A porosz barokk és rokokó építészet és díszítőművészet kivételes példája a Schloss Charlottenburg, a Hohenzollern- uralkodócsalád berlini palotái közül egyedül ez maradt meg. A második világháború légitámadásaiban erősen megrongálódott épület a háború utáni helyreállítás egyik kiemelt célpontja volt. Napjainkban a város legjobb múzeumai közül sokat találunk itt. A palota, a kastélykert és a környező múzeumok végigjárására legalább egy teljes napot érdemes szánni.
A Schloss Charlottenburg az 1690-es években épült a jövőbeni királynő. Sophie Charlotte számára nyári pihenőhelyként; ebben az időben a Tiergartentől nyugatra, a Spree partján elterülő helyszín jóval a város határain kívül esett. Eredetileg kicsiny kúria volt- alig egyötöde a ma látható hatalmas épületegyüttesnek- II. “ Nagy Frigyes” számára az impozáns, Fortuna istennek nőnek szentelt, kupolával fedett torony, a nyugati oldalon egy télikert és keleti szárny hozzáépítésével vált méltóvá. Ha kötelességei elszólították imádott Potsdamjából, ide vezetett útja.
A palotakertben találjuk Frigyes Vilmos választófejedelem lovas szobrát, amelyet 1697-ben Schlüter tervei alapján emeltek. Számos egyéb műalkotáshoz hasonlóan a szobor a második világháború alatt elveszett. 1949-ben azonban előkerült a Tegel-tó mélyéről, ugyanis a bárka, amely biztonságba menekítette volna, elsüllyedt.
Csodáljuk meg a Gobelinzimmer gyönyörű, XVIII. századi faliszőnyegeit, amelyek Charles Vigne munkáját dicsérik. Az Audienzzimmer (fogadóterem) mennyezetén áttűző fénysugarak és a Schlafzimmer (hálószoba) élénksárga damaszttal borított falai a porosz uralkodók példaképének, XIV. Lajosnak, a Napkirálynak a hatásáról árulkodnak. A fényűző Porzellankabinett kínai és japán porcelántárgyakkal, a Japanische Kammer lakkozott szekrényekkel, asztalokkal és kínai tájakat ábrázoló faliszőnyegekkel van berendezve. Az Eichengalerie a Hohenzollem-család arcképeinek kiállítóhelye. Az extravagáns rokokó díszítése miatt inkább színháznak, semmint az istenimádat helyének tűnő Eosander-Kapellében (kápolna) kamarazenét hallgathatunk.
A Nagy Frigyes megbízásából Georg von Knobelsdorff által tervezett Neuer Flügel (új szárny, másként keleti szárny) ügyesen kombinálja a késő barokk méltóságteljes homlokzatait a túláradó rokokó enteriőrökkel. A fejedelmi vendégszobákhoz vezető lépcső felett a tűzvészben elpusztult eredeti helyére egy modem, absztrakt freskó, Hann Trier alkotása került. Hann Trier festette meg a Weilie Saal (trónterem és ebédlő) mennyezetét díszítő freskót is.
Knobelsdorff legfigyelemreméltóbb érdeme a Schloss Charlottenburg építészeti megoldásai közül a negyvenkét méter hosszú Goldene Galerie. A márványfalakkal és aranyozott stukkókkal ékesített rokokó bálcsarnokból nyíló két teremben Watteau képei lógnak. Nagy Frigyes jót mulatott a francia művész egy Gersaint nevű képkereskedő számára cégtáblaként készült Enseigne du Gersaint című műve láttán, amelyen egy XIV. Lajos-portré elcsomagolásának jelenete szerepel. A kiállított számos Watteau-kép között helyet kapott a L’amour paisible (Békés/Csendes szerelem) és a Les Bergers (Juhászok) című is.
Az új épületszárny első emeletét nemrégiben csúcs- csúcstechnológiával felszerelt kiállítócsarnokká alakították át.
Pihenjünk meg a Kleine Orangerie-ben egy kávéra vagy ebédre, majd induljunk a Schlosspark felfedezésére. A palotakert számos épülete közül az 1825-ben, Kari Friedrich Schinkel tervei alapján épült, itáliai hatásról árulkodó Neuer Pavillon esik legközelebb a kastélyhoz. A halastótól északra álló egykori teaházban, az elegáns Belvedere-ben ma XVIII. és XIX. századi porcelánkülönlegességek gyűjteményét találjuk. Érdemes megnézni a park¬ban Lujza királyné mauzóleumát, benne márványszarkofágjával. 2010-ben megemlékeztek születésének 200. évfordulójáról.
A palota mögött, a Schlossbrückénél hajókikötő található, kellemesen végighajózhatunk a Spree folyón az új kormányzati negyedig és az Alexanderplatzig.
A palota nyugati oldalán lévő Langhansbau eredetileg színháznak épült, és egészen a közelmúltig az Őstörténeti és Kora középkori Múzeumnak adott otthont, amely nemrégiben költözött vissza a felújított Neues Museumba, a Múzeumszigetre.
A palotával szemközt magasodik a két úgynevezett „Stüler-épület”, amelyek közül a nyugat felé esőben működik a Museum Berggruen (nyitva: kedd-vasárnap 10-18), benne a berlini születésű műgyűjtő, Heinz Berggruen (1914—2007) által összeállított egyedülálló késő XIX. és kora XX. századi műalkotásokból álló gyűjteménnyel. A modernizmus számtalan kiemelkedő mesterének munkáit bemutató kiállítás magját több tucat Picasso-kép alkotja. A keleti épületben található Sammlung Scharf-Gerstenberg (nyitva: kedd-vasárnap, 10-18) szürrealista alkotások gyűjteménye, ahol többek között Francisco Jósé Goya, Max Kiinger, Odilon Redon, Salvador Dali, René Magritte, Max Emst és Paul Klee művei láthatók. Folyamatos filmvetítéseket tartanak Dali és Bunuel klasszikus, valamint kortárs művészek szürrealista alkotásaiból.
A magánkézben lévő, a szecesszió és az art deco stílusnak szentelt Bröhan Museum (nyitva: kedd-vasárnap 10-18) a keleti Stüler-épülettel szembeni egykori laktanyában kapott helyet. A nyugalmat sugárzó belső terek megfelelő helyszínt biztosítanak a Kari Bröhan üzletember 1960-as évektől gyarapodó kollekciójának. A kiállítás legszebb darabjai a csodálatos porcelán-, üveg- és ezüsttárgyak, valamint a bútorgyűjtemény.
