Prága látnivalói, fotók, program, online idegenvezető

Prága története, történelem útikalauz bevezető magyarul

Idegenvezető nélkül segítünk alább megismerni a fő érdekességeket.

A városok királynője mivel érdemelte ki az arany jelzőt, arról megoszlanak a vélemények. Egyes feltételezések szerint az elnevezés I. Károly király idejéből ered, amikor a prágai vár tornyait ezen értékes nemesfémmel vonták be, mások II. Rudolf német-római császár uralkodásának idejére teszik, aki előszeretettel ösztönözte az alkimisták és aranycsinálók tevékenységét. Bármelyik elmélet legyen helytálló, Prága szépségeit egyik sem vitatja. Nem teheti, hiszen a város történelmi központját még az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította 1992-ben. Az egyik legintenzívebben fejlődő város Kelet-Közép-Európában

Területén a kőkorban telepedtek le először, azóta folyamatosan lakják. I.e. 500 körül a kelta bójok vették birtokba a Moldva-völgyét, az ország róluk kapta a máig használatos Bohémia nevet. A szláv népcsoportok (csehek, dudlebek, stb…) a népvándorlás idején jelentek meg a térségben, élükre i. sz. 800 körül a Premysl uralkodó dinasztia került. A város kisvártatva a Cseh Királyság és Európa egyik legjelentősebb kereskedelmi központja lett, ekkor jelennek meg a város életében később meghatározó szerepet játszó zsidó csoportok. A 973-ban alapított püspökség jól jelzi, hogy Prága ekkora vallási központtá érett.
Simogatós
A 9. században keletkezett legenda szerint Prága alapításában Borivoj fejedelemé volt a főszerep, aki várat emelt területén. Unokája, a halála után szenté avatott, majd Csehország patrónusává emelt Vencel, a Szent Vitus tiszteletére állított, első templom alapjainak letételében jeleskedett. A fából épült vár századokon átívelő átalakítását I. Szobeszláv idején kezdték meg. A királyi palota és a Szent György bazilika ugyancsak ekkor kezd épülni. Ahogy Európa egyik legrégebbi hídjának, a híres Károly-hídnak (Karlův most, Charles bridge) az elődje ezekből az időkből származik. A II. Ulászló építette eredetit, a krónikák szerint, az árvíz vitte el 1342-ben.

Egy kis képes beszámoló után folytatódik a leírás. A fotók magukért beszélnek, ide utazni rendszeresen érdemes egy baráti társasággal vagy kedvesünkkel.

A város középkori arculatának kialakítása és a szellemi élet felpezsdítésének vágya IV. Károly német-római császár nevéhez fűződik. 1348-ban Prágában alapítja meg Közép-Európa első egyetemét, ahol majd Husz János tanít, a „száztornyú várost” a Német-Római Birodalom fővárosává teszi. 1378, az egyházszakadás éve, mely közel húsz éves, a husziták és a keresztes seregek közt dúló háborúskodást szabadít a városra. Majd dinasztiaharcok dúlnak területén, egészen 1526-ig, a 400 éves Habsburg-uralom beköszöntéig, I. Ferdinánd trónra kerüléséig. A Habsburg uralom első évtizedei ismét virágzó várossá változtatják Prágát, Kepler mellett, a neves festő, Arcimboldo a cseh paradicsomban alkot. A vallási ellentétek, az ellenreformáció továbbgyűrűzéseként 1620-ban kitört a harmincéves háború, mely Csehországgal együtt a fővárosnak számottevő károkat okozott. 1648-ban a háború Habsburg győzelemmel zárult, Csehország a birodalom provinciájává lett, mely magával vonta a lakosság elnémetesítését, a cseh kultúra elfojtását. Prága átalakításának sem tudtak ellenállni, barokk ékkővé változtatták a várost. A 17. században pusztító tűzvész kikívánta a változtatásokat. Új templomokat emelnek, ekkor születik a kisoldali paloták többsége, kerülnek barokk szobrok a Károly-hídra. A gazdasági életre kiható fejlődés nemcsak a spanyol, olasz kereskedőket vonzza a városba, Haydn, Beethoven, Mozart többször visszatér Prágába, jelentős operáinak „szülőhazájába”. Az ipari forradalom vasgyárak létesítését vonja maga után, 1842-ben megépül az első vasútvonal. 1848 tavasza Prágában összeforrt a forradalommal. Az Ausztria-ellenes tüntetést Windischgratz ugyan leverte, a felerősödő nemzeti öntudatot nem lehetett már elfojtani, ’81-ben a Prágai Nemzeti Színház nyitotta meg kapuit, ’93-ban a Nemzeti Múzeum. 1914-ben Csehország Ausztria oldalán lép be a világháborúba, ám Masaryk felszólítására a cseh légió a következő évben már a szövetségesek oldalán küzd. 1918-ban alakul meg a Csehszlovák Köztársaság, melynek ’22-ben már Prága a fővárosa. 1938 a német megszállás és a zsidó lakosság kitelepítésének időszaka. 1945-ben a Vörös Hadsereg szabadítja fel Prágát. Lassan kialakul a Sztálin hű totalitárius rendszer, mely 1968-ig a Prágai tavasz beköszöntéig tart. A rendszerváltás viszont csak ’89-ben következik be.

Történelmi múltjának, elragadó templomainak, más-más hangulattal csábító negyedeinek köszönhetően Prága nemcsak az egyik leglátogatottabb, de kétségkívül az egyik legszebb városa Európának. A főváros felfedezését érdemes a Jókai által csak „egyetlen nagyszabású múzeumként” tisztelt Óvárosban kezdenünk. A Szűz Mária templom homlokzatán szépséges arany Madonna csillog, láttán épp csak csilingelésbe nem kezdenek a középkori palota kőharangjai. Az óvárosi tér másik jellegzetes épülete a Városháza, 70 méter magas tornya az égbe nyúlik. A torony alatti falat díszítő csillagászati naptáras óramű, Prága egyik jelképe. A legendák szerint a 15. századi csodát alkotó órásmestert megvakították, nehogy másolatot készíthessen belőle. Az Óváros nyugati részén találjuk a Smetana Múzeum neoreneszánsz épületét, a szimfonikus ciklusáról ismert cseh zeneszerző, Bedrich Smetana hagyatékával.

A II. József császár után elkeresztelt Zsidónegyed, a Josefov még mindig az óvároshoz kapcsolódik. Az 1700-as években épült Régiúj Zsinagóga (Staronová Synagóga) máig vallási központja a prágai zsidóságnak. Legszentebb szegmensén a Tóra tekercseket rejtő frigyláda áll, falait gótikus oszlopfők támasztják. Ha arra járunk, a régi zsidó temetőt érdemes megnéznünk.

Prága legismertebb látványossága, a mészkőből épült Károly-híd az Óvárost a Kisoldallal köti össze. A szentek szobrait tartó ív közepén aranyozott fakereszt egyensúlyoz, gótikus tornya a város külön éke. A hídon különféle árusok kínálják portékáikat, a metszetfestők láttán az embernek óhatatlanul felrémlik Szajna parti forgatagával Párizs. Ha képzeletben Franciaországban „járunk”, ne hagyjuk ki a Kilátótornyot (Rozhlenda). Az Eiffel-tornyot imitáló, 60 méter magas építmény a modern építészet remeke. Ráadásul odafentről csodás panoráma tárul szemünk elé.

Franz Kafka otthonát kutatva, utunkat érdemes a Hradzsin, vagyis a várnegyed felé folytatnunk. A kilencedik században épült vár templomaival, reneszánsz, barokk képtárával igazán lenyűgözően hat. Ugyancsak itt találjuk a Szent Vitus-székesegyház harangtornyos, reneszánsz épületét. A város legmeghatározóbb egyházi épületének gótikus ívei, rozettás ablaki festővászonra kívánkoznak. A nem messze fekvő Szent György kolostorban az egyházi festészet remekeiből álló tárlatban gyönyörködhetünk. A Hradzsinban találjuk a Nemzeti Múzeumot, melynek a 17. századi Lubkovic-palota ad otthont. A Prágai várkertben találjuk Prága legszebb parkját, mintha egyenesen sétára, pihenésre tervezték volna és a legkitűnőbb éttermeket, ahol még prágai malacsültet kóstolhatunk. A barokk stílusban emelt Walleinstein-palota a vár szépségeivel látszik dacolni, jelenleg a cseh parlament felsőháza ülésezik benne. Ha már az Átváltozás íróját emlegettük, ne felejtsük el meglátogatni az Aranymívesek utcáját sem. Prága belvárosával ellentétben itt ugyan egyetlen ékszerboltot sem találunk, a 16. században épült, egykor aranycsinálók lakta házikóknak nem ez az érdekességük. Sokkal inkább, hogy e sikátorszerű utcácskák, apró ajtós lakjainak egyikében egykor a legendás író, Kafka otthonra lelt.

Az Óvárossal szemben, a Károly-híd túl felén találjuk a Kisoldalt (Malá Stranát), a barokk építészet legszebb prágai remekeinek otthonát, a legromantikusabb városrészt. A művészek, költők, misztikusok mindig kedvelt pihenőhelyét. Üzleteket ne itt keressünk. A Kisoldal főterén barokk paloták magasodnak a hangulatos reneszánsz polgári házak fölé. A Jan Nerudáról elnevezett Nerudova utca vendéglőktől és kávézóktól hemzseg.

A Nemzeti Színháznak és az Operaháznak otthont adó Újváros a 20. század gyermeke. A Centrál-Szálló, a Prága-ház s a prágai szecesszió számos más épülete megtalálható e modern városnegyedben. Míg a Károly téren a Szent Cirill és Szent Metód templom, a Vencel téren a patrónus lovas szobor érdekes.

Látnivalói, nevezetességek:
A város nemcsak nevezetességekben gazdag, majd egy hét kevés bejárni, a város pezsgő kulturális élete mágnesként vonzza a turistákat. A rendezvények egyik legkiemelkedőbbje a Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál és a minden ősszel megrendezésre kerülő dzsesszfesztivál. Igaz, Bohémiában egész évben álla bál, lépten-nyomon pantomimművészek, utcai színházak szórakoztatják az érdeklődőket.

Persze egy cseh túra nem lehetne teljes egy igazi prágai sörözés (kocsmatúra) nélkül. A felkapottabb sörözőkben nem árt előre asztalt foglalni, ez ott bevett szokás, úgy működik, mint nálunk a vendéglőkben. Egy alapos ivászat előtt a sörivás etikettjét sem árt elsajátítanunk. Ha patinás italkimérő egységet választunk végállomásul, a söralátétek mozgatásának még mindig kiemelt szerepe lehet a rendelésben. Alap információ, hogy a belváros drága lehet, a külváros pedig néhol veszélyes :).

Szórakozóhelyek tekintetében jól áll Prága, igaz az emberek kicsit hidegebb vérűek (főleg hidegben) itt. Egy forró latin disco vagy egy fesztivál errefelé jó kikapcsolódási lehetőséget kínál a monoton munkahelyi robotolásból.

A látnivalók, utazások képei a szállás keresés cikkben maradtak: prágai szálláshelyek ITT, hotel, apartman, luxus és olcsó lehetőség ajánló egyénileg és csoportban utazó vendégek részére.

Egyéb érdekes oldalak (angol, stb. idegen nyelven): www.pragueexperience.com/sightseeing/sights_attractions.asp, kaland, szórakozás és élmények.

Program kereső, események Prágában: www.pragueeventscalendar.com/en/. Kultúra, élménydús kikapcsolódás, kalandtúra, sport, üzlet és éttermek (étkezés) a legjobb helyeken.

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés