New York látnivalói, divat: top 10 utazás tippek USA-ban

New York Top 10 útikalauz

Leírás, történelmi útikalauz bevezető magyarul az elejére:

Az 1790-ig fővárosnak számító, 9 milliós város 5 kerületre oszlik, a legzsúfoltabb Manhattant, Bronxot, Brooklynt, Queenst és Staten Islandet összefoglalóan öt kerületként, vagyis Five Boroughsként is szokták emlegetni.

A város történelmében meghatározó szerepet játszanak az európai telepesek, akik a 16-17. század hajnalán kezdték háborgatni a New York területén élő lenape indiánokat. Az első kalandort, Giovanni da Verrazzanót a brit felfedező, Henry Hudson követte, aki hála fellázadt legénységének gyermekeivel együtt egy kemény telet tölthetett a róla elnevezett öböl környékén. Hudsont a hollandok váltották fel, akik Új-Amszterdam néven létesítettek gyarmatot Manhattan déli részén. Peter Minuit pedig Staten Islandet és Manhattant vásárolta meg a helyiektől néhány haszontalan árucikk fejében. A várost 1664-ben foglalták el az angolok, York hercegéről keresztelték New Yorkra, királyi birtokká téve szerzeményüket.

A britek utolsó csapatai csak 1783-ban, az amerikai függetlenségi háború végén hagyták el az USA területét. Hamarosan sor került Washington elnöki beiktatására is. A nagy bevándorlási hullám a 19. században indult meg, a polgárháború után. Az Újvilágban új hazát keresőkre 1886-ban már a legendás Szabadság szobor mosolygott. Egészen 1874-ig bezárólag New York csupán Manhattenből állt, ekkor cstalták területéhez Bronxot, melyet 1898-ban a ma jól ismert kerületek követtek. A város igazi virágzása a 20. század első dekádjára tehető, ekkor épült New York rendíthetetlen felhőkarcolóinak zöme is. A második világháborút követően a ’60-as évek New York iparát is megrengették, lakossága is apadt. A ’70-es években nem csupán a bűnözés melegágyának számított, 1975-ben New York önkormányzata is a csőd szélén állt. A Wall Street csak a ’80-as években tudott ismét talpra állni, így New York újra a világ pénzügyi centrumai közé került. A ’90-es években a bűnözésnek is sikerült megálljt parancsolni, a közbiztonság, ha csak időlegesen is, javult. A 2001. szeptember 11-i események mindannyiunk fejében elevenen ott élnek még. A World Trade Center elpusztítása ugyan megrengette az amerikai lakosság hitét, mára lassan újra mernek bizakodni egy szebb jövőben. Ezt példázza az a tény is, hogy a WTC helyére a világ második legmagasabb felhőkarcolóját fogják felhúzni, a Szabadság-torony előreláthatólag a 2011-es esztendőre készül el.

A sosem alvó, öröké-éber városban ezer és ezer csoda vár ránk, a Szabadságszobortól a múzeumokon át, a legendás parkokig, állatkertekig, bevásárlóközpontokig bezárólag, mindenki megtalálhatja az ízlésének legmegfelelőbb elfoglaltságot.

Nevezetességei, látnivalók, turista programok:
New York City legnevezetesebb látványosságait kétségkívül az ikonikus Szabadságszobor, az Empire State Building és a Brooklyn-híd képezik, melyeket kivétel nélkül minden turistakalauz kihagyhatatlan nevezetességként hirdet. Higgyük el, ez csak a kezdet, számtalan látnivaló akad még a nyüzsgő Nagy Almában. Látnivaló képeket tízezer számra találhatunk a Google Images keresés segítségével New York-ról.

Ott van mindjárt a Radio City Music Hall, mely 1932-es megnyitása óta mindig lenyűgözi hallgatóságát. Az S.L. „Roxy” Rothafel által megálmodott art dekó stílusú, geometrikus díszítésekkel operáló komplexum a maga idejében a világ legnagyobb szabadtéri színházának számított. Csak a híres nagy sátor, több mint 6 mérföldnyi kékben és vörösben úszó neoncsőből áll. Az előcsarnok mennyezetét 24 karátos aranyfólia ékíti. A nagy lépcsősor felett Ezra Winter hatszor harminclábnyi falfestményében gyönyörködhetünk, mely az örök ifjúságot kereső emberiséget   ábrázolja. Az 1932-re datálható orgona megszólaltatásával egy tehetséges zenész egy teljes zenekart képes megidézni. Rothafelst a nézőtér megalkotásakor egy óceánjáró luxushajón tett utazása inspirálta, azt akarta, hogy a vörös kárpitos székek az óceánt fürdető nap sugaraira emlékeztessenek. A színház neves kórusának, a hajdani Rockettesnek táncos truppja ma 175 hölgyet foglalkoztat, húsvéti és karácsonyi előadásaikat nemcsak a külföldiek, a New Yorkiak is nagyon élvezik. A ’80-as években a Radio City is változtatott egy kicsit működési elvén, a látványos élő műsorok, koncertek, televíziós események és hollywoodi mozipremierek felé mozdult el.

Aztán ott van Ellis Island, mely voltaképp az amerikai kormány arra irányuló kísérletének eredményeként jött létre, hogy szabályozzák az Amerika partjait érő óriási bevándorlóhullámokat. 1892 és 1954 között közel 12 millió ember lépett az Egyesült Államok területére az Ellis Island kapuin keresztül. Az amerikai lakosság 40%-a gyökereit egy olyan ősben keresheti, aki épp ezen a kapun jutott át az Újvilágba. Nem elképzelhetetlen, hogy az összes Amerikába érkező bevándorló 70 százaléka New York kikötőjén keresztül érkezett az országba. A bevándorlók állampolgársági jogosultságát szövetségi törvény szabta meg, naponta több mint 5000 embert ellenőriztek, és számosat küldtek vissza közülük eredeti lakhelyükre. Az eljárás a legtöbb embernek 3-5 órájába is belekerült. Általában két százalék járt szerencsétlenül, akik bánatosan vehették hazafelé az irányt. Rendszerint a harmadosztályú hajók utasai kötöttek ki itt, akiknek a főépületben orvosi és jogi vizsgálatokon is keresztül kellett esniük.

A turisták körében szintén rendkívüli népszerűségnek örvend Chinatown, New York kínai városnegyede. A kezdetekben a Nyugaton munkát kereső kínai bevándorlók kis közösségeként indult, akik Kínában maradt családjukat támogatták keresetükkel. A századfordulón szigetelődött el és került olyan titkos szervezetek ellenőrzése alá, mint az összefoglaló néven „Harapófogóként” emlegetett társaság. A szervezet néhány tagja egyszerű hitelező volt, míg mások, a vérmesebbek, bűnszervezeteket kovácsoltak. A Doyers Streetet csak „véres sarokként” emlegették, ahol a bandák gyakran tartották leszámolásaikat. A tűzszünetre 1933-ban került sor, az agresszív kínai negyed utcáira végre béke köszöntött. Az 1940-es években a terület középosztálybeli családoknak adott otthont, majd a háború utáni korszakban vállalkozások és hongkongi bevándorlók teremtették meg Chinatown számára a jólétet. Ma több mint 80 ezer ázsiai amerikai él itt, akiknek őshazájuk Kelet-Kína. A környék népszerűségét kiváló ételeinek köszönheti, illetve a Mott Street alatt található Keleti Államok Buddhista Templomának. A látogatók bizton el lesznek ragadtatva attól a 100 csillogó arany Buddha szobortól, melyek még a gyertyafényt is túlragyogják. A negyedben található galériák és különleges kis üzletek, a gyakori fesztiválok és parádék fényében úgy tűnhet, mintha minden nap a kínai kultúra ünnepe lenne.

A kultikus szabadságszobor a franciák ajándéka volt, akik így kívántak méltóképp megemlékezni az amerikai forradalomról. A szobrot 1886. októberében leplezték le. Megelőzőleg a szobor Párizs tartozéka volt, csak aztán találta meg új otthonát Bedloe szigeten, melyet ma csak Liberty Islandként ismerünk. 1986-ban a szobor helyreállítási költségei közel 70 millió usa dollárra rúgtak. A korrodálódott fáklyát egy új, 24 karátos aranyfáklyával helyettesítették (az eredetit a főhallban állították ki). A Szabadságszobrot világszerte a szabadság szimbólumaként tartják számon. A 93 méter magas szobor koronájához feljutni 354 lépcsőfok megmászásába kerül, a szobor koronájának hét sugara a hét tengert és a hét kontinenst jeleníti meg. Ez a legnagyobb tömegű öntött betonszobor. Koronájában 25 ablakot találunk, mely a földön talált 25 drágakövet szimbolizálja. A szobor bal kezében tartott táblácskán 1776. július 4-ének dátuma olvasható.

A neves Rockefeller Center terve 1928-ban pattant ki megálmodójának, John D. Rockefellernek agyából, mint három hatalmas irodaépület és egy káprázatos Operaház együttesének látomása. Az ábrándozót csak az 1929-es tőzsdekrach kényszerítette rá, hogy átértékelje terveit. Az Operaház ötletét egyelőre kénytelen volt elvetni, de az egész projekt veszélybe került. Aztán Rockefeller, vezető építészével, Raymond Hooddal mégiscsak munkába kezdett, hogy létrehozzák a világ első integrált irodakomplexumát, melyet üzletekkel, vendéglőkkel, kertekkel és szórakoztató terekkel bővítettek. Az első 14 épület 1931 és 1940 között épült fel, az akkori depressziós korszakban 225 ezer embernek biztosítva munkát és megélhetést. A harmincadik épület, maga a híres Rockefeller Pláza volt, bejáratánál az aranyozott Prométheusz szoborral. A bevásárlóközpont másik kincse az Atlasz szobor, az 1800 kilós bronz Atlaszt, Lee Lawrie tervezte. 1932-ben bővült a 6000 ember befogadására képes Radio City Music Hallal. A Rockefeller Plázát legalább annyira ismerik és szeretik szabadtéri, mint zárt helyeiről, kávézói mellett korcsolyapályája is roppant népszerű. Minden karácsonykor a korcsolyapálya szomszédságában díszítik fel a világ leghatalmasabb fenyőfáját. A Rockefeller Center aljában is szintén szép számmal találunk üzleteket és éttermeket. Az elit shopokban a japán könyvektől az olasz bőrárukig bezárólag, mindent, de mindent beszerezhetünk. Ha különleges ajándékra vágyunk, látogassunk el a Metropolitan Múzeum művészeti üzletébe, vagy az Agathába, ahol francia divatékszerekre is szert tehetünk.

Szórakozóhelyek, éttermek és bárok olyan nagy számban találhatóak itt, hogy külön kiemelni egyet sem kell, a helyiek ajánlásait és az utazási műsorokból ismert különlegességeket egyaránt megtekinthetjük a pénztárcánkhoz igazítva.

A Madison Square Garden, a világ leghíresebb arénája, az év során több mint 600 eseménynek ad otthont, így aztán sosem tudhatjuk egész pontosan, mit is fogunk látni. Érdemes belülről is megszemlélni a csapatok öltözőit és egy levegőt szippantani a világ vezető sportolóival és sportújságíróival. Szemtanúi lehetünk, miként lesz egy kosárlabda pályából hirtelen jégmező. Fedezzük fel a kert 125 éves történelmét, ahol nemcsak sport, művész és politikus legendák is születtek már.

Szintén a világhírű előadótermek sorát gazdagítja a Carnegie Hall, ahol nemcsak klasszikus és jazz zenészek, de nép- és világzenét játszó művészek is gyakorta lépnek fel. 1891-es nyitása óta ez a koncertterem a zenében elért eredmények eblémája világszerte. Színpadán olyan nagyságok fordultak meg, mint Tchaikovsky vagy Mahler, de említhetnénk akár Judy Garlandot és a Beatlest is.

Még ennél is nagyobb a Lincoln Center for the Performing Arts, mely égisze alatt 12 társulat működik, a New York-i Filharmonikusoktól a városi operán át a New York City Balettig bezárólag.

A New York-i színházi negyed a fényreklámjairól híres Times Square környékén kapott helyt, Manhattan Midtown nevű részén. A Broadwayen közel 40, több mint 500 férőhelyes színházat találunk, melyek egy része ugyancsak névleg tartozik ide, intézménye a főútvonalon kívül esik. Persze nemcsak egy Brodway darabra érdemes költeni, az Off-Broadway színházakban is horgunkra akadhat egy olyan izgalmas, kísérleti darab, melyet később talán a Broadway is műsorára tűz.

Érdemes felkeresni a harlemi Apolló Színházat is, mely ma a fekete előadók neves színpada, egykor azonban burleszk színházként üzemelt. Egy amatőr est számos meglepetéssel szolgálhat, nem véletlen jelentett olyan csillagok számára kiugrást, mint Ella Fitzgerald.

Ha valaki gyerekkel érkezik, érdemes felkeresnie a New York-i állatkertek és parkok egyikét, másikát is. A bronxi állatkert 6000 állatnak ad otthont, mintegy 265 hektáron. A gorillák mellett még a Himalája hóleopárdjait is megtekinthetjük itt. A park Japán-kertjében júniusban több mint ezerféle rózsa bontogatja szirmait, különleges élménnyel gazdagítva a látogatókat. Aki az állatokat szereti, a feltérképezni valók sorából a Central Park zoóját sem hagyhatja ki. Jegesmedvék, fókák, majmok, vörös pandák és más veszélyeztetett fajok várják, hogy meglátogassuk őket. A parkhoz állatsimogató is tartozik, ahol a legkisebbek nemcsak az állatok életéről és szaporodásáról sajátíthatnak el ismereteket játékos formában, akár etethetik is négylábú kedvenceiket.

A Williamsburgben található brooklyni sörfőzde meglátogatása az idősebb korosztály számára lesz maradandó élmény. A New York City szerte kínált Lager típusú sör készítésének mikéntjébe minden szombaton alkalmunk nyílhat betekinteni, de kóstolókat is gyakorta rendeznek itt szombaton és pénteken este. A kiváló sör készítéséhez a szél energiáját használják.

Ha a városra felülről vetnénk pillantást, a célállomás az Empire State Building kilátója kell, legyen. Tiszta időben, vagy csillagfényes estén kihagyhatatlan. Ha szeretnénk elkerülni a tömeget és a hosszú sorban állást, jöjjünk kora reggel, vagy késő este. A kilátó a hét minden napján reggel 8-tól hajnal 2-ig nyitva tart.

Múzeumai: Egy New York-i látogatás persze a város híres múzeumainak megtekintése nélkül, mit sem érne. Kezdjük a sort a Természetrajzi Múzeummal, mely a világ legnagyobb rovar, kétéltű, hüllő és dinoszaurusz maradványainak gyűjteményével ismerteti meg látogatóit 36 millió leletén keresztül. Az 1869-ben nyitott múzeumot ma évente több millió turista látogatja, 200 tudós dolgozik falai közt. A múzeum egyik leghíresebb lelete annak a 94 lábnyi,  nőstény kék bálnának élethű mása, melyet 1925-ben Dél-Amerika partjai mentén ejtettek el. A másik kedvenc az az óriás, négy és fél milliárd éves meteorit, melyet Grönlandon találtak. A múzeum ásvány és drágakő csarnokában 50 millió dollár összértékben találunk ékszereket, míg a Theodore Roosevelt Rotunda tartalmazza azt a baroszaurusz fosszíliát, mely a világ legnagyobb, szabadon álló dinoszaurusz-kiállításának számít.

Aztán ott a híres Guggeinheim Múzeum, a kortárs és modern művészetek egyik legjobb gyűjteménye a világon. 60 évvel ezelőtt Solomon R. Guggenheim alapította. A jelenlegi épületet Frank Lloyd Wright tervezte, méltán New York egyik büszkesége. A múzeum gyűjteményében többek közt Miro, Picasso, és Van Gogh munkáit is megtaláljuk. A tárlatvezetéseken túl, a nyitvatartási időn kívül magán tárlatvezetést is igénybe vehetünk. Tíz, vagy annál több főt számláló csoportok kedvezményre is számíthatnak. Ha a múzeumba szeretnénk látogatni, előzetes foglalásra is szükség van, melyet érkezésünknél három héttel korában kéretik megtenni. A körülbelül egy órás tárlatvezetések, melyeken maximum 20 fő vehet részt egyszerre, 125 dollárba kerülnek.

A New York-i Modern Művészetek Háza, vagyis a MOMA, a New York Times szerint a világ legnagyobb modern művészeti gyűjteményének ad otthont. A fenséges épületet Yoshio Taniguchi építész tervezte. A különleges kiállítások mellett, filmvetítésekre és beszélgetésekre is minden nap sort kerítenek. Ha az időjárás lehetővé teszi, a múzeum Rockefellerről elnevezett szoborkertje egyedülálló városi oázisként csábítja látogatóit.

Híres éttermek:

Union Square Cafe


A New York-i Union Square Cafe egyike Amerika legnépszerűbb éttermeinek. Elsősorban erőteljesen fűszerezett, szezonális amerikai konyhájáról és elegáns belteréről nevezetes. A napi kínálaton túl ebéd és vacsora menü is szerepel az étlapon, míg a bárban hamisíthatatlan vendégszeretettel fogadják a betérőket. A Union Square Cafe Danny Meyer első étterme, melyet a tulajdonos épp húsz éve nyitott. Kiváló borok, szezonális összetevők, tökéletes fekvés a belvárosban – ez mind-mind hozzájárul az USC sikeréhez.

Szintén a kiváló éttermek sorát gazdagítja a Gramercy Csárda, mely elegáns, ugyanakkor rusztikus környezetben szolgája fel a séf, Michael Anthony egyedi amerikai fogásait. Ha egy klasszikus New York-i étteremben szeretnénk elkölteni vacsoránkat, itt a helyünk. A csárda közel 15 éve nyitotta meg kapuit, egy előtte helyén működő, klasszikus amerikai kocsmát újítottak fel. Az étterem kortárs amerikai konyhát visz, meglehetősen történelmi környezetben. A falakat gyönyörű freskók ékítik, a hangulatról a gyertyafény és a rézgyertyatartók gondoskodnak.

A Le Berandin is egy nagyszerű megálló, igazán klassz new yorki étterem, mely ráadásul három Michelin-csillaggal is büszkélkedhet, de a New York Times is a legmagasabb minősítést, 4 csillagot adott neki. Az étterem kiváló státuszát 20 éve őrzi. Egyike a világ legismertebb tenger gyümölcseire szakosodott éttermeinek. Az étterem tulajdonosa és egyben séfje, Eric Ripert, a társtulajdonos Maguy Le Cozes. Egy színház után, keresve sem találnánk jobb, elegánsabb, meghittebb helyet.

Végezetül, de nem utolsó sorban következzék a Babbo, mely nem sokkal nyitása után már is három csillagot érdemelt a New York Times kritikusai szerint. A menü ínycsiklandó kombinációját nyújtja a séf, Mario Batali alkotásainak, melyek között a szezonális ínyencségeket, az itáliai sajtokat, húsokat és a tenger gyümölcseit is megtaláljuk, mindezeket finom olíva olaj és balzsamecet, és számos meglepetést és gyönyörűséget okozó fűszer társaságában. Az étterem 1998. júniusában nyitotta meg kapuit, a városban itt kaphatók a legjobb olasz ételek. A bor, a finom étel, a jó társaság, és a kultúra garantált a Babbóban. A borlap a város legjobb, legnemesebb választékát nyújtja. A Babbo egy kis bárral is rendelkezik, ahol szabad ég alatt költhetjük el finom vacsoránkat.

Plázák, szupermarketekben vásárlás:

A már emlegetett Rockefeller Plaza mellett, ahol nem mellesleg Swarovski Múzeumot is találunk az NBC stúdióinak telephelyein túl, a bevásárlóközpontok sorából a Bloomingdale’s is kiemelkedik. A százéves áruház ma is az 59. utca és a Laxington sugárút metszéspontjában magasodik. Vadásszunk trendi, vagy luxuscikkekre, cipőre, táskára, vagy nászajándékra, itt biztos megleljük, amit keresünk.

A nagy tekintélynek örvendő Barneyst sem hagyhatjuk ki a sorból. Legyen az divatcikk, ékszer, kozmetikum, vagy bútor, semmi sem szabhat határt képzeletünknek. Fizetésünket csupán a cipőosztályon könnyűszerrel elverhetjük, hisz olyan bő a választék a különböző fazonokból és stílusokból. A legnépszerűbb márkák portékáit is itt leljük, legyen szó a Balenciagáról, a Commes des Garconsról, a Lanvinról, Azzedine Alaiáról, vagy Dries van Noten portékáiról. A földszint a márkás kiegészítőké (Hermes órák, Pucci sálak), a cipőosztályon a Manolo Blahnik topánokon túl a Lanvin és a Miu Miu luxus lábbeliit is magunkévá tehetjük. A felső két szinten találjuk a megfizethetőbb portékákat, farmert és estélyi ruhát is akár. Az épület egyik oldala a nőké, a másik a teremtés koronái, ahol a márkás jeansektől (márkás farmerek), a D&G felsőkön át, a Prada öltönyökig bezárólag mindent magukévá tehetnek. Míg az alagsorban a szépítőszerek, púderek, parfümök, samponok kaptak helyt, a negyediken gyógyfürdőt találunk. Minden februárban és augusztusban nagy kedvezményekre is számíthatunk, ilyenkor az árakat akár 50-80 %-al is lejjebb viszik. A világ egyik leghíresebb divat központja lett sok időre New York, amit még 2011-ben sem említhetünk múltidőben.

A bevezető repülőjegy és szállás tippek ITT.

Képek, információk az ajánlott oldalakon:

www.pixelcase.com.au/vr/2009/newyork/.

www.nycgo.com.

www.newyork.com.

Turisztikai központ, magyar stb. idegenvezetés. Fórum szerűen ajánlanak Önök is további helyeket, érdekességeket alább!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.