Égetett téglából csipkézett vagy finoman faragott kőreliefekkel díszített, I égig érő gótikus tomyok és homlokzatok, régi németalföldi mesterek alkotásai a múzeumokban és a templomokban, a látogató lépten-nyomon szembe találja magát egy olyan kor bizonyítékaival, melyben Brugge az Alpoktól északra fekvő terület legjelentősebb kereskedővárosa volt. Itt jött létre a világ első tőzsdéje, a középkorban húsz náció kereskedői tették élénkké az utcaképet. A burgundi hercegek pedig mámoros ünnepségek helyszínévé tették Bruggét. A XVI. század kezdetén azonban a kereskedőélet hátat fordított a városnak. Hátrahagyták a kulisszákat, melyeket megkíméltek az évszázadok jelentős változásai: a régi holland polgári építészet csodálatos összképe – így jellemezhető ez a festői belga város.
A múlt századbeli utazóknak az volt a benyomásuk, mintha egy szunnyadó helyen járnának, nagyobb itt a nyugalom „mint a pusztaságban”, vélekedett egy angol. Időközben már ez is történelemmé vált, mióta a turizmus új életre keltette Bruggét, és az évenkénti Heilig-Blut-Prozession (Szentvér búcsú) Flandrián kívül is ismert látványosság lett
