A közlekedés dübörgése
Az indiai városok elviselhetetlenül zajosak és zsúfoltak. A legtöbbet nem is tervezték meg rendesen. Az utcákon legtöbb a kerékpár és a riksa. Minden teherautó és személygépkocsi szüntelenül bőgeti kürtjét. Ünnepi alkalmakkor az utcasarki hangszórókból a legnagyobb hangerővel szól valamilyen zene, amit az utcai lottóárusok százai igyekeznek túlkiabálni.
Még tovább fokozzák az utca zaját az elképesztő szögben megdőlt autóbuszok, amelyekben az utasok szardíniaként lapulnak össze,
A városok közötti távolsági közlekedés legfontosabb eszköze még ma is a vasút, bár a kisebb falvak és a körzet nagyobb városai közötti összeköttetést állami autóbuszjáratokkal biztosítják. Indiában több száz különböző nyelvet beszélnek. A törvényhozási ésigazságszolgáltatási szférában az angol nyelvet használják, de a hindi az ország hivatalos nyelve. Az alsó fokú oktatás ingyenes és kötelező. Sok gyerek azonban nem jár iskolába, főleg faluhelyen. Az iskolák felszereltsége nagyon alacsony színvonalú, és a kormány nem biztosít tankönyveket. A lakosság kb. 40%-a írástudatlan. miközben dízelmotorjuk fekete füstöt okád a riksások és a robogón utazók arcába. A viskókkal teli városok szegény lakói lehetnek gyári munkások, de lehet saját műhelyük is, ahol a kidobott hulladékanyagokból valami használhatót próbálnak készíteni.
A kormányzat
A szegénység, a nagyfokú írástudatlanság, az alacsony színvonalú közoktatás, valamint az elég gyakori politikai megrázkódtatások ellenére Indiában sohasem volt fegyveres államcsíny, és a hatalomváltás mindig az általános választások alapján történt A kormányzati tevékenység két szintje a szövetségi szint és az egyes szövetségi államok szintje. Egyik-másik állam nagyobb, mint bármelyik nyugat-európai ország – Uttar Pradesh lakossága például csaknem 140 millió.
A központi kormány az állami közigazgatáson keresztül is érvényesítheti hatalmát. Minden államban a magasabb rangú köztisztviselők tagjai az Indiai Közigazgatási Szolgálatnak, s e köztisztviselőket mindig más államból választják, mint ahol ténylegesen szolgálnak. A hadseregen belül is a helyi parancsnokok mindig más államból valók. Ezáltal könnyebb biztosítani azt, hogy a vezetők pártatlanul gyakorolják hatalmukat. Minden problémája ellenére a modern India létrejöttét nagy eredményként kell értékelni, mint a keleti hagyomány és a nyugati liberalizmus sikeres szintézisét.
