Dubai, Dubaj
Arabul: دبي, átírási: (Dubaīy) egyike a hét Emírségnek, az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) legnépesebb városa, területét tekintve a második legnagyobb emírség Abu Dhabi után.
A jobb oldalsó keresővel megtaláljuk az aktuális akciós és a drága csúcs-luxus szálloda, szállás ajánlatok folyton növő sorát, amik között a meglepően jó kedvezményes árakon sem lepődünk meg. Hotelkereső, gyors és díjmentes: Hotel, apartman szálloda lista magyar foglalással ITT, böngészés és díjmentes online foglalás azonnali visszaigazolással, ide fel sem sorolunk mindent, az öt csillagos szállodák nevével megtelne egy oldal.
Repülőjegy árak: Sikerült 103500 Ft-os áron találni oda-vissza repülőjegyeket Dubai-ba 4 hónapra előre (2010 novemberében először, azóta sokszor olcsóbban). Az olcsó, akciós repülőjáratok ilyen távoli helyekre el tudnak juttatni minket. Anyukám megkérdezte, hogy minek elutazni egy ilyen helyre? Talán, mert egyszer ezt látni kell. Moszkvai átszállással az Aeroflot Russian Airlines járatain voltak ezek a legolcsóbb jegyek elérhetőek. Budapestről még a Turkish Airlines business/turista árai jók voltak előfoglalással. Bécsből még számításba jöhet az Emirates Airlines. Budapesti indulással még a KLM Royal Dutch Airlines-nál kedvezményekkel rendelkezők tudnak 150e Ft alatt utazni repülővel. Bécsből a British Airways-zel 150e Ft körüli lehet egy oda-vissza jegy ára illetékkel és adókkal.
E. Arab Emirátusok – szállások városok szerint Emírségekből Abu Dhabi, Ajman, Al Ain, Dubai, Fujairah, Madinat Zayed, Ras Al Khaimah, Sharjah és Umm al-Quwain. Hotelek minden kategóriából, a szálláshelyek jellemzően luxus árkategóriába esnek, itt találjuk a világ több híres 6-7-8 csillagos szálloda csodáját.
Leírás magyarul:
Az Arab-félszigeten, a Perzsa öböl déli partján fekszik. Délen Abu Dhabival, északkeleten Sharjahval, délkeleten az Ománi Szultánsággal határos. Az emírségek közül egyedül Dubai és Abu Dhabi bír vétójoggal az ország jogalkotása kapcsán felmerülő kritikus, nemzeti jelentőségű ügyekben. A város az úgynevezett szövetségi kereten belül megosztja a jogi, politikai, katonai és gazdasági működését a többi emírséggel, bár egyes emirátusok bizonyos funkciók fölött önállóan határozhatnak, például polgárjogi rendelkezések végrehajtásakor. Dubait 1833 óta az Al Maktoum dinasztia szabályozza, jelenlegi uralkodója, Mohammed bin Rashid Al Maktoum, ő egyben miniszterelnöke és alelnöke az Egyesült Arab Emírségeknek.
A város hajdan a kereskedőket és a tengerészeket vonzotta, manapság leginkább a kíváncsi turisták célpontja. Jelmondata: „Mindent egy helyen!”. Az Egyesült Arab Emírségekbe látogatók akár egy nap alatt ízelítőt kaphatnak az országból, mivel a változatos vidékek, látnivalók kis területen találhatók. A város híresebb és egyben a legdrágább szállodája a Burdzs al-Arab, ami egyben a világ első hétcsillagos szállodája. Dubaiba látogatva érdemes arany ékszereket vásárolni, mivel az arany itt a legolcsóbb a világon.
Az emírség bevétele a kereskedelemből és az ingatlan-és pénzügyi szolgáltatásokból származik. A kőolajból és földgázból származó bevételek 2006-os adatok szerint, kevesebb, mint 6%-át képezik Dubai 37 milliárdos gazdaságának. Az ingatlan- és építőipar 22,6%-al járult hozzá a gazdasághoz 2005-ben, mielőtt a jelenlegi nagyszabású építékezési hullám elindult volna. Dubai a világ figyelmét, innovatív ingatlan projektjeivel és sporteseményeivel vonta magára. Ez a fokozott figyelem, egybeesett azzal, hogy Dubai a világ üzleti központja lett, ami a növekvő külföldi munkaerő foglalkoztatása miatt az emberi jogokat érintő kérdéseket előtérbe állította.
Fekvése, éghajlata
Dubai közvetlenül az arab sivatagban fekszik. Ugyanakkor Dubai topográfiája jelentősen eltér az Egyesült Arab Emírségek déli részétől. Míg Dubai tájait homokos sivatagi minták jellemzik, az ország déli régióira inkább a kavics sivatagok jellemzőek. A homok többnyire zúzott kagylóból és korallból áll, szép tiszta, fehér. A lapos homokos sivatag enged utat a Nyugat Hajar hegységnek, mely Dubai és az ománi Hatta határa mellett fut. A Nyugat-Hajar hegylánc felszíne száraz, éles és töredezett, hegyei mintegy 1300 méteres magasságig emelkednek. Dubainak nincsenek természetes folyói, vagy oázisai, azonban, van egy természetes öble, a Dubai-öböl, mely elég mély ahhoz, hogy a nagy hajók átkeljenek rajta. Dubaiban számos kanyon van, amely a Nyugat-Al Hajar hegyek alapját képezi. A hatalmas tengeri homok dűnék dél Dubait jellemzik, melyek végül az üres negyed néven ismert sivatagba vezetnek. Szeizmográfiailag Dubai stabil zónában fekszik, a legközelebbi földrengés veszélyes terület 120 kilométerre van az Egyesült Arab Emírségektől, melynek valószínűtlen, hogy bármilyen hatása lenne Dubaira. Szakértők szerint a cunami lehetősége minimális, mivel a Perzsa öböl vize nem elég mély ahhoz, hogy szökőár keletkezzen benne. A várost körülvevő homokos sivatagot vadon élő füvek és pálmák ékítik. Számos őshonos fa, mint például a miatyánkcserje, valamint a behozott fák, mint az eukaliptuszok, Dubai természeti parkjait színesítik. A túzok, a csíkos hiéna, a sivatagi róka, a sólyom és az arab antilop a Dubai sivatag jellemző állatvilágának részei. Dubai egét tavasszal és ősszel több, mint 320 költöző madár népesíti be, vizeiben több mint 300féle hal úszkál.
A Dubai-öböl északkeleti-délnyugati irányban fut keresztül a városon. A város keleti részét Deira helysége formálja, melyet keleten Sharjah követ, délen pedig Al Aweer városa. A Dubai Nemzetközi Repülőtér Deira déli részén található. A dubai ingatlan beruházások nagy része a Dubai-öböl nyugati felére koncentrálódik, a Jumeirah parti öv mentére. Ezen a szakaszon emelkedik a Burj Al Arab épülete, szintén itt találjuk a legfontosabb kikötőket. Dubainak 5 főútvonala van, melyek összekötik a várost az Emírségekkel.
Dubaira a meleg, időnként párás klíma jellemző, több hónapig 40 ° C fölé kúszhat a hőmérő. A legmagasabb hőmérséklet, amit valaha Dubaiban mértek, 47, 3 °C volt, a legkevesebb pedig 7 °C, de télen sem ritka a 20-25 °C közötti átlaghőmérséklet. A csapadék kevés, az általában januárban, februárban, márciusban esik, évente nem haladja meg a 150 millimétert. Igaz, a téli hónapokban a nagy mennyiségű eső sem ritka, 2008 januárjában például egy nap alatt esett 120 milliméter.
2006-ban másfél millió lakosa volt, ebből 1 millió férfi és csak 350 ezer nő. A lakosság 85%-a ázsiai, főként indiai (50%), pakisztáni és bangladeshi. Az átlagos életkor az emírségben 27 év. Hivatalos nyelve az arab, de beszélnek malájul, hindiül, urduul. Az üzleti nyelv az angol, szintén széles körben beszélik. A hivatalos vallás az iszlám. A mecsetek 95%-a állami kézben van, a fennmaradó 5% magánkézben.
Dubaiban nagyszámú hindu, keresztény, buddhista, szikh, és más vallási közösség él. A nem muzulmán csoportoknak saját templomaik vannak, ahol szabadon gyakorolhatják vallásukat. Azok a csoportok, akik nem rendelkeznek saját imaházakkal, más vallási szervezetek épületeit használhatják, vagy saját lakásukban hódolhatnak isteneiknek. A nem muzulmán vallási csoportok számára megengedett, hogy nyíltan hirdessék csoportos összejöveteleiket, azonban a vallásos irodalom terjesztése szigorúan tilos, büntetőeljárást von maga után. Börtönbüntetés, mi több deportálás
várhat e bűn elkövetőjére, aki sértő magatartást tanúsított az iszlámmal szemben.
Történelme
A Dubai szó nyelvi eredete vita tárgyát képezi, mivel néhány kutató azt gondolja, perzsa eredetű, míg mások arabnak hiszik. Fedel Handhal, az Egyesült Arab Emírségek kultúrtörténetének kutatója szerint a Dubai szó a Daba (származéka Yadub) származéka, ami csúszást jelent, és valószínűleg a Dubai-öböl áramlására utal.
Az iszlám kultúra születéséről a Dél-Kelet-Arab-félszigeten nagyot keveset tudunk, kivéve, hogy a környék számos ősi városa kereskedelmi központ volt a keleti és a nyugati világ között. Az ősi mangrove mocsár maradványait, mely létezése 7000 évre nyúlik vissza, a csatornarendszer átépítésekor fedezték fel Dubaiban. 5000 évvel ezelőtt még homok borította a területet, beleértve a város mostani partvonalát. Az iszlám elterjedése előtt a helyeik Bajirnak hódoltak. Ez az időszak a Bizánci nagyhatalmak időszaka volt. Az iszlám elterjedése után Ummayyad kalifa kezébe került a hatalom. A Dubai Múzeum ásatásai szerint Al-Jumayra (Jumeirah) régióban találtak több leletet, mely az Umayyad időszak fennállását igazolja. A legkorábbi írásos feljegyzés, mely említést tesz Dubairól 1095-ből származik, az andalúz-arab földrajztudós, Abu Abdullah al-Bakri említi földrajzkönyvében. A velencei gyöngykereskedő, Gaspero Balbi 1580-ban látogatott a területre, Dubait (Dibei) gyöngyipara miatt említi meg. A város fennállásáról hivatalos források csak 1799 után értekeznek. A 19. század elején, az Al Abu Falasa klán (House of Al-Falasi) létesítette Dubait, amely továbbra Abu Dhabitól függött, egészen 1833-ig. 1820. január 8-án, a Dubai sejk és a régió többi sejkje aláírta az Általános Tengerbiztonsági békeszerződést a brit kormánnyal. 1833-ban azonban, az Al Maktoum dinasztia (szintén a House of Al-Falasi klán leszármazottjai) Bani Yas törzse elhagyta Abu Dhabit és átvette Dubai irányítását az Abu Fasala klántól minden ellenállás nélkül. Dubai az 1892-es kizárólagos megállapodás értelmében az Egyesült Királyság védelme alatt ált, így a britek beleegyeztek abba, hogy megvédjék Dubait az Oszmán Birodalom támadásai ellen. Az 1800-as években két katasztrófa sújtotta a várost. Az első 1841-ben következett be, amikor a helyi Bur Dubaiban himlőjárvány tört ki, kényszerítve a lakosokat, hogy keletebbre, Deirába költözzenek. A második 1894-ben, amikor Deirában pusztított tűzvész, s a legtöbb otthon leégett. Ennek ellenére a város földrajzi fekvése miatt továbbra vonzotta a kereskedőket a régióba. A dubai-i emír szívesen fogadta őket és csökkentette a kereskedelmi adók összegét, amely a távoli Sharjahból és Bandar Lengehből, melyek akkor a régió legfontosabb kereskedelmi csomópontjai voltak, csalogatta el az üzletkötőket.
Dubai földrajzi közelsége Indiához fontossá tette a helyet. A város jelentős kikötője volt a külföldi kereskedőknek, elsősorban az indiaiaknak, akik végül letelepedtek itt. Az 1930-as évekig Dubai a gyöngykiviteléről volt nevezetes. A gyöngyipar először az I. világháború során sérült helyrehozhatatlanul, majd az 1920-as évek gazdasági válsága miatt. Következésképp, a városból sokan kivándoroltak a Perzsa-öböl más részeit választva otthonukul. 1947-ben, határvita robbant ki Dubai és Abu Dhabi között a közös határ északi részét illetően, mely a két állam háborújába csapott át. Az ellenségeskedés átmeneti beszüntetésében a britek által felállított választott bírák szerepet játszottak. Az emirátusok közötti határviták az Egyesült Arab Emírségek megalakulása után folytatódtak, csak 1979-ben született meg az a hivatalos kompromisszum, mely végleg pontot tett az összetűzésre. A villamos energiát 1950-ben hozták be Dubaiba, ekkor fektették le a telefonkábeleket, s ugyancsak ekkor létesült a repülőtér. Ez az időszak egybeesett azzal, hogy az angolok közigazgatási hivatalai Sharjahból Dubaiba kerültek. 1966-ban a település csatlakozott az újonnan függetlenné vált országhoz, Katarhoz, hogy egy új monetáris egységet hozzon létre, a katari / riál Dubait, a rúpia leértékelése után. Az olajat ebben az évben fedezték fel Dubaiban, mely után a város jelentős engedményeket nyújtott a nemzetközi olajipari vállalatoknak. Az olaj felfedezése a külföldi munkások tömeges beáramlásához vezetett, elsősorban indiaiak és pakisztániak jöttek. Ennek eredményeképp a lakosság 1968-ról 1975-re 300%-kal nőtt a becslések szerint. 1971. december 2-án Dubai, Abu Dhabi és öt másik emirátus megalakította az Egyesült Arab Emírségeket, a britek elhagyták a Perzsa-öböl területét. 1973-ban Dubai más emirátusokhoz csatlakozott, hogy létrehozzák az egységes valutát: a dirhamot. Az 1970-es években, Dubainak tovább növekedtek az olajból és a kereskedelemből származó bevételei. 1979-ben hozták létre Jebel Ali mesterséges kikötőjét, mely a világ legnagyobb mesterséges kikötője, a külföldi vállalatoknak korlátlan munkaerő importot és export tőkét biztosított. Az 1990-ben kirobbant öbölháború óriási hatással volt a városra. A bizonytalan politikai feltételek miatt gazdaságilag a Dubai bankok sínylették meg igazán a történteket. Viszont az 1990-es évek folyamán sok külföldi kereskedelmi vállalat helyezte át székhelyét Dubaiba, előbb Kuwait, még az öbölháború idején, majd később, Bahrein. Az öbölháború utáni olajár emelkedések arra ösztönözték a várost, hogy a szabad kereskedelemre és a turizmusra fókuszáljon. A Jebel Ali kikötő sikerén felbuzdulva, Dubai saját modelljét másolva újabb vámmentes zónákat létesített, így jött létre a Dubai Internet City, a Dubai Media City és a Dubai Maritime City. A világ legmagasabb szabadon álló szállodájának, a Burj Al Arabnak felépítésével, illetve az új lakóingatlanok létesítésével Dubai a turizmust választotta fő megélhetési forrásául. 2002 óta a városban a privát ingatlan befektetések növekedését látjuk, melyek olyan beruházásokkal üdítik fel a várost, mint a mesterséges Pálma szigetek, a Világ-szigetek projekt vagy a Burj Dubai. Ugyanakkor az erőteljes gazdasági növekedést az elmúlt években az inflációs ráta növekedése kíséri, amely okát részben az okozta, hogy közel kétszeresére emelkedtek a kereskedelmi és lakóingatlanok bérleti költségei, ami a lakosok megélhetési költségeit jelentősen növelte.
Gazdaság
Dubai napi 240000 hordó olajat termel, és jelentős mennyiségű gázt a part menti területeken. Az emírség továbbá 2%-os részesedéssel bír az Egyesült Arab Emírségek gázbevételéből. Dubai olajtartalékai jelentősen csökkennek, 15-25 éven belül várhatóan kimerülnek. Dubai gazdaságában az ingatlan beruházások, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások meghatározóak. Az Emirátus vezető importáló országai Japán, Kína és az Amerikai Egyesült Államok. A legtöbb új város, melyet a kikötők területén emeltek, a banki és pénzügyi központok fellegvára. Dubaiban 1990-ig szabadon lehetett kereskedni az arannyal, így az indiai csempészkereskedelem központja volt, hisz Indiában az arany behozatalát erősen korlátozták.
Az 1970-es években létesített Jebel Ali kikötő, a világ leghatalmasabb mesterséges kikötője, konténerforgalmát tekintve a nyolcadik helyen áll. Dubai szolgáltató ipari központként fejlődik, elsősorban, ami a szolgáltatásokat és pénzügyeket illeti, köszönhetően ágazat-specifikus vámmentes övezeteinek, melyek behálózzák az egész várost. A Dubai Internet City a Dubai Media Cityvel működik együtt a TECOM részeként (Dubai Technológiai, Elektronikus Kereskedelmi és Média Hatóság), mely egyike az olyan enklávéknak, melynek tagjai közé olyan informatikai cégek tartoznak, mint például az EMC Corporation, az Oracle Corporation, a Microsoft, vagy az IBM, és olyan média szervezetek, mint az MBC, a CNN, a BBC, a Reuters és az AP. Az országban jelentős nyugati cégek fektetnek be, mint az AT&T, a General Motors, a Heinz, a Shell és a Sony.
A Dubai Pénzügyi Piacot mind a helyiek, mind a külföldiek számára 2000. márciusában (DFM) hozták létre, mint a kereskedelmi értékpapírok és kötvények másodlagos piacát.
A kormány azon döntését, hogy változatossá tegye a kereskedelmi alapú, de olajra támaszkodó gazdaságot, egyrészről a szolgáltató ipar és a turisztikai ipar erősítésével kívánta elérni, ami másrészről 2004-2006 között az ingatlanok felértékeléséhez vezetett. A hosszabb távú értékelés, ugyanakkor az ingatlanok értékcsökkenését mutatja, 2001 és 2008 között bizonyos beruházásoknak 64%-al csökkent az értéke. Ugyanakkor éppen a széleskörű ingatlan-fejlesztési projektek vezettek a világ legmagasabb felhőkarcolóinak és legnagyobb beruházásainak megvalósításához, olyanokéhoz, mint a Burj Dubaj, a Pálma szigetek, valamint a világ legmagasabb és legdrágább szállodája, a Burj Al Arab. Dubai ingatlanpiaca az elmúlt hónapokban mégis visszaesett, a lassuló gazdasági környezet hatására. Mohammed al-Abbar a 2008. decemberében megrendezett sejkek tanácsán azt mondta a nemzetközi sajtó képviselőinek, hogy az építékezésekért felelős Emaar cégcsoportnak 70 milliárd amerikai dolláros hitele, Dubainak pedig további 10 milliárd dolláros hitele van, miközben a becslések 350 milliárdra becsülik azt, amik az ingatlanokban fekszenek. A turizmus amúgy prioritás Dubaiban, a kormány szerint 2010-re évi 15 millió turistát akarnak fogadni. Ezért építik a legmagasabb-, a legnagyobb-, a legelső épületcsodákat.
Közlekedés
Dubai Nemzetközi Repülőtere a központja az Emirátusok Légitársaságának, nemcsak Dubait a többi emirátust kiszolgálja az országban. 2007-ben a társaságnak 34 millió utasa és több mint 260 000 légi útja volt. A 17. helyre sorolták a nemzetközi repterek rangsorában, ami teljes rakományának forgalmát illeti. 2008. októberében nyitották meg harmadik terminálját, mely az emírség járatait szolgálja ki. 2004-ben Jebeli Aliban bővítették, a fejlesztésnek köszönhetően, az új reptér a külföldi légitársaságok, és az Emírség járatait külön terminálon fogadja.
Dubai kiterjedt buszhálózata 69 útvonalat hálóz be, mintegy 90 millió utasa volt 2006-ban. A Közúti és Közlekedési Hatóság ebben az évben jelentette be azt, hogy további 620 új busszal bővíti flottáját, melyből 170 kétemeletes busz lesz. Bár a legtöbben mégis saját gépjárművel közlekednek, Dubainak kiterjedt taxi hálózata van.
A 3,89 milliárd dolláros Dubai Metro projekt épp folyamatban van. A metrórendszer várhatóan 2009-ben kezdi meg részleges működését, 2012-re pedig teljes mértékben működni fog. A metró négy vonalat fog összekötni: a zöld vonal Al Rashidiyát a városközponttal, a piros vonal a repülőteret Jebel Alival. Van egy kék és egy lila vonal, mely 70 kilométeres pályán mozog, 43 megállója van, 33 a földfelszínen és 10 a föld alatt. A legtradicionálisabb módja, hogy Bur Dubaiból Deirába jussunk mégis az abras nevű kis vitorlás hajó, mely a Dubai-öblön viszi keresztül utasait.
2007 júliusában épült meg a Salik autópálya, melyen díjat kell fizetni.
Dubai (Dubaj) nemzetközi reptér beltere, képek, videó:
Nézzük a zoomolható térképet, elhelyezkedés, műholdkép a repülőtér fölött: