Brüsszel látnivalók, nevezetességek, múzeumok és helyek

Brüsszel látnivalók

Mit érdemes megnéznünk Európa egyik fő városában, Brüsszelben, ezt gyűjtöttük össze a blog útikalauzában. A legérdekesebb jellegtelen, szinte élettelen európai város.

Brüsszelben az EU miatt számos ország diplomatái élnek, ennek tudható be az a multikulturális környezet, mely látszólag roppant élettelivé teszi a várost, a pénz energia ‘csodákra’ képes itt is. Sajátos élménybeszámolómban megmondom őszintén, hogy az alább is említett Gent Belgiumban hozzá képest egy csoda.

Brüsszeli látnivalók, a város nevezetességei, érdekességek:

A város jelképe a Pisilő fiúcska, hollandul Manneken Pis. A 17. századból származó, 60 centis bronzszobrot a belvárosban, a Grande Place közelében találjuk. A belgák büszkesége már több háborút és megszállást túlélt.

A városnéző túrát érdemes a Grande Placen, a belga főváros főterén kezdeni, mely az UNESCO Világörökség listáján is szerepel. Számos magával ragadó épületet találunk itt, ahol egykor a város legnagyobb piaca állt. A tér legszebb épülete kétségkívül a 96 méter magas Városháza, melyet több mint 500 éve kezdtek építeni. Több átépítés után, ma gótikus formájában pompázik, este csodálatos látványt nyújt, mikor kivilágítják.

A központban található a Szépművészeti múzeun is (Royal Museums of Fine Arts of Belgium), mely Belgium legfontosabb tárgyait, emlékeit, térképeit mutatja be, a 15. századtól kezdve helyi és nemzetközi művészek alkotásaiból egy nagy gyűjtemény.

Bruxelles Carddal ingyenes a belépés (tartalmazza az ára) sok helyre.

A város szintén híres építménye, az 1958-as világkiállításra épült, majd 2005-ben felújított 103 méter magas Atómium épülete, mely egy szabályos, kilenc gömbből álló atom-modellt formáz, minden egyes gömbje azonos méretű és egyforma távolságra van egymástól. A gömbök közül összesen 5 látogatható. A legfelső gömbből csodás panoráma tárul a városra. A gömbbe gyorslifttel juthatunk fel, mely 5 méter / secundumos sebességével, 1958-ban a leggyorsabb volt a világon. Az Atomiumot a Heysel parkban keressük, az Europark, a hírhedt Heysel, ma Balduin királyi stadion és a Brussels Expo épületeinek szomszédságában.

Ha Brüsszelben járunk, nem hagyhatjuk ki az Európai Parlament épületeinek komplexumát sem. Az óriási modern épületek mellett egy nagyon szép tavas parkot is találunk. Szintén nem mulaszthatjuk el a Parc du Cinquantenaire diadalívét, melyet a belga királyság fennállásának 50. évfordulójára építettek, valamint a két oldalán lévő nagy csarnokot, melyek szintén a világkiállítás, de az 1880-as, eredeti pavilonjainak helyettesítésére épültek.

A gótikus építészeti stílus kiemelkedő alkotása, a Szent Mihály- és a Szent Gudula-székesegyház. De persze a brüsszeli királyi palota is megérdemli, hogy felkeressük. A közelében található Parc de Bruxellesbe április-május környékén érdemes ellátogatni, ilyenkor ugyanis egy hónapig a nagyközönség számára is kinyitják a királyi botanikus kert üvegházát.

Ha már a kerteknél járunk, meg kell jegyezni, hogy Brüsszel tele van zöld terekkel. Rengeteg kis park van a városban mindenfelé, olyan is, amit csak a helyiek ismernek. Nagyon hangulatos például a kevésbé ismert Felix Hap park, kis halastavával, amin kacsák szoktak úszkálni. De a 160 hektáros laekeni parkot, mely a Laekeni Királyi Palotának, a belga uralkodó hivatalos rezidenciájának is otthont ad, szintén nem érdemes elkerülni. Szebbnél-szebb csodák várnak ránk, a királyi üvegház, a japán torony és a kínai pavilon.

A Két királyi múzeumot, a szépművészetit és a művészeti és történelmi múzeumot minden kultúrabarát értékelni fogja. Míg előbbiben Eyk és Bosch festményeit tekinthetjük meg, illetve Bruegel talán legismertebb képét, a híres Betlehemet, utóbbiban még hangszertárlatot is találunk. Aki pedig a kevésbé szokványos intézményekre kíváncsi, látogasson el Brüsszel autómúzeumába, vagy a Belga Képregény Múzeumába, de az egyik belvárosi csokoládé bolt alagsorában is rendkívül izgalmas kiállítással várnak Brüsszel történetéről, nevezetességeiről és jellegzetességeiről.

A belváros szívében, a Grande Place közelében, több olyan utca is található, ahol kizárólag csokoládé boltokat találunk, a kirakatokban csokiszökőkutak pezsegnek. A sörözők között nem ritka az olyan, ahol több mint 500 különböző sört árulnak. A legjobb pubok a Beer Circus, a L’atelier, a Moeder Lambic és a Delirium Café. Ezeken a helyeken a mézzel ízesített sörtől a mangóson át a barnáig, mindent félét meg lehet kapni, mi több számos helyen jazz koncertekkel is szórakoztatják a nagyérdeműt.

A legjobb bevásárlási lehetőséget az Avenue Louise, illetve a Rue Neuve mentén található számos butik, bolt biztosítja, valamint a City 2 bevásárlóközpont, melyet a metró Botanique nevű megállójához közel találunk. De ha valami sajátos szuvenírt szeretnénk, a Marolles negyedbe is látogassuk el, errefelé rendszeresen szerveznek bolhapiacot. Ráadásul itt találjuk a Brüsszeli Igazságügyi Palota impozáns épületét is.

Ha távolabbi kirándulásokra is kaphatóak vagyunk, Brüsszel 30-50 kilométeres körzetében, látogassunk el Gentbe és Bruggebe, melyek olyanok, akár egy kis ékszerdoboz. A genti katedrálisban Bosch és Rembrandt művei láthatóak, a Brugge-iben pedig Michelangelo legészakibb szobrát tekinthetjük meg. Itt érdemes megnézni a csipkeverőket is. Egy kicsit távolabb, a várostól 100-120 kilométerre a Spa-i fürdőt is érdemes felkeresni.

Repülőgép múzeum: www.airmuseum.be/en/index.php . Brüsszel egy szerény flandriai város is lehetett volna, a belga főváros élete igencsak élénk. Akciós és olcsó hotel szálláshelyek, repülőjegy kereső. Belgium fővárosában hotelek tömkelegét ajánlhatunk.

Szoba, szálloda és kiadó privát apartman foglalás segítség magyarul: Látnivaló és szállás képek is ITT. Látnivaló fotók alább:

Brüsszel történelme, története röviden:
A várost a 6. században Goorik alapította, a 7. században már a burgundi hercegek birtokaihoz tartozó Németalföld egyik fontos kereskedővárosa volt. Írásos dokumentumok 996-ban említik először I. Ottó német-római császár egyik okmányában. A 11. században övezték várfallal a várost. 1430-ban Jó Fülöp burgundiai hercegre szállt a brabanti hercegség, az ő nevéhez fűződik Brüsszel fővárossá tétele. Ebben az időben épült fel a városháza is, virágzott fel a gazdaság, elsősorban a kép-, és szőnyegkészítés területén. Mivel Fülöp utóda fiúörökös híján halt meg, Brüsszel 1477-től a Habsburg Birodalom része lett.  V. Károly egyesítette a spanyol és osztrák birtokokat, ebben az időszakban számos spanyol földesúr érkezett a vidékre. 1567. augusztusában Fernando Álvarez de Toledo, Alba hercege vonult be katonái élén a városba, létrehozott egy olyan rögtönítélő bíróságot, melynek joga volt minden király ellen lázadót elítélni.

1648-ban Hollandia függetlenné vált, Brüsszel viszont a továbbra is a spanyol kézen maradó Tizenhét Tartomány része maradt, majd a spanyol örökösödési háború után az osztrák Habsburg-ág birtoka lett. 1695-ben XIV. Lajos francia király hadserege zárta körbe, majd bombázta le Brüsszelt, a pusztítást követően építették újjá a Grand Place-t és környékét. 1795 – 1815 között Brüsszel Franciaország része volt, majd a napóleoni háborúk után a holland királyság déli részének volt székhelye.

A független Belgiumot csak 1830-ban kiáltották ki, az ország első királya Lipót szász-coburg-gothai herceg lett. A város a két világháború alatt német megszállás alatt állt. 1958-ban világkiállítás színhelye volt, erre az alkalomra készült Brüsszel egyik nevezetessége, az Atomium. A belga alkotmányreformnak köszönhetően Brüsszel városa jelenleg Belgium fővárosa és a szövetségi kormány, valamint Flandria, a francia és a flamand közösség és régió kormányának székhelye, illetve az itt található nagyszámú Európai Uniós intézménynek köszönhetően, Európa fővárosa is. Az eredeti városmag központja a Grand-Place, melyhez 1853-ban csatolták a Lipót-kerület néven ismert városrészt, majd 1861-ben a Louise Avenue környékét, végül 1921-ben Lakent, Neder-Over-Heembeeket és Harent.

Múzeum érdekességek útiaklauz videó: