Banglades

Hátizsákos világjárók vagy egzotikus luxus utazás célpont? Az alábbi film után megkapjuk a választ, ami mindkettőt alátámasztja, és utána részletezzük a szálloda kínálat gyöngyszemeit kiemelve.
Ugrás a keresett témához gyorsan: Szállás | Látnivalók

2025-ből egy 4k videó, magas színvonalú videós munka, igazi útikalauz ízelítő az úszó-házaktól/üzeletektől, az elköltöztethető/szigetek-/kerteken át az a fix történelmi épületekig/nevezetességekig:

angolul ugyanez: youtu.be/YEByQP7D-S0?si=BW_HtEi16sngQPaI
illetve még portugál nyelven is megtaláljuk ugyanezt egy másik csatornán.

Szálláshelyek

Banglades vagy hivatalosan Bangladesi Népi Köztársaság (bengáli nyelven: গণপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ) független ország Dél-Ázsiában, amely többnyire Indiával, emellett egy rövid szakaszon Mianmarral határos. A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa, és az a kifejezés, hogy ‘egzotikus’, a fenti kisfilm után talán nem is elég erős kifejezés. Akinek a tömeget jól bírja, és már járt Vietnámban, az a következő ázsiai-kalandját ide is tervezheti. Elsőre nekem is kicsit erős lenne, pedig a gyomrom megemészti még szinte a szöget is.

Kezdjük azzal, ami a top, és nemzetközileg elismert csúcsminőség:
– Nehéz mit mondani, amikor nyilván nem szeretnénk, hogy mindent néhány multimilliárdos irányítson a Földön, de ők képviselik a színvonalat évtizedek óta az egész Föld bolygón: Radisson Blu Chattogram Bay View 5***** ITT, Superior szoba 38 m²-es tágas térrel, bűdületesen nagy 92 m²-es Junior Suite, 132 m²-es executive lakosztály, 304 m²-es elnöki lakosztály. Ezek után a 228 m²-es Királyi Lakosztály aprónak tűnhet, de bejárva a budapesti luxus szállodákat nyugodtan mondhatjuk, hogy meglepően fényűző a luxus szálloda kínálat a pár évtizeddel ezelőtt még legszegényebb nyilvántartott polgárháborúkkal súlytott korrupt ázsiai országban. A reggelivel együtt mindössze 82-104 eurós akciós szobaár éjszakánként 1-2 főre teljesen megfelelő, az elnöki lakosztály 5351-5945 eurós € ára éjszakánként túlzónak tűnhet, de pontosan ennyi lenne Európa sok részén.
– Six Seasons Hotel 5***** ITT, itt a 27 m²-es deluxe szobától a 75 m²-es Royal Suite with Kitchenette/Jacuzzi (konyhasarkos pezsgődürdős) kategóriáig nagyon széles a kínálat. Akciósan napi 87 eurótól láttunk reggeli nélküli szobaárakat, mesés büféreggelivel 409-450 euró volt egy lakosztály ára.
– Újdonság: CityLights – Mayfair Signature Collection Gulshan 5***** ITT, 2024-től foglalható újszerű ház, luxus apartman-szálloda, a 214 m²-es három hálószobás apartmanokhoz sokat nem kell hozzáfűzni egy nagycsaládos utazó társaság esetén, ez ideális nekik sok esetben 4-5-6 főre. Ráadásul olcsó, európai szemmel abszolút pénztárcabarát, például 238 euró/éj.

Útikalauz részletesebben

Banglades a történelmi Bengália keleti részét foglalja el, amely Brit-India felosztása után 1947-ben a muszlim népessége miatt Kelet-Pakisztán néven Pakisztán keleti része lett, majd 1971-ben függetlenné vált. A politikai harcok a mai napig tartanak, de a repülőjáratok száma mutatja, hogy nagyon aktívan benne vannak a nemzetközi vérkeringésben. A fővárosa és a legnagyobb városa Dakka (Dhaka), az ország gazdasági, politikai és kulturális központja, ahol a lakosságot csak becsülne lehet, de 24 millió fölé nőtt, az köztudott. A második legnagyobb városa Csittagong (Chittagong), jelentős tengeri kikötő, ahol több mint ötmillióan élnek.

Egynemzetiségű államnak is nevezhetjük, hiszen a lakosság kb. 98%-a bengáli. Egykoron a muszlin népesség szövet-kereskedelem központja volt, később a világ egyik legfontosabb ruhaexportőre lett. A huszonegyedik században a gazdasága a Föld leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozott. Gyorsan növekvő gazdaságának, népességrobbanásának és fiatal lakosságának köszönhetően a világ tíz „feltörekvő gazdaságának” egyike, az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) csoportba sorolták, és a természeti-katasztrófák és halálos tömegbalesetek kapcsán is szerepelt a fő hírekben nem egyszer.

Bangladesnek a jelenkorban számos kihívással kell szembenéznie, mint például túlnépesedés, éghajlatváltozás, rendszeres árvizek, trópusi ciklonok, a tengerszint-emelkedése, súlyos környezetszennyezés, extrém szegénység, analfabetizmus, bűdületes korrupció/bűnözés és az autoriter politikai kifosztó rendszerek/szerveződések végeláthatatlan sora.

Története, etimológia leírás részletek:
A „Banglades” név (বাংলাদেশ ) „bengáliak országát” jelenti.

Földrajzi információ:
A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése „bengáli ország”. Területének túlnyomó részét a Gangesz a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.

Domborzata
A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének kb. fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Banglades területének 9/10-e csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé, ezt lapos területet/alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.

Legmagasabb pontja a Keokradong az ország délkeleti végében, ami egyes adatok szerint 986 méter (nem 1230 méter) tszf. magasságú.

Vízrajza
Legfőbb folyói: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Dzsamuna) és a Meghna. A mellékágak száma közel végtelen, csak az országhatárait 58 helyen keresztezi valamilyen folyó. Érdekesség, hogy sok nagy folyó a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró nagyobb hajókkal is hajózható.

Éghajlata trópusi monszun. Az enyhe, tavaszias tél decembertől februárig tart. A legforróbb hónapok – a monszun beállta előtt – április és május. Az esős monszun-évszak májustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban. Ezek szerint szinte sose éri meg ideutazni, de ahogy máshol is Ázsiában, itt is lehet szerencsénk egy rövidebb és szárazabb időszakot kifogva.

Minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, néha cunami. A gyakori árvizek következtében több település elpusztul és évente százezrek válnak földönfutóvá. Májusban, júniusban és októberben gyakoriak a Bengáli-öböl felől érkező, pusztító erejű ciklonok.

1970-ben egy hurrikán és egy szökőár együtt mintegy háromszázezer embert ölt meg. 1991-ben egy hasonló másik 140 ezer főt. A kormány ezt követően időjárásjelző rendszert létesített, hogy a lakosság időben elmenekülhessen, és több legyen a túlélő. 1997 májusában 500 ezer embert telepítettek ki lakóhelyéről egy hatalmas ciklon miatt. Az 1998. szeptemberi árvíz idején az ország 2/3-a került víz alá, és 30 millió ember vált hajléktalanná, amit mi Európában szerintem nem tudunk felfogni sem, de ők valahogyan ezt is túlélték.

Környezetszennyezés
Bangladesnek meglehetősen súlyos problémái vannak a szennyezettségi szintjével, olyannyira, hogy 2020 táján sok téren a világ legszennyezettebb országai közül dobogós helyet foglal el. Főbb problémák: víz- és levegőszennyezés, termőtalaj-leromlás és pusztulás/erózió; a vizes élőhelyek leromlása / elpusztítása. Többségében hiányzó és nem megfelelő hulladékkezelés, végeláthatatlan népesedés. A levegőminőséget tekintve 2021-ben a legszennyezettebb volt a világon. Vízminőségben Ázsia és a csendes-óceáni 48 ország közül Banglades folyói lettek a legszennyezettebbek. Ezzel szemben a legtisztább és legszebb hegyvidéki részein tökéletes harmóniában élnek együtt a természettel, ami egy kis hasonlóság például Vietnámmal összevetve.

Levegőszennyezés
Az egyre több/rengeteg jármű környezetszennyezése hatalmas probléma. 2020-ban körülbelül egymillió autóriksa üzemelt az országban, emellett temérdek motorkerékpár, busz, teher- és személyautó. Ugyanakkor a levegőszennyezés nagy részéért a tégla- és a ruhagyárak voltak a felelősek, de talán normalizálódik a helyet itt is nemzetközi segítséggel.

A családi vállalkozások olyan anyagok elégetésére támaszkodnak, mint a szén, a fa, de bármely más beszerezhető éghető tárgy szóba jöhet, például a gumiabroncsok vagy szintetikus anyagok, mint pl. műanyag, amely aztán nagy mennyiségben ontják az erősen mérgező fekete kormot és gázokat.

A bangladesi export közel 80%-át adó ruhaiparban gyakran elöregedett és nem megfelelően karbantartott gépekkel dolgoznak, amelyek szintén hozzájárulnak a magas szén-dioxid kibocsátáshoz és hulladék képződéshez. Mivel a ruhaipar nagy része a politikusok és oligarchák tulajdonában van, így többnyire nem lépnek fel ellenük megfelelően. A levegőszennyezés közel hét évvel rövidíti le egy helyi átlagos lakos várható élettartamát.

Vízszennyezés
Egy 2020 környéki jelentés szerint Banglades városi és ipari szennyvizének 80%-a kezelés nélkül kerül a vizekbe.[25]

A Dakkát és Csittagongot körülvevő folyók, mint például a Buriganga, Turag, Shitalakhya és Karnaphuli folyók erősen szennyezettek kadmiummal (Cd), ólommal (Pb) és krómmal (Cr).[26] Dakka összes nagyobb folyója annyira szennyezett, hogy még a vizét sem lehet ivásra megtisztítani.[22]

A városi textiliparban a készruházat mosása és festése a szennyezés egy másik fő forrása. Egy tonna ruha előállításához 200 tonna szennyezőanyag kerül a folyókba.[25]

Bangladesben a talajvíz arzén szennyezettsége is jelentős közegészségügyi problémává vált.[26]

Talaj
A talaj állapota gyorsan romlik, az ipari szennyezés, a kezeletlen szennyvíz és a mezőgazdasági műtrágyák túlzott használata, a termőtalaj téglagyártáshoz való elhordása, az elektronikai és orvosi hulladékok nem megfelelő kezelése stb. miatt.[22]

Egy elemzés kimutatta, hogy a nagy forgalmú és ipari területek közelében lévő talajok nagy koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket és félfémeket.[26] A mezőgazdasági területek és a zöldségfélék szintén nehézfém- és félfém-szennyezettnek bizonyultak,[26] a termények gyakran egészségkárosítók.[27]

A 2010-es évektől megszaporodtak a nehézfém- és félfémmérgezésekről szóló esetjelentések.

Élővilág, természetvédelem
Tündérrózsafélék
A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, angol átírással Szundarbansz. Itt található a föld legkiterjedtebb mangrove-erdője, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították. Szerintem a tigrisek köszönik jól vannak: hu.wikipedia.org/wiki/Beng%C3%A1li_tigris, az áldozataik hozzátartozói inkább panaszkodhatnának.

Nemzeti parkjai

A Szundarbansz
Banglades területének körülbelül 2%-a védett terület. Nemzeti parkok: Altadighi Nemzeti Park, Baraiyadhala Nemzeti Park, Bhawal Nemzeti Park, Birgonj Nemzeti Park, Himchari Nemzeti Park, Kadigarh Nemzeti Park, Kaptai Nemzeti Park, Khadim Nagar Nemzeti Park, Kuakata Nemzeti Park, Lawachara Nemzeti Park, Medha Kachhapia Nemzeti Park, Madhupur Nemzeti Park, Nababgonj Nemzeti Park, Nijhum Dwip Nemzeti Park, Ramsagar Nemzeti Park, Satchari Nemzeti Park és Shingra Nemzeti Park. Természeti világörökségei így is maradtak. A Szundarbansz rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján például, ez a földön található legnagyobb mangrove-erdő.

Történelem részletek, történelmi szemezgetések:
A tágabb ázsiai térség maga a legősibb emberi kultúrák kapcsán is mindig felmerül, a konkrét nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A „bangla” vagy „bengal” név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben.

Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai Királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A tizenhatodik században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.

Az európai kereskedők elég későn, a tizenhatodik század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk gyorsan hatalmasra nőtt, annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey-i csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta a jelentős részét. Az 1857-es véres szipojlázadás után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, az 1943-as nagy bengáli éhínség egy híresebb, aminek hárommillió ember esett áldozatul.

Modern-kor, avagy a 20. század
1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) központja Dakka lett.

Pakisztán 1947-1971 között
1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Áojámi Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahmán sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmánt.

1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány kevés segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe nőtt, amikor a Mudzsibur Rahmán sejk vezette Áojámi Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, node megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmánt 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik, aminek érdekes lenne tudni a részleteit és a hátterét, hiszen mindennek oka és következménye van. Az Áojámi Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladesi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től az Indira Gandhi vezette India fegyveres erői támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án és kilencvenezer hadifoglyot ejtett.

A függetlenség után Banglades formálisan parlamentáris demokrácia lett, Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon az Áojámi Liga abszolút többséget szerzett. Az 1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-én Mudzsibur Rahmánt és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.

A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végül Ziaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította a Bangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. A következő jelentős úr Husszain Muhammad Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély és már nem volt szükség az antikommunista diktatúrát fenntartani. Milyen hihető ‘szlogen’ a mai szemmel!? Akkor visszatért Banglades a parlamentáris demokráciához megint. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke címet. A következő, 1996-os választásokon az Áojámi Liga nyert, amelynek vezetője Sheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat.

21. század, jelenkor
2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. 2008. decemberében választást tartottak. A Haszina vezette Áojámi Liga (wd) elsöprő győzelmet aratott. 2024 nyarán, a kormányellenes tüntetések során elmenekült az országból.

Politika és közigazgatás
A parlament épülete Dakkában található.
Van alkotmányuk,
Banglades egy Westminster-szerű, unitárius parlamentáris köztársaság. Jelentsen bármit is ez az államforma a gyakorlatban.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Vegyes jogrendszer, többnyire az angol és az iszlám jog mixe.

Jogállamiság
Papíron megtörténik a hatalmi ágak szétválasztása, a gyakorlatban azonban, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatás közötti szétválasztás elmosódott, áramló forróvíz. Az államágak közötti fékek és ellensúlyok, valamint a működő hatalommegosztás gyakorlatilag nem létezik, ahogy a forró vízbe dobott jégkocka se hosszú életű. Gyenge és nem hatékony ellenzékkel a kormányzó párt abszolút többséget élvez(ett) a parlamentben és teljes ellenőrzést a törvényhozás felett. A politikáról és a törvényalkotásról szóló viták helyett a parlament a kormány politikája dicséretének helyévé vált, ahogy ezt közelről láthattuk Magyarországon és ezer más helyen a II. világháború után ‘békeidőben’.

A vitatott tisztaságú 2018-as országos választásokat követően a hatalmon lévő Áojámi Liga (wd) (Awami League – AL) kormánya szorosan kézben tartja a hatalmat, és olyan súlyos emberi jogi határokat se tisztelt, amit Európában ritkán látunk, történtek gyilkosságok, kínzások és emberek eltűnése, jogi következmények nélkül. Az Odhikar, egy bangladesi székhelyű emberi jogi szervezet szerint 2008 és 2021 között 2757 törvényen kívüli emberölést követtek el maguk a bűnüldöző szervek. A törvényen kívüli kívüli gyilkosságok száma jellemzően megnövekszik a nemzeti választások előtt, amiről a magyar közéleti gondolkodók időről-időre megemlékeznek (Puzsér Róbert, Szélsőközép stb.).

A törvények és a hatalmi szálak kihasználásával az AL-kormány elhallgattatta a kritikusokat, újságírókat, még a kiskorúakat is, akik hangot mertek adni ellenvéleményüknek. A 2018-as drákói digitális biztonsági törvény (DSA) felhatalmazást adott a bűnüldöző szerveknek, hogy elfogatóparancs nélkül végezzenek házkutatást és letartóztatást, miközben kriminalizálták az ellenzéki megnyilvánulás különböző (nálunk mindennapos) formáit.

Az etnikai kisebbségek és az őslakosok állampolgári jogai a vizsgált időszakban többször sérültek. A rohingya menekülteket megfosztották jogaiktól, mivel a kormány szigorúan korlátozta a menekültek táborokon belüli mobilitását.

Több támadás történt a kisebbségi hindu közösség ellen, többnyire befolyásos helyi politikai vezetők részéről.

2022 decemberében a rendőrség és a kormánypárti aktivisták véletlenszerűen ellenőrizték a mobiltelefonokat, hogy azonosítsák az ellenzéki aktivistákat, és megakadályozzák az ellenzék által szervezett gyűléseket.

Az ország a demokratikus visszaeséstől és a fokozódó tekintélyuralmi tendenciáktól szenvedett, 2022 közepén az ellenzék nagyszabású gyűlésekkel és tiltakozásokkal újjáéledt a politikai színtéren. Az ellenzéki aktivisták elleni kormányzati fellépés ellenére ezek a tiltakozások jelentős embert vonzottak. Sok fejlődő országhoz hasonlóan Bangladesben komoly aggodalomra ad okot az intézményi korrupció. 2023-ban 180 ország közül a 149. helyen állt a Transparency International korrupcióészlelési indexén. A Transparency Int. felmérése alapján a háztartások többsége tapasztalt korrupciót a közszolgáltatások igénybevétele közben. A felmérés szerint a rendvédelmi szervek a legkorruptabbak, ezt követi az Útlevélkiadó Iroda és a Közúti Közlekedési Hatóság. Az útlevél teljesen érhető, hiszen teljes európai országokat el tudnának látni munkaerővel.

Források: útikalauzok, útikönyvek, híroldalak, élménybeszémolók és adatbázisok, ahogy a hu.wikipedia.org/wiki/Szundarbansz is például.