Kanada – Érdekességek, leírás

A világ második legnagyobb országának vadonjában medvék és farkasok kóborolnak – Kanada a fagyos pusztaságok, a termékeny prérik és a vizek földje

Kanada az éghajlati és földrajzi szélsőségek országa, s a sokféleség lakóira is igaz. Az egész földkerekségen csak Oroszország nagyobb ennél az észak¬amerikai országnál. Az országot Newfounflandtől (Új-Fundland) Brit Columbiáig átszelő Trans-Canada autópálya8000 km hosszú, aki pedig vasúton akar átutazni az országon, annak négy napot és öt éjszakát kell eltöltenie a vonaton.

Az átlagos nappali hőmérséklet júliusban Kanada legnagyobb részén meghaladja a 24 oC-ot. Télen azonban szinte az egész országot hó borítja, és a hőmérséklet jóval fagypont alatt marad. Az Északi sarkkörön túli területeken már-62 °C hőmérsékletet is mértek. Kanada legdélebbi pontja Rómával van egy szélességi körön. Kanada 273 millió főnyi lakosságának legnagyobb része egy keskeny sávban él az Egyesült Államok határának közelében, s kétharmaduknak Ontario vagy Quebec tartományban van az otthona.

 Hatalmas terület, kevés ember

Mivel e hatalmas ország négyötöde lakatlan, a természetbarátok könnyen találhatnak érintetlen tájakat, és nem különösebben nehéz olyan helyen tábort verniük, ahol csak fekete vagy szürke medvék a szomszédaik. A vadonban jávorszarvas, jávorantilop, karibu és farkas él, a folyókban és tavakban rengeteg a lazac, a pisztráng, a sügér és a csuka. Kanadában több tó van, mint a világ bármely más országában.

Kanada egyik jelképe és büszkesége a vörös díszegyenruhás Kanadai Királyi Lovasrendőrség, vagy ahogy itt emlegetik őket. a „Mounties”. Ez a szövetségi rendfenntartó erő ma 5600 fős, ám amikor az ország határvidékein elharapódzott törvénytelenség megfékezésére 1873-ban létrehozták a testületet, csupán 300 tagja volt. A lovas rendőrök fontos szerepet játszottak Kanada történetének egyik legdrámaibb időszakában, a klondike-i aranyláz idején. 1896-ban aranyra bukkantak a Klondike-folyó egyik mellékágában, a Bonanza-patakban, a Yukon szövetségi területen. Amikor a lelet híre elérte a külvilágot, 100 000 férfi és néhány nő özönlötte el Kanada vad ÉNy-i tájait. Hat év alatt Klondike környékén 100 millió dollár értékű aranyat találtak (ma ez a sokszorosát érné). Sokan meggazdagodtak, mások beleőrültek vagy belehaltak a megpróbáltatásokba – és sokukat meg is ölték ebben a szinte törvények nélküli társadalomban, ahol maroknyi lovas rendőr igyekezett fenntartani a rendet.

Kanada független állam, a Nemzetközösség tagja. A lakosság 28%-a – azaz kb. 7,6 millió fő – brit, 23% – 6,3 millió fő – francia származású. Az 199l-es népszámlálás során 470 615-en vallották magukat indiánnak. 49 255-en inuitnak (eszkimónak), és több mint egymillióan nyilatkoztak úgy, hogy részben indián származásúak. Sokféle bevándorló népcsoport is jelen van az országban. A francia anyanyelvű lakosság többsége Quebec tartományban él. Az Egyesült Államokkal közös4200 kmhosszú határ mentén igen erős a szomszéd ország kereskedelmi és kulturális hatása. A kanadai lakosság legnagyobb része a Nany-tavak környékén vagy a Szent Lőrinc-folyó menti síkságon él, és itt található az ipari üzemek többsége is. Az ország e központi része egy keskeny sávval kezdődik Quebec városa közelében, majd Quebec tartomány D-i része felé haladva kiszélesedik, és innen nyúlik tovább Ontario tartományon keresztül Ny-ra. Ezen a viszonylag szűk folyosón halad végig a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal összekötő Szent Lőrinc-folyó. K-en az Appalache-hegység felvidéke benyúlik a quebeci Gaspé-félszigetre, New Brrunswickba, Nova Scotia (Új-Skócia) területére, a Prince Edward-szigetre és Newfoundlandre is. Ezek a területek egy régi, lepusztult hegységrendszerhez tartoznak, amely az USA-ból húzódik É felé, de csúcsai csak ritkán emelkednek1000 mfölé. Csak a Szent Lőrinc-öbölben levő Prince Edward-szigeten (amelyet ma már híd köt össze New Brunswickkal) nem érvényesül a domborzat erős tagoltsága; Kanada K-i részén ezek a területek a legalkalmasabbak a mezőgazdasági művelésre.

Az ország felének felszín alatti kőzetrétegét a Kanadai-pajzs, egy több mint 4,65 millió km2 területű kemény sziklafennsík alkotja. Az erdőkkel, tavakkal és sziklákkal borított fennsík Labradortól kiindulva húzódik Ny felé, érinti Quebec és Ontario tartomány nagy részét, magába foglalja a sík Mamitoba és Saskatchewan tartományt, majd az Északnyugati területeken ér véget.

Az Alberta, Manitoba és Saskatchewan tartományok alkotta, D-en az Egyesült Államokkal, Ny-on a Sziklás-hegységgel határolt terület egykor hatalmas préri volt, ma viszont Kanada legnagyobb mezőgazdasági körzete van itt. Az É-i részeket erdők borítják.

Kanada Ny-i területeinek többsége 2000 m-nél magasabban fekszik; az ország legmagasabb pontja a Yukon Szövetségi Területen levő Mount Logan (5959 m). Ny-on, a Yukon Szövetségi Terület és Brit Columbia legnagyobb részén, valamint Alberta egyes területein a Nyugati-Kordillerák hegységrendszere húzódik végig. Ennek K-i peremét már a Sziklás-hegység alkotja, amely 3000 m-nél is magasabbra nyúló csúcsaival páratlan élményt kínál az ide látogató turistáknak.

Rendkívüli látványt nyújtanak a Ny-i partvidék fjordjai, hegyei és szigetei is, köztük a Vancouver-sziget vagy a Queen Charlotte-szigetek. Vancouver városa a kontinensen fekszik, a Ny-i part legnagyobb sík területén, a Fraser folyó völgyének alsó szakaszán.

Kanada

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.