Krakkó városnézés, látnivalók 2. rész

Több nekifutás, megközelítés után most egy kicsit részletesebb leírást is közlünk itt. Először a látnivalók nagy részét kihagytuk, ezt most pótoljuk.

Ugrás a keresett témához gyorsan: Történelem – évszámok | Látnivalók | Környéke

Krakkó és Kassa kapcsán is joggal gondolhatjuk, hogy elindulunk a régi utazó és ősi magyarok nyomában, de most inkább a jelenkort, a mai közösségeket próbáljuk előtérbe helyezni a műemlékek között lépkedve. Aktívan bekapcsolódva a helyiek életébe mi is tudunk nyomot hagyni, jó esetben egy újabb szép követ építünk be az európai kultúra várfalába. Mindig tanulhatunk valamit, de valljuk meg, a legjobb érzés, amikor mi tudunk adni (tanítani).

A hagyományos legyel-magyar barátság egyik bástyája történelmileg Krakkó. Azon kevés lengyel város egyike, amit a háborús pusztítások nem romboltak le menthetetlenül. A középkorban egyszercsak kiemelkedett, és kereskedelmi központtá vált, fontos kereskedelmi utak kereszteződtek itt. A környező dombokról csodás kilátás, a tornyokból változatos városkép, szép időben biztosan elgondolkodtat minket. A kulturális és oktatási központ jellege tagadhatatlanul fennmaradt a mai napig, ami mellett a történelmi épületek, az óváros minden korosztályt meg tud érinteni.

A legtöbb utazó lelkesülten érkezik és távozik, hiszen a hangulat egyedi, a sok turista ellenére nem túlzsúfolt és drága, mint Budapesten és attól nyugatabbra Európában.

Nézzük, hogy mit tudunk eddig a helyről. Ötvenezer éves leletek bizonyítják, hogy a terület fejlődéséről, életéről alig tudunk valamit, írásban 965-ben többször megemlítik, már akkor fontos kereskedelmi helyszín volt kelet és nyugat között.

Wawel jól védhető dombja köré épült ki a város, amit a Visztula folyó ágai vettek körül. Itt ömlik a Prądnik és a Rudawa is a Visztulába.

Ulica Kopernika:
Nagyon tipikus érkezési irány a városba, mi is innen a pályaudvar felől jöttünk először a belváros felé. A Kościół Mariacki, Mária Bazilika épületét tekinthetjük meg. Számtalan fotó, panorámakép és videó bizonyítja, hogy érdemes a főtér, a Rynek Główny felé venni az irányt, ahonnan tudunk tovább haladni tervezetten, vagy a megérzéseinket követve. Érdekes történetű épületek, templomok és vendégfogadók sora lesz innentől minden irányba.

Az útikönyvek házszám szerint is hosszú fejezetekben tudnak írni a többszázéves épületek szerepéről. Kolostortemplom, híres orvosok háza, zenészek és karmesterek, nemzetközileg is híres kézművesek stb. Kirmelhetjük a Świętego Jana 19 cím alatti palota épületek először, ami a 19. század végén épült múzeumkomplexum, Krakkói Nemzeti Múzeum (Muzeum Książąt Czartoryskich), a gyűjteménye érdekes, kalandos módon bejárta Európát, és került ide vissza később. 1990-től lett újra családi tulajdonú. Természetesen magyar vonatkozású és konkrétan magyarok emlékét örző tárgyak és festmények köszöntenek a termeiben, igazi kincstár.

A szomszédos Sławkowska utca az alatta fennmaradt pincerendszer miatt is híres. Ezek középkori hűvös borpincék, sok magyarországi hordót is itt tároltak finom borokkal, megbecsülték a jó minőséget akkoriban. A II. világháború következményei, és a manapság elérhető filléres minőségi borok világkereskedelme miatt alig fogyasztanak magyar borokat Krakkóban.

A Sławkowska 7-ben áll a Grand Hotel, 5 csillagos háza itt szálloda, ami a mai viszonyok között apró butik szállodának tűnhet. A belső terei, tisztasága, elhelyezkedése lenyűgözhet minket, az árát rendesen megkérik, egy olcsóbb napon büféreggelivel együtt 135 euró két főre az alap 22 m²-es szoba, erre mondhatjuk, hogy megéri, ugyanakkor a 85 m²-es Palace lakosztály 696 eurós áron elérhető, luxus.

Piarista templom és rendház, ha már Lengyelország, akkor ez is lényeges elem. Ők a magyar piaristákhoz is erősen kapcsolódtak a tizennyolcadik században, a lengyelországi szerzetesek munkájának sokat köszönhetünk mi is. A helyi közéletben sokáig fontos volt a szerepük.

A tudományos akadémia, a Polska Akademia Umiejętności (PAU), ahol híres magyarok is munkálkodtak régen, címe Sławkowska 17. A tudós társaságoknak akkoriban komoly támogatói voltak, amiről a mai elitek példát vehetnének, Szalay József például egy komplett birtokot hagyott rájuk.

A Krakkói Képzőművészeti Akadémia, a Művészek Háza (Dom Plastyków) sok iskola és magániskola ragadhatja meg a tekintetünk a belső, külső vagy a történelmi értékei miatt.

Báthory István egykori nyári palotája a Podchorążych utca 1-ben (Pałac Królewski w Łobzowie) a mai napig szép parkos környezetben áll. Sok szerepe volt azóta, most a műszaki egyetem (Politechnika Krakowska) egyik épülete. Megérte a híres firenzei építészeket bevonni a tervezésbe, Santi Gucci neve sokaknak a mai napig kedvesen cseng a fülében.

Ebben a részben utolsóként a Krakkói Magyar Kultúrális Egyesületet (Magyarbarát Egyesület) említjük meg. A központban, a Karmelicka utca 3-ban a második emeleten dolgoztak, előadásokat tartottak, könyveket fordítottak, összekapcsolták lengyen és magyar írók munkáját.

A következő videó amatőr, de 4k felbontású városnézés 2018. novemberéből, és jól visszaadja azt, hogy mit lát/hall egy tipikus sétáló turista:
Fejedelmek, hercegek, királyok, hosszú a sora az itt élő és átutazó történelmi vezető személyiségeknek. Néhány évszámot kiemelünk érdekességképpen. 1364. május 12.-én Nagy Kázmér egyetemet alapított, ami nem jól működött sokáig, sőt egy időre be is zárta a kapuit. 1400-ban Ulászló indította el újra az egyetemet, a 19. század óta viseli az uralkodó (Władysław II Jagiellończyk) nevét a krakkói egyetem (UNIWERSYTET JAGIELLOŃSKI – Jagiellonian University).

III. Zsigmond (Svédország királya is volt) Varsót tette Lengyelország fővárosává 1609-ban.

1657-ben háborúk, kifosztások után lassan újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi György és seregeinek hatása a város történetére megkérdőjelezhetetlen. A svédek 1702, 1703, 1705-ben újra megszállták a várost, a tényleg érthetetlen öldöklések sora ezzel még korán sem ért véget, sőt a 21. században is érezhetjük az utórezgéseit.

1792 őszén orosz csapatok szállták meg a várost, vagy szálltak meg a városban, érdekes fejezete ez a történelemnek: en.wikipedia.org/wiki/Ko%C5%9Bciuszko_Uprising. Nálunk is sokáig állomásoztak orosz helyőrségek, így tudjuk milyen az ‘ingyen’ és ‘drágán’ elszállásolni őket.
1794-ben nemzeti felkelés szerveződött, Tadeusz Kościuszko érdekes nemzeti hős lett, több nemzetben/országban!
1796. január 5.-én szállta meg a várost Ausztria birodalmi ereje. Lengyelország felosztásának időszaka a szememben nem éppen a legszebb időszaka a történelmünknek: en.wikipedia.org/wiki/Partitions_of_Poland.
1846-ban felkelés tört ki Krakkóban, ami más lengyel/európai szabadság mozgalmakkal egy időben, amit persze cseles módon levertek. Az erőszakos nemzetek felett álló hatalmak, úri családok tovább erősítették a békétlenséget. 1848. áprilisában a megerősített Wawel tornyaiból lőtték például a forradalmi hangulatba került krakkói népet. 1850. július 18.-án egy nagy tűzvész pusztított a városban, amely során sok műalkotás pusztult el.

1893-ban nyitotta meg kapuit a Város Színház (később lett a neve Teatr im. Juliusza Słowackiego w Krakowie), a 19. százád végén óriási fejlesztések történtek a városban, folyómeder átalakítások, vízvezeték rendszerek, ennek folytatása volt később elektromos és telefon hálózat (1905, 1901).

A városnak a II. világháború utáni orosz/szocialista időszak nem sok jót hozott, szerencsére 1990 után lassan újjáéledt valami, és az üzemek helyén sem pusztán omladozó csarnokok maradtak. 1990-től átszervezték a közigazgatást is, 18 kerületre osztották fel a várost például.

2000-ben lett Krakkó Európa kultúrális fővárosa, amit komoly tudományos és művészeti események színhelyévé tette, újra felkerült a nemzetközi vérkeringésbe a peremvidékről egyre inkább a fejlődés terepére.

Folytatása következik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.