Indonézia nevezetességei, adatai és hotelek

Indonéz Köztársaság útikalauz részlet

Bevezetőnek egy videó, aztán olvasás, tengerpartjai, hangulata zenével:

Indonesia, Republik Indonesia (indonéz) – Indonesia. Republic of Indonesia (angol)- Indonesië, Republiek van Indonesië (holland elnevezése)

Indonézia („indiai szigetek”) a Föld legnagyobb szigetvilágán terül el Délkelet-Ázsiában, a Maláj-félsziget és Ausztrália között. Területe 13 677 szigetből tevődik össze, ebből kb. 6000-nek van neve és kb. 3000 lakott. Az 5 nagy sziget (Borneó, Szumátra, Celebesz, Jáva, Nyugat-Új-Guinea) adja az ország területének 85%-át. A népesség 62%-a az összterület alig 7%-át kitevő Jáva szigetén él. Kiterjedése nyugat-keleti irányban 5110 km. észak-déli irányban 1890 km. Ázsia egyetlen olyan országa, amelynek területe átnyúlik a déli féltekére. A szigetek négy csoportba tartoznak: Nagy-Szunda-szigetek (Szumátra, Jáva, Borneó/Kalimantan, Celebesz/Sulawesi), Kis-Szunda-szigetek (Bali, Gili, Lombok, Sumbawa, Sumba, Flores, Timor stb.), Maluku (Fűszer)-szigetek (Halmahera, Morotai, Buru, Seram stb.) és Új-Guinea sziget nyugati része, Irian Jaya (Nyugat-Irián). A szigeteken trópusi erdőkkel borított hegyláncok és síkságok váltogatják egymást. Földtanilag bolygónk egyik legmozgékonyabb területe, ugyanis itt érintkezik egymással az Eurázsiai-, a Csendes-óceáni- és az Indiai-Ausztráliai-kőzetlemez. Itt találkozik az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer, gyakoriak a földrengések és a vulkáni kitörések. Több mint 400 fiatal tűzhányója (pl. Kerinci, 3805 m; Merapi, 2911 m; Rinjani. 3726 m; Rakata/Krakatau, 813 m) közül 76 ma is aktív. Legmagasabb csúcsa az Új-Guinea szigeten emelkedik.

Területe: 1 904 443 km2
Népesség, lakossága: 217 825 400 fő (2003) 245 452 000 (2005)
Népsűrűsége: 114 fő/km2


Főváros: Dzsakarta (Jakarta), 2010-ben 9,6 millió fő felé ért, 8 827 900 (agglomerációval 17 891 000) fő körül volt 2006-ban
Államforma: elnöki köztársaság
Nemzeti ünnep: aug. 17. (a függetlenség napja, 1945)
Közigazgatás: 27 tartomány (propinsi), 2 speciális körzet (daerah istimewa), 1 fővárosi kerület (daerah khusus ibukota)
Fontosabb települések, illetve nyaralóhelyek: Surabaya 3 038 800 (3 788 400) fő, Bandung 2 733 500 (3 943 800) fő, Medan 2 204 300 (3 062 000) fő, Palembang 1 481 000 (1 627 500) fő, Tangerang 1 321 100 fő, Amed, Denpasar, Lembongan, Candidasa, Legian, Canggu, Sanur, Seminyak, Kuta Beach, ..
Városi lakosság aránya: 35,4% (növekvő)
Pénznem: rúpia (1 rupiah=100 sen)
Nyelvek: bahasza indonéz (szumátrai maláj nyelvekből megalkotott latin betűs közvetítő nyelv, hiv.), angol, holland, jávai, helyi dialektusok
Népcsoportok: maláj eredetű népcsoportok (több mint 300 nyelv) 96% [szigetenként csoportosítva: javanéz (Jáva) 46%, szundanéz (Jáva) 15%, maduréz (Madura, Jáva) 6%, lebong (Szumátra) 5,5%, minangkabu (Szumátra) 4%, dajak (borneói ómaláj törzsek) 3%, bugi/menadonéz 250 (Celebesz) 2,5%, batak (Szumátra) 2%, balinéz (Bali) 2%, acseh (Szumátra) 1,5%, ambonéz-makasszár (Maluku-szigetek) 1%, egyéb indonéz 7,5%], kínai 2,5%, pápua (Nyugat-Irián népességének 60%-a) 0,5%, egyéb (arab, indiai, pakisztáni, európai) 1%
Vallások: szunnita mohamedán 88%, protestáns 5%, római katolikus 3%, hindu (Bali szigetén) 2%, buddhista 1%, egyéb 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 66 év, nők 71 év
Népességnövekedés: -0,21%
Csecsemőhalandóság: 39,4%o
Írástudatlanság: 16%
Férfiak/nők aránya: nincs adat
Legmagasabb pont: Puncak Jaya, 5030 m
Legfőbb folyók: Kapuas, Digul, Mamberamo
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 3000 USD (2001)
Munkanélküliség: 8%
Munkaerő: 99 millió fő
Infláció: 11,5% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 17%, ipar 41%, szolgáltatások 42%
Exporttermékek: kőolaj és földgáz, elektronikai alkatrészek, furnérlemez, textil, gumi
Importtermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, vegyipari termékek, üzemanyag és energia, élelmiszerek
Főbb kereskedelmi partnerek: Japán, USA, Szingapúr, Dél-Korea, Kína, Malajzia, Ausztrália.

Nevezetességei, látnivalók és történelmi útikalauz bevezető:

A mai Indonézia a Föld egyik legrégebben lakott területe: Jáván találták meg az ún. jávai ember csontmaradványait. A mai indonézek elődei az i. e. 1500 körül Hátsó-Indiából érkeztek a szigetekre. A Madzsapahit Birodalom 1292 és 1511 között állt fenn, ezután megindult a hindu birodalom felbomlása és az Iszlám térhódítása. Az európai behatolással párhuzamosan (15. század) az indonéz szigetvilágban mohamedán fejedelemségek alakultak ki, és meggyengült az indiai és arab befolyás. A hollandok a 19. századig fokozatosan uralmuk alá vették az egész szigetvilágot. 1799-ig a Holland Kelet-indiai Társaság, majd közvetlenül a holland állam gyakorolta a hatalmat Indonézia felett. Indonézia 1949-ben kiáltotta ki tényleges függetlenségét. A második világháború után az indonéz szigetvilágban több kisebb állam is alakult, de ezek közül csak egy maradt fenn huzamosabb ideig, a Dél-malukui Köztársaság (Repoeblik Maloekoe Selatan), amelyet 1950-ben kiáltottak ki. Indonézia azonban hamarosan bekebelezte és Dél-Maluku kormánya Hollandlába menekült, de a nép még ma is harcol az önálló államiság megteremtéséért. Indonézia 1963-ban elfoglalta Új- Guinea nyugati részét (a sziget keleti részén 1975-ben megalakult Pápua-Új-Guinea ezt nem ismeri el). 1975-ben pedig az egykori portugál gyarmatot, Kelet-Timort, amely 2002. május 20-án függetlenné vált. A Szumátra szigetének északi részén elterülő egykori önálló királyságban, Aceh tartományban élő muzulmán többségű lakosság függetlenséget szeretne elérni, de az Indonéz kormány katonai megszállás alatt tartja a formálisan autonómiával rendelkező térséget. Indonézia másik különleges igazgatású tartománya az egykori önálló szultánság, Yogyakarta. A területen ma is a szultán „uralkodik”, ő a kinevezett kormányzó.

Gazdasága kis megingásokkal, de gyorsan fejlődik, ami részben a gazdag ásványkincs-készletnek (kőolaj, földgáz, ón, bauxit, arany, ezüst, nikkel, réz), illetve a külföldi (főleg japán) tőkebefektetéseknek tudható be. Az utóbbi időben azonban az országban kialakult szeparatista mozgalmak erősödő tevékenységének hatására a fejlődés lelassult, a politikai bizonytalanság miatt csökkent a külföldi befektetők bizalma a gazdaság iránt. Ezt tovább tetézi az országban kialakult korrupció és a bankszektor gyengesége. A feldolgozóipar legfontosabb ágazatai a vegyipar, a gépgyártás, az olcsó munkaerőt foglalkoztató textilipar, a fa- és papíripar. A kevés megművelhető földterület legfontosabb élelmiszernövénye a rizs. Exportra is jut a kókuszdió, a kaucsuk, a különböző fűszerek, a kávé, a dohány, a tea és a cukornád terméséből. Az állattenyésztés alárendelt szerepű, népélelmezési és exportjelentőséggel bír a halászat. Az értékes trópusi fák kitermelése tetemes erdőpusztítást okoz. A gazdaság helyreállítása érdekében Indonézia tárgyalásokat kezdeményezett a Világbankkal, a 2000-ben született megállapodás alapján egy sor gazdasági reformot kívánnak megvalósítani.

A fővárosa Jakarta és környéke zoomolható térképe, GoogleMaps műholdkép, 3D domborzat vagy StreetView képek, fotók, kiváló minőségben: [geo_mashup_map]

Utazás élménybeszámoló, hotel, szállás és látnivaló ízelítő képek:

1
Szólj hozzá!

avatar
1 Comment threads
0 Thread replies
0 Followers
 
Most reacted comment
Hottest comment thread
1 Comment authors
Mondi Recent comment authors
  Subscribe  
Visszajelzés
Mondi
Vendég
Mondi

Amennyiben lehetőség van itt erre, én szívesen írnék Bali szigetről, és szívesen fogadok kérdéseket. A facebook oldalam ugyan angolul van, de nyugodtan lehet írni Magyarul.

facebook.com/profile.php?id=1190290434