Észtország a föld, rajzok

Ennek a kicsiny, alig több mint 1,5 milliós országnak mindig sokféle arculata volt. Régi kapcsolatok fűzik még a szomszédos Finnországhoz, s kapcsolatokat tart fenn Svédországgal is, amelytől a Balti-tengeren levő észt szigetek szinte csak kődobásnyira vannak.

A németek, kiűzésükig, ugyancsak az észt kultúra részét képezték. Századokon át német üzletemberek, művészek és nagybirtokosok szűk felső társadalmi osztálya befolyásolta az ország építészetét, irodalmát és vallását.

Valamennyi balti köztársaság közül Észtország kapcsolata a legszorosabb a Balti-tengerrel, és ez függ a leginkább tőle. Teljes földterületének csaknem egytizedét két nagyobb (Saaremaa, Hiiumais), és több mint 1500 kisebb sziget képezi. A föld visszaszerzése a tengertől állandó folyamat.

Az észt szárazföld évszázadonként mintegy 300 mm-rel növekszik. A szárazföld, amelyet Ny-on a Rigai-öböl, É-on a Finn-öböl és K-en a Peipus-tó és a Pszkovi-tó határol, inkább félszigetre hasonlít, amely nagyjából három természeti tájegységre osztható. Az É-i területet kopár, puha mészkősziklák uralják, amelyeket a jégkorszaki gleccserek formáltak ki. A központi medence puhább homokkőből áll; e terület legnagyobb részét tavak, mocsarak és mocsaras rétek képezik. A D-i terület fekszik a legnagyobb magasságban, és a lett határhoz közeli Suur Munamäginál (318 m) éri el legmagasabb pontját.

Az ország egyharmadát főleg lucfenyőkből álló erdők borítják. Mintegy ötöde mocsaras vidék, és további egyötöd rész mezőgazdasági művelés alatt áll; itt elsősorban különböző gabonaféléket, burgonyát és takarmánynövényeket termesztenek.

Észtország mezőgazdasága jól fejlett, és bár csupán a népesség 20%-át foglalkoztatja, eleget termel ahhoz, hogy az ország szükségleteit kielégítse, és még valamennyit exponáljon is. Kiterjedt erdőségei igen jó minőségű kemény épületfát adnak, amelyet korábban széles körben exportáltak. Ma inkább a papírgyártás alapanyagául szolgál.

Ásvány- és nyersanyagforrásai viszonylag szűkösek; a legfontosabbak a tőzeg, a foszforit, a mészkő és a több millió tonnányi palaolaj. Észtország palaolajkészletei világviszonylatban is jelentősek. Az ország a palaolajat részben elektromos energia előállítására használja, részben ez vegyiparának egyik alapanyaga. A foszforitból műtrágyát állítanak elő, de kitermelése – akárcsak a palaolajé – igen nagyfokú környezetszennyezéshez vezetett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.