Ausztrália – Felmérhetetlen ásványkincsek és Az állam és a kormány

Ausztrália Felmérhetetlen ásványkincsek

1946-ban az ausztrál exportjövedelemnek több mint 75%-át a mezőgazdaság adta – ma a mezőgazdasági export az ország teljes export jövedelmének a 26%-a körül mozog. Ez azzal magyarázható, hogy nagymértékben megnőtt az ásványi anyagok kivitele. Hatalmas, könnyen kitermelhető szénlelőhelyek adják az export 13%-át, a szenet főleg Japánnak adják el. A vízenergia (főleg a Snowy-hegységből és Tasmaniából) és a korlátozott mennyiségű kőolaj- és földgáztartalékok, továbbá a szén biztosítják, hogy Ausztrália nem szorul energiabehozatalra. Az ország élen jár a vasérc-, réz-, mangándioxid-, nikkel-, volfrám-, urán-, ón- és bauxittermelésben is (a világ össztermelésének 40%-át adja); az ólomérc és a gyémánt legnagyobb termelője a világon (az összes kitermelt gyémánt 35%-a innen származik). És még nem is esett szó a platináról, az aranyról és a stratégiailag oly fontos ásványokról, mint a cirkon, a titán és a kobalt.

Néhány nagyváros – nevezetesen Broken Hill és Mount Isa – a bányászatból él. A York-foki-félszigeten, Weipánál160 kmhosszú partvidéken fekszik a világ legnagyobb bauxittelepe. Az 1960-as években megindult óriási fejlődés alapja a vasércbányászat, különösen Dél-Ausztrália Middleback-hegységében és Nyugat-Ausztráliában, Kimberly és Pilbara környékén. Bár az acéliparnak az 1990-es évek elején tapasztalt visszaesése befolyásolta a termelést, továbbra is Ausztrália Japán és Dél- Korea fő szállítója. Kínába is több millió tonnát exportál. Bár a világ nyilvántartott urántartalékának egyharmada Ausztráliában van, az uránpiaccal is gondok vannak, hiszen erős a hazai környezetvédők nyomása, és korlátozzák az európai és észak-amerikai nukleáris programokat is.

Ausztráliát az arany tette híressé. Nagyobb mennyiségben először 1851-ben Új-Dél-Walesben találtak aranyat, de nemsokára még többre bukkantak Ballaratban és Bedingóban, Victoria állam területén. A világ minden tájáról tömegével tódultak az emberek az aranymezőkre; Victoria lakossága 1851 és 1855 között megnégyszereződött, és fővárosa, Melbourne kisvárosból virágzó nagyvárossá nőtte ki magát. Negyven évre rá aranyat találtak a nyugat-ausztráliai Kalgoorlie-ben. ahol még ma is folyik bányászata. Az aranyárak emelkedése nyomán néhány régebbi aranybányát újra megnyitottak; ma Ausztrália termeli a világ aranyának 13%-át. A bányászat lassú visszaszorulásával erősödik a mezőgazdaság, ami kisebb profitot jelent, de nagy érték az emberek szemében, jó érzés megművelni a földeket, és hazai gyömölcsökkel és borokkal ellátni az országot.

Ausztrália állam

Az állam és a kormány

Ausztrália, mint nemzet nincs még százéves. Amikor 1901-ben megalakult az Ausztrál Államszövetség, a hat állam már 1850 óta (Nyugat-Ausztrália 1890 óta) önálló volt. Az alkotmány megosztja a hatalmat a szövetségi parlament és a szövetségi államok között; ezeknek az államoknak van saját külön parlamentjük is. II. Erzsébet brit királynő az állam feje; a főkormányzó, valamint minden állam kormányzója az ő képviselője. Az Ausztráliai Fővárosi Terület (ahol Canberra található) 1911-ben alakult, és az Északi területet is közvetlen szövetségi kormányellenőrzés alá helyezték; ez utóbbinak 1978 óta önálló kormányzati státusa van, az Ausztráliai Fővárosi Terület 1988 óta önálló.

A szövetségi kormányban váltakozva volt hatalmon a Munkáspárt, valamint a konzervatív Liberális Párt és a vidéken különösen erős Nemzeti Párt (régebben Agrárpárt) koalíciója. 1975-ben alkotmányos válság tört ki, amikor a főkormányzó, Sir John Kerr feloszlatta Gough Whitlam munkáspárti kormányát, mert a szenátus azzal fenyegetőzött, hogy leszavazza a költségvetési törvényjavaslatot. Sok ausztrál ekkor úgy érezte, hogy Kerr túllépte hatáskörét, és egyre többen támogatták azt a törekvést, hogy Ausztrália köztársaság legyen. Ennek az eseménynek a bekövetkeztét 2001-re jósolják, bár az ausztrál társadalom megosztott ebben a kérdésben. 1996 márciusában a 13 évig kormányzó Ausztráliai Munkáspárttól (ALP) a Liberális Nemzeti Koalíció vette át a kormányzást John Howard vezetésével, így a miniszterelnöki szék Paul Keating után most őt illeti.

Ausztrália parlamentje

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük