Nyugat-Csehország ipari központja. A város a vasúti közlekedés megindításától indult rohamos fejlődésnek a 20. században.
Az ipar főbb ágazatai: gépipar, elektrotechnikai ipar és vegyipar. Utóbbit, két fő cég képviseli legmarkánsabban, az egyik a Paramo, melyet 1899 tavaszán alapított Fanta Dávid bécsi vállalkozó s mára a Cseh Köztársaság egyik legnagyobb petrolkémiai üzeme lett, a másik a Synthesia – Explosia, melyet 1920-ban Pardubice Semtín városrészében létesítettek. Az üzem a 20. század 50-es, 60-as éveiben indult igen nagy fejlődésnek, amikor feltalálták a plasztikbombát, ismertebb nevén a Semtex-et. Ma a gyár főképp cellulóz, pigment, festék és egyéb szerves anyagok gyártásával foglalkozik, s bír jelentős szereppel az Unióban.
-
- épület
-
- főtér
Pardubice első írásos emléke 1295-ből származik, VIII. Bonifác pápa tesz említést a cseh alapítású vörös csillagos keresztes lovagok (cyriák rend) kolostoráról és pardubice Szent Bertalan templomáról. Feltehetően 1332-1340 között emelték városi rangra, mégis csak a 15. században indul fejlődésnek, amikor akkori ura, Pernsteini Vilmos megkezdi a pardubicei vízivár átépítését gótikus várkastéllyá. Az átépítést fia folytatja, reneszánsz stílusban. Ugyancsak ekkor alakul ki az egész történelmi városmag, annak reneszánsz főterével, festői utcáival, illetve Pardubice hírességével, a Zöld-kapuval. Az Óvárost1964-ben városi műemlékvédelmi területté nyilvánították. A Pernsteiniek a 16. század végére eladósodtak, uradalmukat Habsburg Miksának adták el, akinek uralkodása alatt a város fejlődése megtorpant. A harmincéves háború Pardubice fejlődését még jobban visszavetette, újból csak a 19. században indult be. Ekkor létesülnek a vasútvonalak, gyárak. Most is fejlődik a kultúra és a sport.
1874-ben rendezték meg először a mára már nemzetközi hírnévre szert tett Nagy Pardubicei lóversenyt (Velká pardubická). A pardubicei versenypálya a világon egyedülálló adottságokkal rendelkezik, nemcsak akadályversenyeknek, síkfutamoknak, military és díjugrató versenyeknek, különböző lovasbemutatóknak is otthont ad az év során. A gyep mellett a lovaknak 40 cm mély szántásban is bizonyítaniuk kell tudásukat, ezenfelül a legkülönfélébb természetes akadályokat kell átugraniuk. Mindehhez meglehetősen kacskaringós vonalvezetés párosul, melyről Cross Country futamoknak nevezik az itt futott akadályversenyeket. A versenypálya máig őrzi a múltat, több olyan árok, sövény és egyéb természetes akadály található itt, amely már a kezdeti időkben is útját állta a lovaknak és bátor lovasaiknak. A kisebb versenyekben a magyarok már a kezdetektől eredményesen szerepeltek, teljesítményükkel elsősorban az 1960-as években emelkedtek ki.
A lovassport szerelmesein túl, Pardubice a turistákat is vonzza. Leglátványosabb épülete tagadhatatlanul a Pernstein família által a14. században emelt gótikus, később reneszánsz, majd barokk stílusban újjáépített vízikastély. 1920 után a düledezőfélben lévő kastélyt a Múzeumok Egyesülete újította fel. A bejárati kapu fölött függő domborműves tábla 1511-ből származik, a legendás alapítóknak állít emléket. Kora reneszánsz lovagi termek és egyedülálló falfestmények, késő gótikus ablakfülkék vonzzák a látogatót. S ha ennyi csoda nem volna elég, Pardubicében találjuk a Cseh Szépművészeti Galériát is, ahol a 19-20. század remekeit is megszemlélhetjük.
A 20. század elejére Pardubice a cseh repüléstechnika egyik központja lett. 1910-ben Kašpar János (Jan Kašpar) valósítja meg az első távrepülést Pardubicéből Prágába.
Az első világháború után ismét jelentős fejlődés kezdődik a város iparában, megalakul az Explosia (ma Semtín) gyár, mely robbanószerek gyártásával foglalkozik.
A II. világháború már mostohább sorsot hozott a városnak, a szövetséges erők háromszor bombázzák, melynek a régi vasútépület is áldozatul esik. Az újat 1959-ben építik fel. Erre az időszakra tehető a lakótelepek (Polabiny, Dubina, Cihelna) felhúzása is.