ~3 fő/km2, ritkán lakott
Fővárosa: Reykjavík 114 800 (184 200) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: jún. 17. (a függetlenség napja, 1944)
Közigazgatás: 23 körzet (sysla)
Fontosabb települések: Kópavogur 25 900 fő, Hafnaríjörður 21 300 fő, Akureyri 15 900 fő, Keflavík 10 800 fő, Garðabær 8400 fő
Városi lakosság aránya: 92%
Pénznem: izlandi korona (1 króna -100 aurar)
Nyelvek: izlandi (hiv.), angol, skandináv nyelvek, német
Népcsoportok: izlandi 94%, egyéb skandináv 2%, amerikai 2%, egyéb 2%
Vallások: evangélikus 87%, protestáns 4%, római katolikus 2%, felekezeten kívüli 1%, egyéb 6%
Születéskor várható élettartam: férfiak 77 év, nők 82 év
Népességnövekedés: 0,52% Csecsemőhalandóság: 3,53%_o
Írástudatlanság: 0%
Férfiak/nők aránya: 1,0
Legmagasabb pont: Hvannadalshnúkur, 2119 m
Legfőbb folyó: Pjórsá
Gazdaság: ipari agrárország Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 27100 USD (2002) Munkanélküliség: 2,8%
Munkaerő: 159 000 fő Infláció: 5% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 14%, ipar 21%, szolgáltatások 65%
Exporttermékek: hal és halkonzervek, halliszt, bálnaolaj, hús, gyapjú, alumínium, fémipari cikkek Importtermékek: gépek, berendezések, járművek, energia, halászati felszerelés, közszükségleti cikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán

Az izlandiak a tűz és a Jég földjének hívják az Észak-atlanti-hátságon elterülő szigetországukat. Kb. 140 egykor aktív vulkánja közül 26 működik napjainkban. A feltörő vulkáni anyag hatalmas bazalttakarókat hoz létre. A vulkáni utóműködések során felszínre szökő gejzírek vizét lakások, üvegházak fűtésére használják. Az üvegházakban banán, szőlő és zöldségfélék is megteremnek. A sziget 1/10-ét azonban jelenleg jég borítja. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull (8500 km²), amelynek vastagsága helyenként eléri az 1000 m-t is. Ezért is nevezték el „jeges földnek” hazájukat Izland földjének első hódítói, a vikingek a 9. században.

Az Atlanti-óceán északi részén, Skandinávia és Grönland között elterülő szigetről 825-ben tettek először említést. 874-tól Vörös Erik viking hajósai, norvégok és kelták népesítették be. A világ legrégibb törvényhozó testülete, az izlandi parlament (Althing) 930-ban alakult. Izland 930 és 1262 között független köztársaság volt, majd 1202-ben az ország elismerte a norvég király fennhatóságát, így Norvégia része lett. 1380-ban Norvégia dán fennhatóság alá került, vele együtt Izland is. Norvégia felett 1814-ben megszűnt a dán uralom, de Izland továbbra is Dánia birtoka maradt. Az ország 1874-ben saját alkotmányt kapott, amely az országnak belső autonómiát biztosított. A sziget 1918. december l-én függetlenné vált, de perszonálunióban maradt Dániával egészen 1944-ig. Akkor népszavazást tartottak, amelynek eredményeként 1944. június 17-én kikiáltották a köztársaságot. 1980-ban, a világon elsőként Izland lakossága női államfőt választott.

Gazdasága skandináv típusú jóléti állam, alacsony munkanélküliséggel és a nemzeti jövedelem ésszerű elosztásával. Az ásványkincsek hiánya miatt a gazdaság legnagyobbrészt a halászattól függ. A halászatból szerzett Jövedelem alkotja az összbevételeinek mintegy 70 százalékát. A lakosság is főként halászatból, halfeldolgozásból, juhtenyésztésből él. Az iparára is a halfeldolgozás, a konzervgyártás, és az alumínium előállítása a jellemző. A geotermikus forrásokat használják energia termelésére. A zord természeti viszonyok miatt az ország területének 80%-a lakatlan. A népesség közel fele a fő idegenforgalmi központban, a fővárosban él. Keflavíkban van az USA északi tengeri legnagyobb katonai légibázisa. A sziget nem rendelkezik haderővel. A NATO keretén belül és egy kétoldalú megállapodás alapján Izland védelmét az USA látja el.