Marseille

Nevezetességek és tudnivalók, a foci EB-n innen, és bőven azon túl

Ipar: A város gazdaságának meghatározói a szappangyártás, az olajkészítés, több őrlő malommal, cukorfinomítóval, bőrgyárral rendelkezik. Az iparágak közül jelentős még Marseille vasöntése és vaskohói, réz- és más fémöntése, hajógyártása, és a tészta-, a gyertya-, a likőr-, üveg-, tégla-, papír, és zongoragyártás, illetve a petróleumfinomítás sem maradhat ki a felsorolásból. A franciák nemzeti himnusza, a Marseillaise innen ered, melyet a marseille-i önkéntesek énekelték először, amikor Párizsba vonultak. Szövegét 1792-ben Rouget de Lisle írta. A városból származik a neves (aranylabdás és világbajnok) labdarúgó, Zinedine Zidane.

Történelme: A várost Kr. e. 600-ban phókaiai görögök alapították, Massalia néven, akik az etruszkok, a karthágóiak és a kelták folyamatos fenyegetései miatt voltak kénytelenek szövetségre lépni a rómaiakkal. Valójában ennél sokkal régebben ember lakta terület lehetett ez.

A franciák egyébként a nagyváros mai polgárait is phókiaiaknak, illetve phocéenseknek nevezik. Mivel Massilia ettől fogva közvetítő szerepet játszott a római és a gall piac között, a város kereskedelme fellendült. Marseille csak Julius Caesar uralkodása idején vesztette el függetlenségét, mert egy polgárháborúban rossz oldalra állt. 1347-ben a város kikötőjéből sugárzott szét a pestisjárvány Európa szerte. A 17. században itt alakult meg az Afrikai Társaság, ami a világkereskedelemben később rendkívül erőssé váló Indiai Társaság elődje volt. A kikötőváros látványos fejlődést mégiscsak a 19. században, az ipari forradalom idején produkált, melyben a francia gyarmatosítás szerepet játszott. Oly annyira, hogy 1906-ban, majd 1922-ben Marseille adott otthont az első, nagy sikerű, francia gyarmati kiállításoknak. A város utoljára még a második világháborút megsínylette, nemcsak a németek, a szövetségiek is bombázták.

Látnivalók, nevezetességek, városnézés előtti olvasmány:
A város dél-franciaországi Provenceban, a Földközi-tenger egy szép partján helyezkedik el. Mivel a város egyben a Földközi tenger legnagyobb kikötővárosa, Marseille-en megy keresztül Franciaország kereskedelmi forgalma.

Marseillenek számos nevezetessége maradt fenn a régmúltból. A 27 hektáros kikötőváros 3, 5 kilométer hosszú rakpartjait még XII. és XIII. Lajos uralkodása alatt építették ki, egész a múlt század derekáig ez volt Marseille egyetlen kikötője. Az északabbra található Joliette medence kialakítását később kezdték el. A luxusjachtok mellett ma megtaláljuk az öböl vízén ringatózó halászbárkákat. Az öböl bejáratát impozáns épületegyüttesek veszik körül, a Szent Miklós-erőd mellett, a Szent János-erőd, majd a citadella és még pár ágyúüteg magasodik.

Az öböltől néhány lépésnyire magasodik a városháza, a Cathédrale de la Major, valamint a Hotel de Ville épülete, ahová szűk sikátorokon keresztül juthatunk el.

Marseille régi és új városrészekből áll. Míg óvárosát szűk, kanyargós utcák, s főként szegényebb lakossága jellemzi, újvárosában inkább palotákra emlékeztető épületek magasodnak.

Marseilleben számos templom található. Míg a Szent Viktor-kolostor a kereszténységből való katakombáiról nevezetes, az egykor híres Notre-Dame de la Garde helyén emelt, 1893-ban felszentelt neobizánci székesegyházat, mely magasan a város fölött ül, gazdag belső díszítése teszi nevezetessé. A gót Szent Mihály Templomot pedig, hogy egyszerre akár 4000 embert képes befogadni.

A város érdekes épületei közé tartozik, az 1862 és 1870 között épült Palais de Longchamps, a profán épületek közül kétségkívül a legkiemelkedőbb. Nemcsak mű- és természetrajzi gyűjteménnyel, szép szökőkúttal rendelkezik, ami méretes kupolája alatt kapott hely. Érdemes felkeresni továbbá az igazságügyi palotát, a Puget, melynek szobrai és díszítése lehengerlő, illetve Marseille diadalívét, melyet David d’Angers és Ramey híres szobraival és reliefjeivel ékítettek.

Ha sétálni támad kedvünk, válasszuk a Pradót, a mindössze 4 km-es út a Place Castellanetót köti össze a tengerrel, ahol a parton lévő Chemin de la Cornichehez juthatunk. A gyönyörű Rue Cannebiere, a Rue Noailles és az Allée de Meilhan, Boulevard de la Madeleine a város legforgalmasabb utcái közé tartoznak.

A kikötőváros mellett néhány kisebb sziget terül el, melyeket érdemes szintén felfedezni. A Pomegue és a Ratonneau mellett, a legnevesebb talán If vára, melyet Dumas Monte Cristo grófja című regénye tett igazán híressé, és ott a Château dálffel, mely egykor börtönül szolgált. Hasonlóan érdekesek az úgynevezett calanquesok, a sziklafallal körbevett tengeröblök.

Marseille múzeumainak sorából kiemelkedik a város borbélymúzeuma, ahol érdekes régiségekkel találkozhatunk, valamint Természetrajzi Múzeuma, mely gyűjteményében többek közt híres olasz mesterek művei várják a nagyérdeműt.

A városban csillagvizsgáló, botanikus- és állatkert működik, utóbbit családosoknak mindenképp javallt felkeresni.

A helyi ínyencségek közül érdemes megkóstolni, a marseilleiek büszkeségét, a sáfránnyal és aiolival, fokhagymás krémmel ízesített, bouillabaisse névre keresztelt halászlét, mely lényegesen sűrűbb és tartalmasabb, mint ahogy azt elsőre képzelnénk.

Hotel ajánló blog-fórum bejegyzés: Szálláshelyek, hotel és apartman keresés tippek ITT.

A kedvelt angol útikalauz további jó tippekkel, ajánlókkal vár: www.lonelyplanet.com/france/provence/marseille. Hogy a városban a sportok közül, milyen nagy jelentőséggel bír a labdarúgás, jól példázza, hogy az 1998-as futball-világbajnokságra átépített Vélodrome Stadion, a város egyik jelképe. Még több: www.marseille-tourisme.com.