Graz látnivalói, nevezetesség lista helyett életszerűen

Graz, ‘Grác‘ látnivalói, nevezetességei

1. rész

Kétszer csak érintettem a várost autóval korábban, egyszer sétáltam benne több órát. Valójában én a városi kerékpározást javaslom sétákkal vegyítve szép napos időben azoknak, akik átfogó tudást és élményt szeretnének. Erre ideális a nyár vége és az ősz is. 2018-ban egy nagy áruház parkolójában hagytam az autóm egy forró augusztusi napon, és onnan kerékpárral folytattam az utam a belváros, az óváros felé. A folyóparti, a nagy városi parkot is érintő szakasz miatt különösen megérte így megismerni a nagyvárost, a be- és kivezető utakat is.

Csapongónak tűnhet az útikalauzom alább, egyszerűen azért mert az, de annál érdekesebb így, hiszem szívem csücske a Kelta időszak, a kelta kultúra, és Graz részben ismert őstörténete egészen ezekig az időkig nyúlik vissza, és most már tudjuk, hogy ennél is jóval régebbi. Az idő, a természeti katasztrófák, a háborúk és a járványok sok nyomot teljesen eltüntettek, például a Római Birodalom korában nehezen elképzelhető lenne, hogy pont itt ne lett volna aktív ‘kisvárosi’ élet. Első írásos említés 1129-es, a Steyr (Stájer) őrgrófoknak volt itt erődítményük akkoriban, latinul castrum Graece. A történelem könyveinkben jóval részletesebben kellene ezt Magyarországon tanítani, hiszen a Duna, a Mura, a Dráva és a Rába folyók a mai napig összekapcsolnak minket a szomszédos területekkel, és ez hosszú évezredek óta így megy. Békés időszakok, kereskedelem, birodalmak épülése és bukása, roppant érdekes terület ez.

Az óváros történelmi és a belváros építészeti gazdagsága természetesen lenyűgöző, de én szeretem a tágabb térséggel együtt megérezni, hogy milyen jövőbeni lehetőségeket rejt. Valójában olyan jómódú/gazdag vidék ez, amihez egyedül a budai hegyeket, a Budapesthez közelebbi települések egyes fejlett részeit hasonlíthatjuk.

Úgy egyik kedvencem ez a város, hogy nem lehet a kedvencem, ezt hosszú idő lenne elmagyarázni, a lényeg, hogy 2018-ban az autóm lerobbant a városban éjszaka, és kaptam segítséget, ami után szerencsésen hazaértem, és olcsón megúsztam a veszélyes kalandot (leégett a generátor), ennél kisebb problámáért is fizettem máskor a szervízben háromszáz eurót, és több napot kellett várnom a megoldásra. Eltekintve a fájó emlékektől szívesen visszatérek ide, hiszen egy ideális fejlett nyugat-európai kirándulás célpont, én először összekötöttem a kerékpáros délutáni városnézést egy esti társastánc bulival (salsa, bachata, kizomba és cha-cha-cha zenékkel). A városban minden megtalálható, történelem, természeti szépség, világszintű egyetem, béke, belvárosi nyüzsgés, olcsó és luxus termékek, tudás és igényesség. Mondhatjuk, hogy más az itteni magyarság, mint Salzburgban, Münchenben vagy éppen Londonban, de nem ez a lényeg, sokan hosszú időre megtalálták itt a számításukat fiatal egyetemistaként, középkorúként vagy éppen egszséges és tevékeny nyugdíjasként is. Itt lehet élni és fejlődni minden korosztálynak, 20 alatt, 20 és 40 között vagy az osztrák nyugdíjra pályázva (‘álmodozásra benevezve‘) 40 felett is. Aki 20-25 év osztrák munkaviszony után tér vissza Bécsbe vagy Grazba, annak feltehetőleg más lesz az érzése, mint annak aki életében összesen két-három alkalommal jut el nyugatra, a határainokon túl. Egészen biztosan nem mondanám az éjszakai szórakozóhelyek paradicsomának a várost, és ez így rendben is lenne, hiszen inkább a magas kultúra bontson itt virágokat, mint legyen mindenki alkohol- és tablettás-zene függő fiatal korától. Linz ezzel szemben egészen más karakterű város lett napjainkra, ahol későn este is több a mozgás.

Jelenkor és kis történelem együtt, Graz történetei és történelme:

Most Graz Stájerország (Steiermark) tartományi székhelye, teljes közigazgatási területén (287 km²) 344 ezer fő fölé nőtt az állandó lakossága 2019-re a korábbi 269 ezerről (láthatóan az 1970′-es termékeny évekhez képest is sokat gyarapodott). Belső, mondhatni eredeti területén, 127 km²-en, 2019-re 288806 főre nőtt a lakosság.

Graz 1379-től a Habsburgok félkeleti székhelye lett, komoly jelentőséget kapott. Közép-Európa egy jó állapotban fennmaradt óvárosa jól kompenzálja a kevéssé megtervezett és szép ‘modern’, iparosodáskori részeket. Miután körülnéztünk megérhetünk néhány történelmi eseményt. A Városban található Európa egyik legnagyobb fegyvergyűjteménye, méretével mutatja, hogy méltán voltak nagy urak a világban egykor. Harmicezer darab fegyver egy múzeumban.

A vidék avar uralmát a szlávok váltották fel a VI. században. A város elnevezése tőlük származik, a Gradec „kis vár” szóból. Grazot 955-ben a magyarok legyőzésével a Német-Római Birodalom császára, Ottó szerezte meg magának. Városi rangot 1281-ben kapott. Az igazi fejlődés a 16. században köszöntött rá, nemcsak az egyetem épül ekkor, olasz művészek és építészek özönlenek a városba, ennek nyomát viseli magán a híres Landhaus, híres reneszánsz udvarával, melyet Domenico dell’Allio mester tervezett a reneszánsz építészet legfontosabb épületének számít Ausztriában. A protestáns iskolában ekkor Johannes Kepler tanít.

Graz Óvárosát az UNESCO 1999-ben a világörökség részének nyilvánította a gótikustól a modernig a legkülönfélébb stílusokat felvonultató épületeinek harmonikus együttesére hivatkozva.

Graz egyik legnevezetesebb emlékműve az Eggenberg-kastély. A háromemeletes, fényűző barokk épületet Hans Ulrich von Eggenberg birodalmi herceg építette 1623-ban. Különleges belső terét csillagászati és mitologikus témák ihlették. Európa legmeredekebb fogaskerekű vasútja a Schlossbergbe vezet. Itt emelkedik az 1561-ben emelt, 80 mázsás harangtorony, Graz jelképe. Az 1809-es Habsburg győzelem után az őslakosok jelentős összeget fizettek a franciáknak, hogy a tornyot, a harangtoronnyal egyetemben, megóvják Napóleon pusztító dühétől. Lakossága 1869-ben 98 ezer fő körüli volt.

Látnivalói:
A régi épületek mellett a modernek sorából a Művészetek Háza emelkedik ki. Múzeumokban egyébként sem szűkölködik a város, a népművészet, a képzőművészet, a kortárs fotográfia otthonra és értő közönségre lel Grazban. A kulturális ínyencségekre vágyók kielégülhetnek a városban, a Krimimúzeumban, vagy az Irodalomházban találhatnak menedékre.

A Várhegy, a Schlossberg köré épült város nagyon változatos a mai napig. A Mura folyó a várostól nyugatra szabadul ki a meredek sziklafalak közül, folyó mindkét partját beépítették, mégis a bal parton található óvárosi részben zajlik a jelentősebb élet. A műholdképeket nézve vagy a Google StreetView fotók között barangolva is csodálkozhatunk, hogy mennyire magas fejlettség érhető el.Graz térkép, Google műholdkép

Graz külső és belső vonzereje, fekvése, ténylegesen nyugodt életritmusa megtaníthat minket valamire, akkor máris előrébb kerülünk. A sok virág, a rengeteg ültett fa, a parkok, a természetes és a mesterségesen kialakított mikroklímák óriási értékek. Itt a por szennyezés nagyon alacsony, és szinte mindig találunk egy szélvédett vagy napvédett hűs helyet. Annyire hozzásimulnak a környező hegyek, falvak és kisvárosok, hogy nem kell félelmetes és csúnya külvárosoktól tartanunk, amit Budapesten és más szegényebb déli- és keleti országokban kényszerből megszokhattunk, sőt nyugaton is probléma ez, legyen szó Németországról, Angliáról vagy Franciaországról.

Grazban is vannak nyugodt időszakok, ilyen részben a július és az augusztus, amikor pont nincs óriási hétvégi esemény, a helyi lakosok jelentős része valahol nyaral, az egyetemisták a szünidejük töltik. Ilyenkor szerencsére nincs tömeg, a turisták és a lakók nem akadályozzák egymást, ami óriási probléma például Párizsban vagy Barcelonában sok éve, London-ról és más gigantikus városokról nem is beszélve, amiket szó szerint csak a pénz tart össze, az összetartozást erősítő organikus kultúra már régen megszűnt. Reményt ad Graz, hogy egy modern város is élhető lehet hosszútávon. A kertek, parkok és sétáló övezetek viszonylag jól el vannak különítve a külvárosi plázáktól (gigantikus bevásárló központoktól), ilyen most a hipermodern Shopping Center MURPARK (Einkaufszentrum), 2007-ben nyitott, de 2018-ban is sokat bővült/fejlődött, 5-7 kilométerre található az óvárostól, és bőven van elegendő parkolóhelye, dugók és balesetek itt is biztosan vannak csúcsidőben, de nekem egy esti bevásárlásra tökéletes volt egy órával a zárás előtt.

Ha a Bécsi-Karácsonyi Vásár hangulata vonz minket, de a tömeg és a rossz élmények miatt valami mást, kisebb, ember léptékűt keresünk, de Salzburg például túl drága vagy távoli, akkor Graz egy jó választás lehet a karácsonyi vásárok legelső napjaiban. Később sok más várost is érdemes megkeresni (évről évre, lépésről lépésre) itthon és külföldön mint pl. Győr, Ljubljana, Zágráb, Maribor, Čakovec (Csáktornya), Varaždin (Varasd) vagy éppen északkeletre Kassa (Košice) vagy Munkács (Mukachevo, Мукачево), Uzhhorod (Ungvár), valamelyik esemény vagy neves ünnep idején.

Hivatkozások, adatok részletesen:
– Részletes Wikipedia útikalauz németül: de.wikipedia.org/wiki/Graz.

Utakból fotó ízelítő lesz, addig is egy videó 4k – Karácsonyi Vásár, Advent időszak:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.