Tenerife-sziget szállás, látnivaló és élmény top-tippek

Tenerife

Egész éves nyaralóhely, sőt jóval több, az örök-tavasz-nyár egyik szigete. A világ egyik legboldogabb szigete, top-top happy (feliz – spanyolul), ami a statisztikai, GDP stb. adatok alapján legszegényebb régióhoz képest meglepő lehetne egy külső szemlélőnek. A főszezonja a tél, de igazodva az európai fizetőképsséghez nyáron picit drágábban elérhető sok utazási/üdülési szolgáltatás.

Adeje, Playa de las Américas, Puerto de la Cruz, San Miguel de Abona, Los Cristianos, La Orotava hotelek: Hotelek, városok, népszerűség és kategóriák szerinti szállás listák ITT.

Ezt az útikalauz leírást annak ellenére publikálom most, hogy később hetekig bővítgetem utólag. Ez egy folyamatosan bővülő élménybeszámoló fotókkal. Itt élni más, mint fantáziálni valami más, távoli/méregdrága helyről. A 20-25-50 és mindörökké itt élők történetei mind-mind mások, de kimondottan tetszenek az eddigi benyomások, pedig a számunkra teljesen ősemberi viseledésű banánültetvényen dolgozó koszos-ruhájú és mosdatlan segédmunkásoktól (teljesen vagyontalan réteg) a dúsgazdag földbirtokosokig sokfélét láthattam/érintettem eddig. 60 napos autó bérléssel sem jártam be a fő utak 25 %-ánál többet, igaz nem is volt ilyen mindent bejáró illúzióm sokáig.

A fantasztikus természetvédelmi területek egy részét, az ottani élővilág különlegességeit mindenképpen tartsuk a listán elején! Itt nem a városokban kell nézelődni, sőt ott kell a legkevesebbet várni. Jó időben a strandokban sem fogunk csalódni, de heti egy-két napnál többet kár lenne a vízparton tölteni.

Híres és/vagy jobb strandok/partok:
Playa de Las Teresitas (Santa Cruz de Tenerife), Playa Jardín (Puerto de la Cruz), Las Canteras, Las Alcaravaneras, Playa del Confital, Playa de El Bollullo, Playa de El Socorro, Playa de Las Vistas, Playa de Benijo, Playas de El Médano y La Tejita (Granadilla de Abona), Playa Los Guíos, Punta de Teno (Buenavista del Norte), El Caletón (Garachico), Piscina natural Jover (Tejina – La Laguna, úszni egy picit jó). Beléőjegy nincs, ha valamiért extrát kell fizetni az lehet egy extra jó melegvizes zuhanyzás például.

Története, ismert történelme:
A sziget őslakói feltehetően a guancsok (angolul részletesen ITT) voltak, akikkel a rómaiak kereskedtek, szándékosan elhallgatták a történeteiket, nem oktatták a helyi iskolákban sem, pedig ez fontos lenne, a sokáig Németországban és Magyarországon egyaránt elhallgatott Pozsonyi-csata esete óta ezt tudjuk. Röviden elmondható, hogy itt megvalósult a természetközeli lét egy roppant sokáig fenntartható folyamata. Kövekből és fákból szinte minden szükségeset el tudtak készíteni, a kisebb-nagyobb halakat pedig kidobják a mai napig az óriási óceáni hullámok a partok menti kisebb medencékbe. Szerencsére egy-egy tárgy óriási szerencsével fennmaradt, és egy-egy jobb útikönyben a híres tenerifei múmia maradványainak fotója is látható.

A Kanári-szigeteket Fortunatae Insulae, azaz Boldog-szigetek néven emlegették, mert az antik mitológia szerint ezek képezték a világ legnyugatibb részét, ahol a nap szekerének útja véget ér, vagyis örök tavasz és jólét uralkodik. Ebből kifolyólag i. e. 150-ben Ptolemaiosz Klaudiosz atlaszában a kezdő délkör a Kanári-szigeteken haladt át. Róma bukásával feledés merült a szigetek világa, az arabok csak a 10. században fedezték fel őket ismét, és vitték el hírüket messsze földre. Az első európai hódítók, a kasztíliaiak és portugálok, csak a 15. században érkeztek meg gőzerővel. A szigetek lassan az Amerikába tartó hajók fontos állomásává, utolsó kikötőivé váltak. Az édenkerti nyugalmat egy függetlenségi mozgalom zavarta meg a huszadik század elején, amit azonban a spanyol csapatoknak sikerült brutális erővel elnyomniuk, természetesen nem volt elegendő ereje/tudása a helyieknek az elnyomók ellen. Érdekesség a történelemben, hogy 1936-ban innen indultak Franco csapatai, hogy kirobbantsák a spanyol polgárháborút. A szigetek csak jóval a második világháború után váltak turistaparadicsommá, utána, 1983-ban kaptak autonómiát, de a mai napig nehezen értik meg a kapitalista világ térhódítását, az az elleni védekezés szükségszerűségét és módozatait, a természetvédő és közösségeket megmozgató mozgalmaik nem elég erősen szövik át a társadalmat.

Magyar ember, pár, család, közösség mindenhol lehet, ezen ne lepődjünk meg, több ezren élnek a szigeten hosszabb-rövidebb ideje. Legutóbb éppen egy csinos latin lányra lettem figyelmes, aki közelebb érve tökéletes magyarsággal beszélt a mobiltelefonon, a jólét és a boldogság vonzó, már az 1980-as évek végén is éltek itt magyarok néhányan (többnyire életművészek, részben menekültek). Jómagam hosszútávon a földművelő-gazdálkodó fiatalok ideköltözését támogatom jobban, jobban mint az iparszerű steril turizmust vagy a nyugdíjasotthonná alakuló dél-tenerifei városokat. Mondhatnám, hogy néhány luxus szálloda megfelel a korszellemnek, de a steril és végeláthatatlan szállodasorok, azok büféasztalai nem feltétlen a fenntartható fejlődés bölcsői.

A túlnépesedés égető kérdés, 1900 után száz év alatt megötszöröződött a lakosság, azóta jelentősen tovább nőtt, még éppen jó a szint mindent idealizálva, jó a talaj, és kedvező éghajlati viszonyok mellett külső segítség nélkül is élhető 800 ezer főnek egy ilyen sziget, de az óriási és túlzó kereskedelem, import, építkezések, vízpocsékolás, élelmiszerek szemétbe öntése, a tudatlanság és az éghajlatváltozás együtt veszélyes.

Tenerife elhelyezkedése, klíma/éghajlat:

A csillagászat és a földrajz sem volt sohasem az erősségem, de figyelek az összfüggésekre, és néhány probléma megoldásához felhasználom a tanultakat. Ha belegondolunk, hogy innen elindulva az Atlanti óceánon Kanadáig egyetlen szigetet sem találunk, akkor egyből érdekesebb lehet, hogy milyen áramlatok, milyen szelek és csapadék viszonyok tehetnek egymás melletti szigeteket kősivataggá, vagy ezzel szemben mesebeli trópusi paradicsommá. A helyiek 16-20 féle mikroklímát különböztetnek meg, amiből a legalapvetőbbek például: – alpesi, magashegyi területek 2000 méter felett; – hegyi erdők, fenyőerdők 1000-1900 méteren; – mérsékelt mediterrán vidék 500-1000 méter között; – termékeny északi trópusi óceánpart 0-500 méterig rengeteg gyümölcsös ültetvénnyel; – déli kősivatag és félsivatag; – szakadék völgyek ‘forrásokkal’, ezek hűsebb és vízgyűjtő területej rengegetféle különböző mikroklímával és színes élővilággal.

Állatkert (Zoo): Szögezzük le előre, hogy nem támogatom a koncepciót, ezer sebből vérzik, de van jó oldalai is, ha az oktatásba értelmesen van becsatolva. Családosoknak érdemes lehet megnézniük a Loro Parque-t, ahol a világ legnagyobb papagájgyűjteménye mellett delfin, fóka, bálna és papagáj show szórakoztatja a vendégeket. De itt találjuk Európa legmodernebb pingvinházát és egy félelmetes cápa alagutat. És az Octopus vízi-paradicsomot, ahol a hatalmas csúszdák mellett, delfin show-val szórakoztatják az érdeklődőket. Valamint az őserdőre emlékeztető Las Aguilas Parkot, ahol a buja növényzetben, a hatalmas fák között szabadon állatok sétálnak. Nemcsak a krokodilok etetését izgulhatjuk végig, játszhatunk a majmokkal. Ezenfelül kötélpálya és nyári bob pálya a turisták rendelkezésére áll.

Kiemelt nagy települések, városok Tenerife / környéke: Puerto del Carmen, Playa del Inglés, Adeje, Las Palmas de Gran Canaria, Corralejo, Playa de las Américas, Maspalomas, Puerto de la Cruz, Puerto Rico, San Miguel de Abona, Santa Cruz de Tenerife és Puerto de Santiago.

A mindenhol nagy számban felelhető gyík/hüllő fajták közül néhányat meg tudunk kínálni valamilyen gyümölccsel/bogárral vagy léggyel (lagarto):

A nyulak nagy része egy járványban kipusztult a szigeten. A hegyi kecskék elképesztő mutatványait öröm nézni, ahogy a majdnem függőleges sziklás hegyoldalon falatoznak.

A tenerifei magyarok összfüggő és összetartó közösségéről nem mernék beszélni, szerintem nincs ilyen. Ez erős gazgasági (pénzügyi) hátérrel rendelkező németek esetén erről mindenképpen lehet/lehetett beszélni, külön éttermük biztosan van a mai napig. Az ürességtől kongó kínai éttermeket látva természetes, hogy mindenfelé eladó/kiadó táblákba akadunk (en venta / en alquiler). A belvárosi lakások egy része biztosan gyorsan elkel, de néhány farm (jó termőföldő részen) eladása évekig elhúzódik. Az árak 10-20 szorosukra nőttek 25-35 év alatt (olykor reálértékben is több mint tizenötszörösére egy felkapottabb helyen).

Az apály-dagály szinten megértéséhez cikk ITT.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.