Az argentin főváros, Buenos Aires az egyik legnagyobb és legizgalmasabb város egész Latin-Amerikában. 203km2-en terül el, s népessége több mint 3 millió fő, a vonzáskörzetével együtt azonban a 12 milliót is eléri. Nevének jelentése „jó levegő”, de találkozhatunk a „jó szelek” megnevezéssel is.
A helyet az 1500-as években fedezték fel, ezt követően két városalapításra is sor került, miután az első települést a bennszülött támadások miatt elhagyták lakói. A város eredeti neve a Szentháromság városa volt, s mára rendkívül fontos kereskedelmi, gazdasági és ipari központtá vált. Országunkhoz képest -5 óra az időeltolódás, és az éghajlati viszonyok igencsak eltérőek. Időjárás szempontjából a legoptimálisabb tavasszal vagy ősszel ellátogatni a nagyvárosba, amely méreteihez (illetve a többi metropoliszhoz) képest nem annyira zsúfolt. Bár nincs annyi nevezetes épülete, a hangulat és a színes, pezsgő élet minden idelátogatót magával ragad.
A legtöbb történelmi épület Montserrat negyedben található, a város legjelentősebb tere, a Plaza de Mayo körül. A teret 1580-ban, magával a várossal egyidőben alapították, mostani nevét azonban később, az 1810-es májusi felkelés után kapta. A három hektáros teret pálmafák és egyéb dísznövények, illetve műalkotások díszítik. Itt kapott helyet Kolumbusz Kristóf fehérmárvány szobra, valamint a piramis formájú Május Piramis nevet viselő obeliszk. A csúcsán elhelyezett görög harcos a szabadság jelképe.
A tér legrégebbi épülete a Cabildo, 1608-ban építették, bár azóta többször felújították, épületrészeket toldottak hozzá, növelték a torony magasságát. Állítólag ez az első teljes egészében téglából készült épület a világon. Régen koloniális épület volt, a város hivatalainak központjaként szolgált, napjainkban viszont múzeum működik benne, különböző történelmi tárgyak, illetve a város első nyomdagépe került itt kiállításra. Az épület előkelő, de egyszerű, fehér homlokzata pont letisztultságával hívja fel magára a figyelmet a sok díszített épülethomlokzat mellett.
Nem csak a tér, hanem valószínűleg egész Buenos Aires leghíresebb épülete a Casa Rosada, az elnöki palota. A város akkori fő erődjének, a Fuerto Viejo-nak a helyén épült az 1800-as években, s kulcsszerepet játszott a hely történelmében, politikai életében. Ezen épület erkélyéről tartották többen híres beszédeiket, például Eva Perón is innen szólt a tömeghez. Az építmény rózsaszínes színét az építéskor a mészbe kevert ökörvér adja, ez akkoriban bevett szokás volt. Most itt működik a Museo de la Casa, ahol az ország történelmi emlékeiről készült fotókat és egyéb dokumentumokat tekinthetünk meg, a 17000 kötetes könyvtár és újság-archívum mellett, és végigmehetünk az egykori erőd kivilágított katakombáin is.
Szintén ebben a negyedben lévő látványosság a Catedral Metropolitana, az argentin egyházmegye székhelye. Itt állt a város első temploma, amit azonban teljesen újjá kellett építeni az 1700-as években. Az új templom egy olasz mester munkája, így nem meglepő a hasonlóság a görög-római épületekkel. A homlokzaton lévő 12 oszlop a 12 apostolt szimbolizálja, míg a tympanonon lévő dombormű József és Jákob egyiptomi találkozását ábrázolja. Az épületben egy életnagyságú fa Krisztus-szobrot csodálhatunk meg, a mauzóleumban pedig a nemzeti hős, José de San Martin nyugszik.
A szabadtéri programok kedvelőinek a Palermo negyed lesz a kedvencük; itt található a 200 éves Botanikus Kert, az Állatkert, illetve a japán közösség számára létesített Jardín Japónes, a japán kert. Egzotikus növényeit keletről importálták, s a mesterséges tavak, szigetek és fahidak mindenkit elkápráztatnak. A Pagodában étterem és kávéház is működik, s néha kiállítások helyszínéül szolgál. Ha már a művészetet említettük, a negyedben látogathatunk el a Museo de Arte Latinamericano de Buenos Aires-be, amely a legnagyobb argentin magángaléria. A 2001-ben nyílt múzeum több mint 200 20. századi alkotásnak ad otthont, olyan művészek alkotásai tekinthetők itt meg mint Fernando Botero, Antonio Berni vagy Frida Kahlo. Az épület maga egy nagyon izgalmas, modern alkotás, a kortárs építészet remek példája. A közelben van a Museo Evita, amely Eva Perón életének állít emléket személyes tárgyai segítségével. A színésznő, aki később Perón elnök felesége lett, rengeteget tett a munkásság szociális helyzetének javításáért, s népe hősként tisztelte. 33 évesen hunyt el rákban, s a múzeumot halálának 50. évfordulóján (2002) avatták fel.
A La Boca Buenos Aires egyértelműen legszínesebb negyede, amelyet az olasz bevándorlók hoztak létre, így erősen európai jellegű ez a kerület. A bádogépületek szinte mindegyike több színben pompázik. A történet szerint a kikötőben dolgozó munkások a maradék hajófestéket hazavitték, azonban nem maradt annyi festék, ami egy egész épülethez elég lett volna, ezért lett minden ház olyan sokszínű. A negyedben építtettek egy sportcsarnokot, az itt született világhírű focista, Marradona tiszteletére. La Boca vonzereje azonban vitathatatlanul az élénk utcai életben rejlik: itt mindent áthat a zene és a tánc, nem is véletlenül, hiszen állítólag innen indult hódító útjára az ország egyik ismertetőjegye, a tangó.
Puerto Madero pedig a város legmodernebb negyede, elegáns üzletekkel, éttermekkel, luxusszállókkal és felhőkarcolókkal csábítja a látogatókat. Érdekesség, hogy minden utcáját híres nőkről nevezték el, s a nők tiszteletére épült itt egy híd, a Puerte de la Mujer, amelyet a világhírű építész, Santiago Calatrava tervezett.
A Plaza Lavalle tér környékén rengeteg lehetőség áll nyitva előttünk: a Képzőművészeti Múzeum, a Zsidó Múzeum, a Cervantes Nemzeti Színház illetve a híres, olasz reneszánsz stílusban épült Teatro Colón operaház, ami az opera, a balett és a komolyzene szerelmeseinek az otthona.
Mindemellett Buenos Airesben található a világ legszélesebb sugárútja, az Avenida 9 de Julio, amely 140 m széles, gyakran több percig tarthat a gyalogos átkelés. Az út végén egy 70 m magas obeliszk áll.
Ebben a színes, energikus városban rengeteg módját megtalálhatjuk a szórakozásnak: a nevezetességek meglátogatása, részvétel egy tangótanfolyamon vagy táncesten, esetleg koncerten vagy színházi előadáson, a város felfedezése biciklitúra keretében, csupa izgalmas program. Jobbnál jobb éttermek és kávézók várják a látogatókat, felsorolni nem lehet őket, hisz szinte bármely utcán találhatunk egy hangulatos helyet, de érdemes megemlíteni a Café Tortoni-t, amely a legrégebbi kávézó Buenos Aires-ben, 1858 óta szolgálja ki vendégeit. A 19. században művészek és írók kedvelt találkozóhelye volt. Az épület emeletén pedig egy tangókutatásra specializálódott könyvtár kapott helyet, amely minden nap nyitva van. A vásárlásra sok a lehetőség, a Feria de San Pedro Telmo az egyik legjobb régiségpiac a városban, a Galerías Pacifico pedig egy elegáns, 1889-ben épület bevásárlóközpont, amely kulturális központként is működik, gyakran ad otthont kiállításoknak.
Ez a színes dél-amerikai város sokakat emlékeztet egy európai városra, ennek oka egyrészt az olasz, spanyol vagy francia építészeti művekben keresendő, másrészt nem ritka az európai honfitársainkkal való találkozás, hisz temérdek olasz, spanyol, angol, német, orosz, ír, vagy akár japán és kínai lakosa van a városnak. Mi magyarok is jelentős kisebbséget alkotunk a fővárosban. Kedvelt turistacélpont Buenos Aires, hisz főként a többi nagyvároshoz viszonyítva rendkívül olcsó hely, és nagyon biztonságos, szinte minden utcán áll egy rendőr. Figyelnünk kell azonban, hisz a legtöbb épület igen egyforma, így nagyon könnyű eltévedni. A közlekedés a városban elég kaotikus, hisz az utak 6-16 sávosak, és nincsenek felfestések, ezért ajánlott a tömegközlekedés használata. A legjobb megoldás a metró, a taxi, vagy a collectivo, amely egy teherautó-alvázra szerelt kisbusz.
Szálláshelyekből megszámlálhatatlan sok található a fővárosban, bármely árkategóriában. Ezekről részletesebben az alábbi linkeken érdeklődhet: http://www.tripadvisor.co.hu/Hotels-g312741-Buenos_Aires_Capital_Federal_District-Hotels.html, https://www.booking.com/searchresults.hu.html?city=-979186.
