Berlin-Múzeumsziget és Berliner Dom

Múzeumsziget
A hídon túl, a Lustgarten (Öröm kert) végében áll az impozáns, neoklasszicista Altes Museum, mintegy a Múzeumsziget (Museumsinsel) (Freidrichstraße U-Bahn/S-Bahn, Hackescher Markt S-Bahn) bejárata.
Az Altes Museum (nyitva: naponta 10-18, csütörtökön 22-ig) neoklasszicista épület Schinkel remekműve. A csiszolt gránitból készült kupát eredetileg az épület tetejére szánta. A múzeum gazdag görög és római gyűjteménnyel rendelkezik.
A Bodestraßén túl található az Alté Nationalgalerie (nyitva: kedd-vasárnap 10-18-ig, csütörtökön 22-ig), a XIX. századi művészetre specializálódott múzeum. Íme, egy kis ízelítő a gyűjteményből: Kari Blechen és Max Liebermann olajfestményei (Wilhelm von Bode és Richard Strauss portréja), Adolph von Menzel Eisen- walzwerk (Fémöntöde, 1875) című műve, Paul Cézanne csendélete. Az emeleten a század eleji romantikus festők művei vannak kiállítva. A francia impresszionisták közül Édouard Manet, Claude Monet és Pierre-Auguste Renoir képei láthatók. Caspar Dávid Friedrich huszonnégy műve, a festő legnagyobb egyéni gyűjteménye látható itt: Abtei im Eichwald (Apátság a tölgyerdőben, 1809) és a Dér Mönch am Meer (Szerzetes a tengerparton, 1810). A Friedrich-gyűjteményt Kari Friedrich Schinkel tizenöt festménye egészíti ki.
Továbbhaladva észak felé a Pergamonmuseumhoz (Am Kupfergraben; nyitva: mindennap 10-18, csütörtökön 22-ig) jutunk, ahol sok, ókorból származó, impozáns közel-keleti, iszlám és keleti alkotást tekintetünk meg. A múzeum gyűjteményének legértékesebb tárgya után kapta a nevét: a pergamoni oltár az i. e. II. századból való. A hellenisztikus kor e remekműve a mai Bergama városból (Törökország) származik. A Zeusznak és Athénének emelt oltárt restaurálták és rekonstruálták, a múzeum bejárati halijában állították fel
II. Nabukodonozor építtette Babilonban az oroszlánszobrokkal díszített „szent utat” Marduk templomához (i. e. 604-562). A kék és okkerszínű mozaikokkal kirakott fal mentén az Istar kapu oroszlánjaihoz hasonló faragványok sorakoznak. A szintén kék és okkerszínű mozaikdarabkákkal kirakott kaput bika- és sárkányszobrok őrzik.
A milétoszi piackaput 165-ben állították, anyaga márvány. A kapu egyszerre volt bejárat és a vásározás helyszíne.
A múzeum déli szárnyában kapott helyet az Iszlám Múzeum. Mindenképpen megtekintésre érdemes a VIII. századi Mshatta Palota (a mai Jordánia területén található) homlokzata: vésett és csipkézett, tekervényekkel, állati és növényi motívumokkal díszített; valamint az észak¬ indiai Mogul Birodalomból származó leletek.
A Pergamonmuseum közelében áll a nemrég újra megnyitott Neues Museum (nyitva: naponta 10-18). 1843 és 1855 között emelték Friedrich August Stüler tervei alapján. A második világháborúban lebombázott épületet David Chipperfield építész állította helyre. Őskori, kora ókori és egyiptomi részlege van. Ez utóbbi 3000 évvel ezelőtti szobrokat, papirusztöredékeket és hieroglifákat tartalmazó táblákat őriz. A gyűjtemény leghíresebb darabja a csoda¬szép Nefertiti királyné (i. e 1340), Ehnaton fáraó hitvesének mellszobra, amely több mint háromezer évig volt a föld alatt, mindaddig, amíg 1912-ben német és francia régészek rá nem találtak. A gyűjtemény másik értékes darabja az úgynevezett Berlini Zöld Fej, ráncos múmiáival, szarkofágjaival, valamint kék fajanszból készült, állatokat formázó hamvvedreivel.
A Museumsinsel utolsó nagy épülete a sziget végében található Bodemuseum (nyitva: naponta 10-18, csütörtökön 22-ig). Évekig tartó felújítási munkálatok után 2006-ban nyílt meg, kora keresztény és bizánci művészeti emlékeket gyűjt, valamint ókori érméket és a középkortól a XVIII. századig terjedő időszak szobrait, festményeit.

Berliner Dom
A Lustgarten északi részén áll II. Vilmos császár Berliner Dómja (berliner dóm). A második világháborús bombázások okozta károkat kijavították, külsejét és belsejét is restaurálták.
A katedrális kriptájában kilencvenöt Hohenzollern-díszkoporsó fekszik. A Friedrichbrückén átkelve, a Spree folyó túloldalán található a DDR Museum (nyitva: naponta 10-20, szombaton 22-ig), amely a fal keleti oldalán élt emberek hétköznapjait mutatja be (például Stasi-dokumentumokba lapozhatunk bele, valamint egy NDK-beli lakás makettjét vizsgálhatjuk meg).