Haiti Köztársaság
Haïti, République d’Haïti (francia)
Ayti. Republik Dayti (kreol)
A Hispaniola sziget nyugati harmadán és néhány partközeli szigeten elterülő közép-amerikai ország északi és déli részét hegységek uralják, erre utal indián elnevezése („hegyekkel borított”) is. Az ország középső részén alacsonyabb hegyek és dombságok, illetve hegyközi síkságok találhatók. A partvidékeket termékeny síkságok övezik.
Területe: 27 748 km2
Lakosság, népessége: 8 490 200 fő (2003) 9 035 536 (2009)
Népsűrűség: 305 fő/km2
Főváros: Port-au-Prince 1 119 000 (1 764 000) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Közigazgatás: 9 megye (département)
Nemzeti ünnep: jan. 1. (a függetlenség napja, 1804)
Fontosabb települések: Carrefour 384 400 fő, Delmas 325 700 fő, Cap-Had’tien 126 100 fő, Pétionville 94 600 fő, Gonad’ves 77 000 fő
Városi lakosság aránya: 31,6%
Pénznem: gourde (1 gourde = 100 centime)
Nyelvek: francia (hiv.), kreol (hiv.)
Népcsoportok: fekete 60%, mulatt, fehér 35%, egyéb 5%
Vallások: római katolikus 80%, protestáns 16%, egyéb 4% (a vudu vallást sok más vallású gyakorolja)
Születéskor várható élettartam: férfiak 48 év, nők 51 év
Népességnövekedés: 0,42%
Csecsemőhalandóság: 93,35%o
Írástudatlanság: 55%
Férfiak/nők aránya: 0,97
Legmagasabb pont: Chaine de La Selle, 2674 m
Legfőbb folyó: Artibonite
Gazdaság: agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 1700 USD (2001)
Munkanélküliség: a munkaerő kétharmada
Munkaerő: 3,2 millió fő
Infláció: 14% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 30%, ipar 20%, szolgáltatások 50%
Exporttermékek: ipari termékek, kávé, olajok, kakaó
Importtermékek: élelmiszerek, feldolgozott ipari termékek, műszaki felszerelések és közlekedési eszközök, üzemanyag, nyersanyagok
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Európai Unió, Dominikai Köztársaság
Az eredeti őslakosságot, az arawak indiánokat a harcias karibok irtották ki. Kolumbusz már az első útján felfedezte Hispaniola szigetét (1492), sőt az itt elsüllyedt egyik hajójának legénységét le is telepítette a szigeten, megalapítva ezzel az Újvilág első spanyol települését. Az ország 1804-ben kikiáltotta függetlenségét, és Dessalines, a sikeres vezér császárrá koronáztatta magát. 1806-ban, a császár meggyilkolása után az ország két részre szakadt. Északon egy fekete tábornok, Christophe, királlyá koronáztatta magát, míg délen és nyugaton Pétion vezetésével kikiáltották a köztársaságot. Az országot 1915-ben megszállta az Amerikai Egyesült Államok, és 1934-ig tartotta uralma alatt. Az 1950-es katonai puccsot és felkeléseket követően Duvaliert választották elnökké, aki 1964-ben örökös elnöknek nyilvánította magát. Halála után (1971) fia vette át az ország irányítását, de őt a nép egy felkelés alkalmával, 1986-ban elűzte az országból. Az első szabadon választott elnök 1991-ben foglalhatta el hivatalát, amit katonai puccs és polgárháború követett. Az ENSZ amerikai csapatokat küldött a rend helyreállítására, és a 2000-ben kiírt választásokon a korábbi elnököt választották újra.
A sorozatos katonai diktatúrák, belpolitikai viszályok által jellemezhető ország Közép-Amerika legszegényebb állama. Ásványkincsei (bauxit, rézérc) kiaknázatlanok. Ipara fejletlen, bár az olcsó munkaerő egyre több, főként amerikai befektetőt vonz a térségbe. Az elmaradott mezőgazdaság néhány termékének (kávé, cukornád, banán, kakaó) eladhatóságán múlik az ország bevétele. A lakosság igen nagy szegénységben él, a munkaerő 70%-a a mezőgazdaságtól függ. A képzetlen munkaerő akadályozza az ipar fejlesztését. A 2000-es választásokat követően (a szabálytalanságok és felmerült választási csalások miatt) az USA és az Európai Unió átmenetileg felfüggesztette a segélyek folyósítását. 2002-ben sikerült megállapodni a nemzetközi szervezetekkel a segélyek ismételt folyósításáról, amely nélkül az ország képtelen lenne fenntartani magát.
