Húsvét-szigetek
A Chile tartományát képező, a világ köldökeként is emlegetett Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelvjárásban Rapa Nui, vagyis „Nagy Evező”) Polinéziában fekszik. Derékszögű háromszögre emlékeztető alakját három vulkán összenövésének köszönheti. Nevét felfedezőjétől, Jacob Roggeveen holland tengerésztől kapta, aki 1722-ben épp húsvét vasárnapján pillantotta meg partjait. A sziget fővárosa és egyben legnagyobb települése Hanga Roa. A szigethez három apró sziklaszirt tartozik, melyeket a helyiek az itt fészkelő vándormadarak után összefoglaló néven csak a „Madáremberek szigetének” neveznek. A sziget nagy része az UNESCO világörökség listáján szereplő Rapa Nui Nemzeti Park területéhez tartozik. Mivel a sziget domborzata alacsonynak nevezhető, jellemzőek a térségre a tengerrengéseket követő cunamik. A Húsvét-sziget fő látványosságai a moainak nevezett kőszobrok. Az ország gazdaságában a turizmus játssza a főszerepet. A helyi pénznem a chilei peso. A NASA az űrsikló kényszerleszálló pályájának a Húsvét-szigetet jelölte ki.
A sziget múltja a helyi legendák szerint 380 körül kezdődött, amikor a polinéz Hota Matua törzsfőnök hosszú napok tengeri hányattatásai után a szigetre bukkant. Állítólag „A Világ köldöke” elnevezés tőle származik. Bár a történelmi adatok a régmúltra vonatkozóan vitatottak, többféle elmélet létezik a Húsvét-sziget őslakosait illetően, az biztos, hogy európai elsőként 1722-ben tette lábát a szigetre, a holland admirális, Jacob Roggeveen személyében. Őt az angol Cook kapitány követte, aki 1772-ben jutott el ide. A Húsvét-szigetnek jelenleg megközelítőleg 4000 lakosa van. A katolikusok mellett, mormonokat találunk itt. Az ország hivatalos nyelve a spanyol, de néhányan beszélik még a rapanuit is.
A Csendes-óceán szigetein élő népek közül a Húsvét-sziget lakói voltak a legügyesebb kőfaragók. Az első kősírboltokat Kr. u. 400-tól építettek a tengerparton. Az ahukat már mesterien megformált, faragott kövekkel díszítették. Szintén az elődök iránti tiszteletre vezethetők vissza, továbbá a törzs gazdagságát és erejét hivatottak szimbolizálni azok a szobrok, melyeket a helyiek a Rano Raraku hegy bazalttufáiból faragtak ki. A híres szobrok fején lévő cilindereket vörös vulkáni tufából készítették. Egy ilyen míves munka 30 ereje teljében lévő férfinak egy évébe kerülhetett. A törzsfőnökök egymással vetekedve építették a hatalmasabbnál hatalmasabb szobrokat. A jelek szerint a munkát hirtelen hagyták abba, sok csak félig kifaragott szobrot találunk a szigeten. A szobrok jelentése a mai napig tisztázatlan, valószínűleg a szigetlakók azt gondolták, a szobrokkal megőrizhetik a halott törzsfőnökök manáját, mely következtében jó sors, elegendő eső és bő termés lesz osztályrészük. 1600 után azonban háború tört ki a szigeteken, az elhúzódó harcok és a nyomor nem kímélte a szobrokat sem. 1838-ra kevés nagy szobor állt már. 1877-ben a sziget népessége mindössze 110 főt számlált. Chile tartományává 1888-ban vált a Húsvét-sziget, ekkor a jobb ellátás következtében a kipusztulás rémétől is megmenekült a hely.
A titokzatos sziget Moaiit az Anakena parton találjuk, nem messze a Rano raraku vulkántól, melynek kőbányájában további 400 befejezetlen kőszobrot tekinthetünk meg.
Az Anakena-öböl fehérhomokos tengerpartja fürdésre lehetőséget ad.
Izgalmas kirándulást tehetünk a sziget legdélebbi csúcsát képező Rano Kau vulkánhoz, mely kráterének külső peremén Orongo szent városát találjuk, ahol a sziget őslakói hajdan a madárember kultuszának hódoltak.
A szobrokon túl a sziget érdekességei közé tartoznak a lávabarlangok, melyek leggyakrabban úgy válnak ismertté, hogy valahol beszakad a mennyezetük.
Ha a helyi étkekre támadna gusztusunk, kóstoljuk meg a langusztát, a húsvét-szigeteki tonhalat, vagy a sütőtökre emlékeztető édesburgonyát.
Hotel szálláshelyek online szobafoglalása jó áron Easter Island hoteleibe nehézkes lehet. Gyakran teltház van, amin meglepődhetünk egy ilyen eldugott és távoli helyen.
„távol az óceán közepén” – Google térképen, GoogleMaps műholdképek:
Kapcsolódó linkek, információk: husvet-sziget.lap.hu/.