Jamaica, a híres sziget-ország
Látnivalók előtt a fontos adatok:
Területe: 10 991 km2
Népesség, lakossága: 2 772 900 fő (2003) 2 735 520 (2005)
Népsűrűség: ~252 fő/km2
Fővárosa: Kingston 590 500 (937 700) fő
Államforma: alkotmányos monarchia
Nemzeti ünnep: aug. első hétfője (a függetlenség napja, 1962)
Közigazgatás: 14 egyházkerület (parish)
Fontosabb települések: Spanish Town 133 400 fő, Portmore 113 400 fő, Montego Bay 93 500 fő, May Pen 49 700 fő, Mandeville 44 000 fő
Városi lakosság aránya: 53,7%
Pénznem: jamaicai dollár (1 dollár=100 cent)
Nyelvek: angol (hiv.), kreol
Népcsoportok: fekete 90%, mulatt 7%, indiai 1%, fehér 1%, egyéb 1%
Vallások: protestáns 61%, római katolikus 4%, felekezeten kívüli 18%, bizonytalan 8%, rasztafariánus 5%, egyéb 4%
Születéskor várható élettartam: férfiak 74 év, nők 78 év
Népességnövekedés: 0,56 %
Csecsemőhalandóság: 13,71%o
Írástudatlanság: 15%
Férfiak/nők aránya: 1,0
Legmagasabb pont: Blue Mountain Peak, 2256 m
Legfőbb folyók: Black River, Rio Minho
Gazdaság: agráripari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 3700 USD (2001)
Munkanélküliség: 16%
Munkaerő: 1,13 millió fő
Infláció: 6,9% (2001)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 7%, ipar 28%, szolgáltatások 65%
Exporttermékek: alumínium, bauxit, cukor, banán, rum
Importtermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, építőanyagok, üzemanyag, élelmiszer, vegyi árucikkek, műtrágya
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Európai Unió, Kanada, karib-tengeri és dél-amerikai országok
A Nagy-Antillák harmadik legnagyobb szigetén fekvő ország felszínének több mint háromnegyede hegyvidék. A sziget déli része síkság.
Nevezetességek:
A szigetet Kolumbusz fedezte fel 1494-ben. Az arawak indiánok által lakott szigetet Santiagonak nevezte el, az ország mai neve a Xaymaca szóból ered, ami az aravak indián őslakók nyelvén „fák és virágok földjé”-t jelenti. A sziget 1655-ig spanyol fennhatóság alatt állt, a spanyol gyarmatosítók teljesen kiirtották az indián őslakosságot, és néger rabszolgákat hurcoltak ide Afrikából. 1655-ben Jamaica szigetét az angolok foglalták el, amit az 1670-es madridi szerződés is szentesített számukra. Az angolok a rabszolga-kereskedelem egyik központjává tették a szigetet, uralmuk alatt a sziget gazdasága nagyot fejlődött. Több levert rabszolgalázadást követően, 1833-ban a rabszolgatartó rendszert megszüntették, és 1858-ban a színesbőrűek egyenjogúságot kaptak. Jamaica 1866-tól Nagy-Britannia koronagyarmata volt. 1944-ben bevezették a parlamentáris rendszert, majd 1955-ben Jamaica autonómiát kapott. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, amiből gazdasági okok miatt kilépett, és 1962. augusztus 6-án elnyerte teljes függetlenségét, bár a brit Nemzetközösség tagja maradt.
Legjelentősebb ásványkincse és fő bevételi forrása a bauxit. A hazai feldolgozást az energiaszegénység korlátozza. Jelentős gazdasági ága a mezőgazdaság, az ültetvényeken termesztett kávé, cukornád, banán, fűszerek (szegfűszeg), kakaó, dohány fontos exportcikkek. A belső hegyvidékek elzárt völgyeiben illegálisan vadkendert, a marihuána alapanyagát termesztik és dolgozzák fel. Az illegális kábítószer-értékesítés Jamaica egyik legjövedelmezőbb tevékenysége. A pálmafás partvidéken felépített luxusszállodák, a homokos partszakaszok nagy vonzerőt jelentenek, a turisták dollármilliókat hagynak az országban évente. Az ország lakossága szegény, nagy a kivándorlás. A gazdasági gondok enyhítésére középtávú programot dolgoztak ki, amely a befektetők bizalmának visszaszerzését, a valuta megszilárdítását, az államosított cégek privatizálását, és a megfelelő pénzügyi egyensúly megteremtését célozza meg.
Turisztikai hivatal oldala, minden hír és tudnivaló egy helyen, érdekességek, program ajánlók: www.visitjamaica.com, részletes leírások, hírek és tudnivalók egy helyen.