San Marino
A világ legrégibb és legkisebb köztársasága, Monaco és Vatikán után, a harmadik legkisebb állam Európában. Az olasz Emilia-Romagna és Marche régiók határán fekszik, a Titán-hegy oldalába ágyazódva. Domborzatát az Appennini-hegység uralja.
Ebben a miniállamban, vagy törpeállamban szép hotelek vannak, a kedvelt utazási célpontja ez a távolinak tűnő hely: Sok jó ajánlat, hotelek normál és akciós áron ITT. Az összevont kereső nagyon gyors. Lefoglalni díjmentesen az alábbi linken keresztül tudja magyarul. Így jobb, mert a fenti egy reklámos rendszer:
San Marino szállás foglalás ITT magyarul.
A nyolc településből álló törpeállam a turizmusból él, évente több mint 3 millió turistát vonz, így a nemzeti jövedelem felét adja az ebből befolyó pénz. Gazdaságában jelentős még a bélyegkiadás is, mely további 10%-ot jövedelmez. San Marino Olaszországgal vámunióban van, az élelmiszerek is onnan származnak, valamint az állam az olasz államtól további támogatást is kap a közös vámunióból adódó veszteségek kompenzálására. Olaszországgal barátsági és együttműködési megállapodás is köti, mely értelmében külső fenyegetettség esetén az olasz haderő kelne a törpeállam megsegítésére. San Marino fő iparágai a kézműves-, a ruha-, az elektronikai- ipar és a banki szolgáltatások. Exportjának 85%-a Olaszországba megy, a maradék 15% Európába, Ázsiába és az Amerikai Egyesült Államokba. Fő mezőgazdasági termékei a bor és a sajt, de több jóféle gyógynövény-likőrt is gyártanak a területen.
Történelem
San Marinót 301-ben a Rab szigetéről származó, remete kőfaragó, Szent Marinus (olaszosan Marino) alapította, aki a Titán-hegyen emelt kolostort, hogy a Diocletianus császár által üldözött keresztényeket befogadhassa. A kolostort és a körülötte kialakult települést, amelyet alapítójáról San Marinónak neveztek el, 885-ben említik először a hivatalos dokumentumok. Az 1000-ben létrehozott népgyűlés, az Arengo, a mai köztársaság parlamentjének elődje. 1244-ben született meg az állam köztársasági alkotmánya, mely az egyik legrégebbi az egész világon. Az államot először 1739-ben sikerült bevenni Alberoni legátusnak, ám győzelme nem tartott sokáig. A városkában kitört lázadás hatására XII. Kelemen pápa 1740-ben ismét függetlennek nyilvánította. Az ország lakossága I. Napóleon barátságából sem kért. Függetlenségét az 1815-ös bécsi kongresszus is megerősítette. A népgyűlés helyett lassan megalakult a Nagy Tanács is, amely 60 tagot számlált akkor is, ma is. Feladatuk többek közt az állam két államfőjének, régenskapitányának megválasztása, melyre félévenként kerül sor, április1-én és október 1-én. Az I. világháborúban Olaszország után, San Marino is hadat üzent Ausztria-Magyarországnak, a II. világháborúban pedig Nagy-Britanniának, majd Olaszország kapitulációjakor kinyilvánította semlegességét. 1944. szeptember 21-én ismét hadat üzent Németországnak. 1945-1957 között San Marinóban működött a világ egyik legelső, demokratikusan választott kommunista kormánya. 1968-ig San Marino volt a világ legkisebb köztársasága, akkor Nauru független lett, így ezt a pozícióját elveszítette. 1988-ban lett a törpeállam az Európa Tanács tagja, 1992-ben lépett be az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az Európai Uniónak nem tagja, de megegyezés alapján használhatja az eurót saját pénznemeként, és joga van saját euróérméket verni, melyek alacsony példányszámuk miatt, az érmegyűjtők kedvencei közé tartoznak. A San Marinoi státuszú árukat tehát nem terheli vámfizetési kötelezettség, ezért ha arra járunk érdemes ruházati, elektronikai termékeket vásárolni, mert így olcsóbban jöhetünk ki.
San Marino kilenc körzetre oszlik, ezek egyike San Marino, mely a köztársaság fővárosa is. A természeti szépségeken kívül, itt találjuk az ország főbb látnivalóit. Ezenkívül jelentős még Serravalle városa, melynek lakossága meghaladja a fővárosét is. 2008 óta az UNESCO Világörökségek listáján jegyzik San Marino történeti központját és a Titano-hegyet.
A városfallal körülvett középkori óvárosban valóban szemet gyönyörködtető, több száz éves épületek és templomok állnak. A középkori városrészbe a Szent Ferenc kapun keresztül juthatunk be. A kapu eredetije, melyet az alapító Marinus tiszteletére emeltek, egy 4. századi kolostor kapuja volt, a 15. században a várfal kibővítésekor a városfalba építették.
A városfalon belül találjuk San Marino legrégebbi templomát, a Szent Ferenc temlom és kolostor épületét, melyet a 14. században építettek. Nem messze tőle a 16. századból származó Kapucinus templom emelkedik.
A kaputól balra a 15. századra található Valloni Palota kapott helyet, mely ma a Nemzeti Múzeum és Levéltárnak ad otthont, falai közt felbecsülhetetlen értékű érem-, bélyeg- és festmény gyűjteményt őriznek.
Az Óváros főterét, a Szabadság szobor koronás nőalakjával díszített Szabadság teret gótikus stílusú tornyaival és bástyáival, a Kormányzósági Palota (Palazzo del Governo) impozáns épülete uralja. Belső tereivel csodálatos élményeket tartogat a látogatóknak. A palota, mely végleges formáját az 1800-as évek végén nyerte el, a 14. század óta tölti be a kormányzati központ szerepét. Előtte naponta nyilvános őrségváltás zajlik. További érdekessége még a félévente megrendezett régenskapitányok váltása. A kormányzóválasztást ugyanis középkori öltözékben hajtják végre, ezzel is tisztelve alapítójukat.
Ugyancsak errefelé találjuk a Szent Marinus bazilikát, mely a köztársaság megalapítójának nyújt végső nyugalmat. A főtemplomban őrzik ugyanis az ezüstből és aranyból készült hermákban Szent Marino koponyacsontjának darabjait.
A város másik részén fekszik a Borgo Maggiore, ahol Fegyver, Bélyeg és Garibaldi Múzeum tekinthető meg.
A turistáknak feltétlen fel kell keresniük a világörökség részét képező Titán-hegyet is. Nemcsak, mert innét csodálatos látvány tárul az Adriai-tengerre, valamint a másik oldalon fekvő Toszkánára, de mert itt emelkedik az a három erőd, mely az állam címerében is megtalálható. Az erődítményrendszer legrégebbi és legnagyobb tagja a Rocca, több mint ezer éves. Az évszázadok során ugyan többször esett át átalakításon, a helyiek mindig ügyeltek rá, hogy megőrizze eredeti szépségét. A második erőd a Fratta, melyet a 13.-14. században építettek. Ma mindkét vár múzeumként funkcionál. A harmadik legfontosabb épület az Őrtorony, amit azért emeltek 14. század elején, hogy a szomszédos Malatesta család várát megfigyelés alatt tudják tartani.
A régensváltáson túl a város másik rangos eseménye az 1295-ben alakult Íjász Társaság ünnepe. Noha a 80 önkéntes katona régen a San Marino-i hadsereg szívét jelentette, mára csak a fennállásuk óta megrendezésre kerülő fesztiválokon szerepelnek. Az egyenruhájuk középkori jellegű, szabványos katonai uniformis, melynek manapság nincs katonai funkciója.
San Marino neve a sportbarátok előtt sem cseng idegenül, mivel 1981 és 2006 között Imolában tartották a Formula–1 nagydíjakat, melyeket hivatalosan San Marino nagydíjnak neveztek, igaz a pálya Olaszország területén helyezkedik el, San Marinótól úgy 60 kilométerre. 2007-től a pálya Moto GP futamoknak ad helyet, ezeket a futamokat, szintén San Marino nagydíjnak nevezik.
San Marino konyhája évszázados hagyományokkal rendelkezik, mediterrán jellegű, olaszos ételek jellemzik. A helyi specialitások közül érdemes megkóstolni a piadát, mely egy élesztő nélkül készített, ízletes lepény, amit a san marinóiak szinte minden ételhez fogyasztanak, illetve a rozmaringgal, juhsajttal, szalonnával ízesített kukoricakását. De a reszelt sajttal és hússzafttal tálalt gombócokban, a strozzapretben sem fog semmi kivetnivalót találni senki.
Minden hotelek napi akciós árai ITT.
Panzió, kiadó lakás és egyéb lehetőségek együtt: San Marino apartman és hotel foglalás intézése ITT magyarul percek alatt.
Aki egy kicsit messzebb is szívesen kirándulna, keresse fel a közeli Riminit.
Időjárás (Tempo olaszul) adatok, előrejelzések, aktuális jelentések , műholdképekés webkamera: www.ilmeteo.it/meteo-europa/San+Marino?c=8118.
Zoomolható térkép, a mini városállam és környéke: