Románia és Székelyföld szállások: Jó napi árak az olcsótól a luxushotelek legfelső kategóriájáig.

Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül jelenleg csak itt vannak többségben a magyarok, arányuk 80% körüli. Székelyföld területe 12800 km², a Keleti-Kárpátok középső és délkeleti vonulatait, hegyközi medencéit, valamint az Erdélyi-medence, így a Mezőség peremterületeit foglalja magába. Két legnagyobb folyója a Maros és az Olt, mindkettő a Gyergyói-havasok déli részén ered. A legnagyobb tavakat mesterségesen alakították ki. A kisebb méretű természetes tavakhoz tartozik a Gyilkos-tó, a Szent Anna-tó, egy egyedülálló krátertó a Csomád-hegység egyik kráterében, valamint a szovátai Medve-tó. Székelyföld területén jelenleg egy nemzeti park, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park található. Székelyföld felszínének jelentős részét erdő borítja, ezért a fakitermelés- és feldolgozás az egyik legfontosabb iparág. Marosvásárhelyen működik Románia legnagyobb műtrágyagyártó vállalata is, az Azomureş. Az élelmiszeripar szempontjából országos jelentőségű a csíkszeredai sörgyár, valamint az ásványvíz-palackozó üzemek Borszéken, Csíkszentkirályon, Tusnádon és Bibarcfalván.

A székely nép eredete sok vitát kavar a székelyek között is. A legismertebb monda szerint annak a 3000 hunnak a leszármazottai ők, akik Attila halála után Csaba királyfi vezetésével vonultak vissza Csigle-mezejére. A legáltalánosabban elfogadott elmélet viszont azt mondja, a székelyek a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe. Egy biztos azonban, Székelyföldet a 13. század végéig vette véglegesen birtokba a székelység. Templomai többségének alapító levelei is ekkor keltezettek. A székelység saját önálló jogalkotásra volt képes, melyeket elsősorban a székely nemzetgyűléseken elfogadott törvények, rendeletek alapoztak meg. A jogszabályalkotáson kívül, közigazgatási, bíráskodási és önálló katonapolitikai jogosítványokkal is bírtak. A középkori székelység szokatlan mértékben demokratikus és szabad volt. Vezetőiket maguk választották, egyenrangú partnerként vettek részt az Erdélyt politikailag ellenőrző „Három Nemzet Szövetségében”. Mindez annak köszönhető, hogy az uralkodónak nyújtott fegyveres szolgálataikért cserébe saját földdel rendelkezhettek és ősi demokratikus szokásaikat is megtarthatták, valamint az adózás alól szintén mentesítve voltak. A székelyek közt nem voltak társadalmi osztályok. A jelentősebb társadalmi-vagyoni különbségek kialakulását a föld használatának és öröklésének évszázados rendszere gátolta meg. Kiváltságaikat a 16. századig tudták megőrizni. Ekkor alakult meg az Erdélyi Fejedelemség, az uralkodókkal való összetűzések 1562-ben a székely felkeléshez vezettek. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1601. december végén visszaadta az összes korábbi székely szabadságjogot, ezt követően az erdélyi fejedelmek azokat többé nem próbálták megvonni. 1691-ben a Diploma Leopoldinum még elismerte a székelyek adómentességét, de 1711-ben a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc elbukásával nekik is meg kellett tapasztalniuk a Habsburgok elnyomó, magyarellenes politikáját. Az 1876-os magyar országgyűlés a székelyek sajátos önrendelkezési jogait, addigi autonómiájukat teljesen felszámolta, a területet ekkor vármegyékre osztották. Az 1940-ben született II. bécsi döntés Észak-Erdéllyel együtt Székelyföldet is visszaadta Magyarországnak, ám az 1947-es Párizsi békeszerződés alapján az újra Romániához került.

Székelyföld nevezetességei közé tartozik a cserépedényeiről híres Korond,  a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Érdemes felkeresni, mert itt értékesítik a Fehér-Nyikó menti falvak fűzfavesszőből készült eszközeit és a környék faragóinak munkáit is. Szép tárgyakat vásárolhatunk errefelé, megfizethető áron. Ráadásul Korond hagyományait őrizve a korszerűsödő székely falu típuspéldája. A fazekasiparra alapozva kereskedelmi, idegenforgalmi és művelődési szerepköre egyre számottevőbb. Ezenkívül számos borvízforrást találhatunk a faluban, melyeket gyógyvízként javallnak gyomor- és bélhurut, valamint vérszegénység esetén.

Ugyancsak sokan keresik fel az Erdélyi-medence keleti pereménél és a Görgényi-havasok lábánál húzódó parajdi sóbányát, mely nemcsak szabadtéri sósfürdőjéről és gyógykúráiról híres. A földalatti gyógykezelésre is alkalmas bányatermekig, melyek a felszíntől számítva 120m mélyen fekszenek, 1250m hosszú tárón át vezet az autóbusz útja. Odalent, a villanyvilágítással és szellőztető berendezéssel ellátott, tágas kamrákban játszótér, ökomenikus kápolna, sókristályokban és sókitermelő eszközökben gazdag, népművészeti értéktárgyakat felvonultató múzeum és büfé is működik, ülőalkalmatosságok és biliárdasztalok teszik még kényelmesebbé és vonzóbbá a lent tartózkodást. Egészségeseknek is jótékony hatású és maradandó élményt okoz a bányalátogatás.

Ha Székelyföldön járunk, érdemes megnézni Szováta legnagyobb tavát, a Medve-tót (Lacul Ursu), mely nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta. 1875-ben, a Cseresznyés hegység alatt keletkezett. A tóban 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé haladva hőmérséklete ezért folyamatosan növekszik. A tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is ajánlják.

Székelyföld látnivalóinak sorából a Békás-patak völgyében fekvő Gyilkostó (Lacu Roşu), Románia egyik leglátogatottabb természeti ritkasága, torlasztava sem maradhat ki. A tó egyediségét a víz alá került fenyőerdő maradványa adja. Jelentőségét növeli, hogy közelében látható Erdély másik természeti ritkasága és nevezetessége, a Békás-szoros. A tó közvetlen területe és vidéke kellemes mikroklímájú, kedvező idegkimerültség, álmatlanság vagy betegség utáni lábadozás esetében, de a helyi vízfolyások és kisebb-nagyobb vízesések magas szinten biztosítják a sportot, üdülést, pihenést kedvelők igényeinek kielégítését is. Aki megújuló egészségre vágyik, vagy felüdülni, felfrissülni szeretne, látogasson el Gyilkostóra, a „Székely Svájc” e századforduló óta nevezetes szegletébe.

A turisták körében szintén nagy népszerűségnek örvend Tusnádfürdő. Csíkország büszkesége az Olt szorosában, a sötét fenyvesekkel borított meredek hegyoldalon alakult ki.  Alig 154 éves, az ország egyik legkisebb, mégis világszerte ismert városa, Székelyföld keleti részének nemzetközi hírű fürdő és üdülőtelepe. Kitűnő természeti adottságainak, változatos vegyi összetételű borvizeinek, tiszta levegőjének köszönhetően gyógyhatású a neurózis, a szív és érrendszeri bántalmak betegségeiben szenvedők számára.

Aki a világ legtisztább tóvízére kíváncsi, keresse fel a 946 méter magasságban fekvő Szent Anna tavat, Románia területének egyetlen vulkanikus eredetű képződményét, melyet természetvédelmi területté minősítették. Már maga a tó alakja is megragadó, egy festő palettájához hasonlít. Vize, az ásványi sók hiánya miatt nem iható. A tó melletti katolikus kápolna állítólag Szent Anna áldását hordozza. Érdemes betérnünk ide is.

A szárhegyi reneszánsz Lázár-kastély a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka, melyet Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke is műemléképületként tart nyilván. A kastélyt, Lázár István építette. 1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is. 1707-ben a labancok a kastélyt felégették, romjait Lázár Ferenc javíttatta ki. Neki tulajdonították a „nagypalota” (lovagterem) építését is, amelyben akkoriban a széki gyűléseket tartották. A kastély az 1872-es tűzvészben ismét elpusztult, 1967-től, immáron csaknem két évtizede, lépésről lépésre restaurálják. Lovagtermében faragott bútorok, erdélyi nemesi címerekkel díszített székek, vaslámpák láthatók. Az eredeti kazettás mennyezetet is visszaállították. Az udvar közepén levő kis épületben, a kaszatömlöcben egykor a felkelések résztvevőit tartották fogva. A kastély ma a megyei múzeum képzőművészeti kiállításának ad otthont. A galéria a hazai képzőművészet utóbbi tíz esztendejének keresztmetszetét nyújtja.

Csendes kis falucska a Székelyföldön Csíksomlyó, a magyarság nemzeti búcsújáróhelye. Itt, a ferences atyák csíksomlyói Mária templomában őrzik azt a hatalmas méretű Mária kegyszobrot, mely előtt ősidők óta tisztelegnek a zarándokok. A jelenleg megtekinthető kéttornyú templom 1802-ben épült, kegyoltára 1848-ban. Híres kegyszobra 2,26 méter magasságú.

Ha már Székelyföld, nem hagyhatjuk ki a Madarasi Hargita festői szépségű csúcsát sem. A székelyek szerint, a csúcson minden magyar elmond egy fohászt, hisz az 1801 méter magasan levő pontról már nem lehet tovább felfelé menni, csak a lélek, s a belőle jövő szavak érhetik el az Istent. A hely szakrális jellegét az a rengeteg kereszt és kopjafa is bizonyítja, mely a csúcson található. Az idelátogatók emelték őket, reményből és hálából. A Hargita csúcsa nem olyan kegyhely, ahová szervezett csoportok érkeznének, ez a személyes zarándoklatok végpontja. A Hargita a székelység hegye, magának a székelységnek a szimbóluma.

A hozzánk közeli országok kiránduló helyei közül kiemelkedően szép. A kirándulóhelyek között válogatva egy nyári végi vagy egy ősz eleji túrához érdemes ide is tervet készíteni.

Nagyítható Székelyföld friss térkép:

Ez volt a blog bejegyzés hotel ajánlóval Székelyföldön. Leírások: történelem, térkép, szállás, időjárás és szovátai Danubius Hotel, minden itt van a hegyekben.

Népszerű szálláshelyek magyarul: Mediaş – Medgyes hotel, szállás ajánlatai ITT. 3 és 4 csillagos jó szálloda, pozitív vendég vélemények.

A kínálatban, városok (további települések központja) / szállások távolsága: Bazna 6.3 km 2, Biertan 13.4 km 1, Sighişoara (Segesvár) 35.1 km 20, Acăţari 41.4 km 1, Sibiu 43.6 km 36, Corunca 44.0 km 1, Marosvásárhely 45.8 km 20, Şelimbăr 46.0 km 1, Sîngeorgiu de Mureş 48.5 km 1, Mohu 49.1 km 1, Avrig 50.2 km 3, és Cîrţişoara 51.8 km 3. Panzió, apartman (magánszállás) és szálloda minden igényre a közelben. Olcsó, wellness és üzleti elegáns szállás csoportnak, rendezvényre is.

További települések távolsága A GoogleMaps vagy a Viamichelin útvonal tervezővel gyorsan kikereshető. Autópályákon és azokat elkerülve is készíthetünk tervet.

Repülőterek távolsága a központtól (centrum, belváros): Târgu Mureş (TGM) 33.8 km, Sibiu (SBZ) 46.4 km és Someşeni (CLJ) 85.7 km.

A látnivalók térképen is: www.welcometoromania.ro/Medias/Medias_Harta_Obiective_e.htm. Képek, leírások és útikalauz. Nevezetességek interaktívan.

Ön már járt Mediaş-ban – Medgyesen?

Látnivalók, a város nevezetességei és programjai – Turizmus:

Multikulturális jellegére való tekintettel, Marosvásárhely vendégszerető város. A kultúra sokszínűség régi keletű, mely az etnikai csoportokban és a különböző vallási felekezetekben nyer kifejezést. A várost többségben románok és magyarok lakják. Az ország hivatalos nyelve mellett, a magyar nyelvet, a német nyelvet (léteznek líceumok, amelyekben magyar és német nyelven folyik az oktatás), angol nyelvet is hallhatjuk. Marosvásárhely és környéke természeti szempontból is vonzó, a megye területének egyharmada erdővel borított. Magát a várost is erdők veszik körül. Egy másik jelentős természeti elem a Maros, amely meghatározó jellegű Marosvásárhely számára, a folyóhoz köthető a város identitása, elsősorban a település megnevezését adó nevén keresztül, valamint jelenlegi formájának kialakulásában játszott szerepével.

Építészetében középkori, reneszánsz-kori, barokk és főleg „Art Nouveau” időszakbeli műemlékek meglátogatása lehetséges. Érdekes a „Rózsák téri” városi együttes, amelyet a város „emblémájának” tekintenek, a lakók és látogatók pedig felvállalnak – Középkori Vár, Színház tér, Kultúrpalota, a Polgármesteri Hivatal „art nouveau” együttese, Teleki-Bolyai Könyvtár, Királyi Ítélőtábla stb.

A város szabadidőközpontja közkedvelt: a Víkendtelepként ismert Maros Sport- és Szabadidőközpont – fürdő- és napozóhely, valamint a Somostető, ahol egy dús erdő közepén modern játszóteret alakítottak ki a gyermekek számára, ugyanitt van az Állatkert – amely méretben országos szinten a második helyen áll, továbbá léteznek biciklis utak, kocogópályák, valamint sétaösvény. Ezeken a kikapcsolódási központokon kívül van Lovarda, a lovasturizmust kedvelők számára, valamint a Román Sportrepülőklubot, amely megfelelő körülményeket teremt a könnyűszerkezetű gépekkel való repülésre (extrém sportok).

Aki, ki akar kapcsolódni vízben, spa vagy természetes gyógykezelés szolgáltatásra tart igényt, a Marosszentgyörgyi Apollo Welness Club hotel -, szabadidős- és gyógykezelési komplexum, valamint a Herghelia Lifestyle Központ között választhat, amely különleges természetes környezetben fekszik, integrált orvosi kezelésen túl a természetes életvitelre tanítanak.

Érdekes események:
Marosvásárhelyen évente szerveznek a külső vendégek számára is érdekkeltő rendezvényeket:
• Constantin Silvestri Nemzetközi Fesztivál;
• Marosvásárhelyi Zenei Napok Fesztivál;
• Egyházzenei Fesztivál;
• Marosvásárhelyi Napok, a Bor és a Sör Fesztiválja;
• Látványszínház Nemzetközi Fesztivál;
• Face-A-Face Fesztivál;
• Credo Vallásos Irodalmi Országos Fesztivál;
• Romulus Guga Versfesztivál;
• Cobra Epigramma-verseny Országos Fesztivál;
• Alternative Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál.
• Öregek tánca – marosvásárhelyi folklórfesztivál;
• Képzőművészeti tárlatok a Kultúrpalota kiállítótermeiben, a Nagy Imre Galériában, valamint a Kulcsár Béla Galériában.
• Népművészeti és kézművesmesterségek fesztiválja: szőttesek-szőnyegek, törülközők, asztalterítők, csergék; vesszőből font kosarak, harangkészítők, csillárok, vallásos tárgyak, ikonfestészet Marosvásárhelyen.

A város hivatalos weboldala több nyelven: www.tirgumures.ro/index.php?lang=hu.

Kolozsvár Nagyváradtól 152 kilométerre, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el, a Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Kolozsvárott található az ország legnagyobb egyeteme is. A város gazdaságában a feldolgozóipar van túlsúlyban. Kolozsvár legfontosabb külföldi befektetői Magyarországról, Luxemburgból, Olaszországból és az Amerikai Egyesült Államokból jönnek. A város gazdasági életében szintén jelentős részt képviselnek a pénzügyi és számítástechnikai szolgáltatások. Fontos cégek: Ardaf (biztosítás), Brinel (számítástechnika), Farmec (kozmetikumok), Jolidon (fehérnemű), Napolact (tejipar) és Ursus (sör). Kolozsvár a legdrágább város Romániában.

Területe folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor és vaskor idején is. Az ókorban a város helyén álló Napoca a római birodalom része volt, Traianus császár alapította, 124-ben pedig Hadrianus császár emelte municípiumi rangra. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól kolónia rangot kapott, 271-ben a rómaiak mégis kiürítették. Hét és fél évszázaddal később Szent István tette a kolozsi várispánság székhelyévé. Maga a város a 11. század első felében alakult ki. 1241-ben tatárok dúlták fel Kolozsvárt, a lakosságot pótolandó V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király a megerősített települést 1405-ben szabad királyi várossá tette. A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. A város vezetőségét (centumvirátus) ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig évenként felváltva adta a két nemzet. A városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Kialakult egy erős kereskedőréteg is, mely különböző kiváltságokat harcolt ki magának. Kolozsvár valódi fellendülését az önálló Erdélyi Fejedelemség kora jelentette, ebből az időből származik a „Kincses Kolozsvár” megnevezés is. A székváros ugyan Gyulafehérvár volt, Kolozsvár több országos jelentőségű esemény színhelye lett. Többek közt 1551-ben itt adta át a koronát Izabella királyné Castaldo tábornoknak, de itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt is. Erdély első egyetemét Báthori István alapította 1585-ben. 1821. március 12-én Kolozsvárott nyitották meg a gyűjtésből épülő Farkas (ma Kogălniceanu) utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet. Itt mutatták be az első magyar operát is, Ruzitska József művét, a Béla futását. 1848. május 29-én Kolozsvárott mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. 1918-ban a románok foglalták el, 1940. augusztus 30-tól kezdve a II. bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz került. Ugyanez év szeptember 11-én a magyar csapatok bevonultak Kolozsvárra, akiket a német csapatok bevonulása követett. 1944. május 3-án elkezdődött a városi zsidók (több mint 16 000 személy) gettóba gyűjtése, majd haláltáborba szállítása. 1944. október 10-én a magyar csapatok feladták Kolozsvárt, másnap a Malinovszkij marsall vezette szovjet-ukrán csapatok vonultak be oda. 1944. október12-től 1945. március 13-ig Kolozsvár Észak-Erdéllyel együtt szovjet fennhatóság alá került, de autonóm helyzetben maradt. A második világháború utáni kommunista rendszer várospolitikáját az erőteljes iparosítás jellemezte. Ebben az időszakban létesült a gyárak többsége, a Carbochim köszörűkőgyár, a Tehnofrig hűtőgépgyár, illetve a Nehézgépgyár. Ezzel párhuzamosan, a bővülő lakosság számára új lakótelepek épültek a város peremén.

Kolozsvár nemcsak Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként ismert, az unitárius vallás bölcsőjeként is emlegetik. Az erdélyi város számos műemlékkel büszkélkedhet. Közülük a legnevezetesebbek egyike a legmagasabb erdélyi toronnyal bíró Szent Mihály-templom, a brassói Fekete Templom után Erdély második legnagyobb alapterületű temploma, melynek főkapuját Zsigmond király címerei díszítik. Közvetlen a templom előtt magasodik Fadrusz János méltóságteljes Mátyás szobra. Ugyancsak jelentős a Farkas utcai református templom, Kolozsvár híres gótikus műemlék-temploma, illetve a város főterén álló, 18. századból származó Bánffy-palota barokk épülete. Nevét építtetőjéről Bánffy György, erdélyi kormányzóról kapta. 1817. augusztusában I. Ferenc magyar király és osztrák császár is itt szállt meg feleségével. Az impozáns épület ma a Szépművészeti Múzeumnak ad otthont, ahol híres román festők munkáit vehetjük szemügyre, köztük Nicolae Grigorescu és Stefan Luchian képeit is, akiket errefelé a leghíresebb művészek között tartanak számon.

A turisták gyakori célpontja Mátyás király szülőháza is, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, mely jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épületeként funkcionál. A ház az 1440-es években Méhfi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet.

Egykor a városon kívül esett a Kálvária-domb és a Fellegvár, ezek ma már a város belterületének számítanak, ugyancsak sok látogatót vonzva. A Kis-Szamos melletti dombon magasodó erőd Giovanni Visconti tervei alapján épült 1713-1723 között, eredetileg császári katonai erődítményként. Az öt oldalról, földből emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett csillagvár építéséhez a város majd 6000 gyalognapszámost adott. Az eredetileg csillag alakú erődítményből ma már csak a keleti kapu és a sáncok láthatók. Utóbbiak alatt még a 20. század elején is szegények kunyhói álltak, a negyedet Sáncaljának nevezték. A Fellegvár tetején levő Belvedere szálloda az 1970-es években épült.

Szintén a város központjában, a Kis-Szamos partján találjuk a 13 hektáros, kolozsvári Sétateret. A park több százéves gesztenyefái között jól esik egy kicsit megpihenni. A sétatéri kaszinó épületét egy 2007-ben aláírt szerződés szerint nemsokára a városi Filharmónia számára fogják átalakítani.

Városfelfedező túránk során érdemes felkeresni az Avram Janku teret is, ahol az Operaház mellett, számos gyönyörű középület található. Utunkat, hol máshol, ha nem a híres Házsongárdi temetőben fejezhetnénk be, ahol az erdélyi szellemi és művészi élet legnagyobbjai nyugszanak.

Szállás cikk ITT: a legjobb szállodák, hotelek, panziók, olcsó kollégiumi szállás.

Szováta (románul Sovata) romániai város Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírű fürdő- és üdülőváros. Marosvásárhelytől 60 kilométerre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. A település két részből áll: Szováta város és Szováta-fürdő.

Szováta, Sovata városában több szálláshely is van de igazából egy hotelbe érdemes foglalni: A hotelek napi akciós árai rendezve ITT. 3-4 csillagos szint a Danubius hotel az igazi megfizethető árú luxus. A környék a kínálatban, városok / szállások távolsága: Ernei 31.9 km 1, Reghin 34.7 km 1, Acăţari 34.9 km 1, Corunca 35.2 km 1, Sîngeorgiu de Mureş 35.7 km 1, Székelyudvarhely 36.2 km 4, Marosvásárhely 38.4 km 20, Gheorgheni 44.6 km 1, Sighişoara 45.6 km 20, Csíkszereda 61.7 km 4, Biertan 65.4 km 1 és Mediaş 71.7 km 2. Panziók, apartmanok és szállodák minden igényre. Olcsó, wellness és üzleti elegáns szállás csoportnak, rendezvényre is. Sok kiváló hegyi túra útvonal, kirándulóhely van itt ezen a vidéken.

Lefoglalni az alábbi piros linken keresztül kezdjük! vannak még olcsó panziók, és konyhás apartmanok is! Fizetni csak ott kell érkezéskor vagy egy minimális előleget kérnek. Hotel szállások foglalás ingyen, Sovata és környéke magyarul ITT. Garantáltam jó szobaárak. Hallgasson ránk! Megéri. Keressen itt szép, csendes szálláshelyet!

Története, történelme:
A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, mely tevékenység a középkorban is folytatódott. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek Szováta első sóstavai. 1578-ban a só termelésre elszegényedett, szabad székely családokat telepítettek ide, akiket 1581-ben el is űztek ugyan, ám rövidesen visszatelepülhettek. Szováta első fürdőjét a 19. század közepén építették. Gérafürdő a Sós-patak Szovátába ömlésénél volt, innen került Felső-Szovátára. A fürdőélet a mai fürdőközpontba helyeződött át, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet. A trianoni békeszerződésig Szováta a Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1955 óta város, középiskolával, kórházzal, egészségügyi intézményekkel rendelkezik.

Szováta a Székelyföld tündéri szépségű települése, ahol a só és karsztformái, a fenyvesek koszorújában pompázó virágos rétek, a tisztavizű hegyi patakok, és a varázslatos dolina tavak kápráztatják el a látogatót. Szovátán hét országosan védett növényfaj él, de állatvilága is igen sokszínű, fajokban gazdag. A hegyi patakok legszebb és legfinomabb húsú hala a sebespisztráng, de különösen érdekes a pénzes pér, az itteni lakosok szerint, forráspisztráng. A szovátai Fürdőtelep és környéke természetvédelmi terület.

A város elsősorban sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó (Lacul Ursu), mely nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta. 1875-ben, a Cseresznyés hegység alatt keletkezett. A tóban 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé haladva hőmérséklete ezért folyamatosan növekszik. A tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is ajánlják.

Szováta további jelentős tavai közé tartozik a sósvizű Mogyorósi-tó, a Rigó-tó, a Fekete-tó, a Vörös-, és Zöld-tó, valamint az édesvizű Piroska-tó és a Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, melynek következtében a fürdőző a víz felszínén marad.

Szováta első, hivatalosan engedélyezett gyógyfürdője a híres Géra-fürdő volt. Megalapítója, Veress József. A Géra építése 1872-ben kezdődött, 1876-ban hivatalosan bejegyzett, engedélyezett fürdő volt, nőknek és férfiaknak egy deszkapalánkkal kettéválasztott, nyitott medencéből, 6 kabinból és fűzfából kivájt kádakból állt. A medencében a szovátaiak ingyen fürdőzhettek. 21 féle betegséget gyógyítottak itt. A fürdő 1969-ig működött, míg az 1970-es árvíz teljesen el nem pusztította. 1925-ben a Nemzeti Parasztpárt vásárolta meg a területet. Hamarosan megalapították a Szováta Fürdővállalat Részvény Társaságot, mely 1990-től igazi turisztikai központtá kezdett válni, nagy nehézségek árán elindult magánosítása is. Mára a Szovátafürdőn végzett gyógykezelések messze földön híressé váltak.

Szováta látnivalóinak sorából sóstavai mellett, templomai emelkednek ki. A fürdőtelepen lévő, 1934-ben épült kápolnát nagyon szép, korondi aragonitból készült oltára és szenteltvíz tartója teszi nevezetessé. A Tyukász-dombi római katolikus kápolnát az előtte álló 9 keresztből álló kálvária. A Főút melletti református templom, mely 1937-39 között, Joós Andor építész irányításával épült, gyönyörű kazettás mennyezettel és karzattal büszkélkedhet.

Szováta érdekessége továbbá az 1912-ben Marosvásárhely és Parajd között épült, 165m hosszú és 12 m magas kőlábas viadukt is. De érdemes felkeresni a Rózsák útja mellett található Mária forrást is, azt sem bánjuk meg, ha iszunk hűsítő vizéből.

Mindezeken felül, Szováta nevezetességei közé sorolhatóak a helyi villaépületek. Egy részük vadászház stílusú, sok népies motívummal, székely mesterek munkáját dicsérő, kopottságukban is szép faragásokkal. Érdemes megnézni őket.

Szállás lista: Hotel foglalása gyorsan és ingyen online, Sovata és környéke magyarul ITT.

Időjárási adatok és előrejelzések: www.meteoprog.hu/hu/weather/Sovata/6_10/.

Zoomolható műholdkép és térkép sok információval:

Utazás Kolozsvár, szállás foglalás, az összes ajánlat magyarul: Kolozsvár hotel kereső ITT. – Kolozsvár, Cluj-Napoca városa közel 20 szálláshelye jó árakkal vár egész évben, kedvezményes csomag ajánlatok magyar nyelvű foglalással. Itt a piros linken keresztül foglaljon, ha már sikerült hotelt választani! Előre fizetés nélkül is lehet foglalni. Last minute és elő-foglalási kedvezmények. Minden szálloda 2-3-4 csillagos kategória. Panziók és apartmanok foglalása. Lehetőség van reggelis, félpanziós és teljes ellátásos hotel foglalására is. All-inclusive szolgáltatást is kaphatunk, mert itt az árak a földön járnak.

Magyarul látnivalókról, történelem és programok ajánlója átkerült IDE – kattintson a linkre a nevezetességek és hosszabb leíráshoz.

Kolozsvár hotel szállások, online kereső és gyors foglalási rendszer magyarul ITT

Időjárás és előrejelzés:

Zoomolható térkép:

Szállás ajánlatok összegyűjtve magyarul: szép hotel szállások, szobák és akciók keresése, foglalása ITT. Konstaca különféle szép szálláshelyei csábítanak magukhoz a tengerparti városba.

Városok a közelben: Mamaia 7.6 km 32, Eforie Nord 13.0 km 8, Năvodari 15.4 km 1, Techirghiol 15.4 km 1, Eforie Sud 16.4 km 2, Costinesti 26.0 km 4, Douăzeci şi Trei August 30.2 km 1, Olimp 33.5 km 3, Neptun 35.4 km 10, Cap Aurora 37.3 km 2, Venus 37.9 km 2 és Saturn 40 km 2, a távolságuk / szállások száma.

Repülőterek távolsága: Mihail Kogălniceanu (CND) 23.7 km és Cataloi (TCE) 98.0 km.

Története, kis történelem:
Területén a Kr. e. VII. században először Milétoszról származó görög telepesek alapítottak várost Tomis néven, mely a III. századra érte el a polisz rangot. A település a Kr. e. I. században a Római Birodalom részévé vált, itt töltötte száműzetését, életének utolsó nyolc évét, a neves római költő, Ovidius is. A város mai neve szintén a római időkből ered. Nagy Konstantin császár nevezte el, testvére, Constanca után. A város a XV. században az Oszmán Birodalomhoz került, s annak része is maradt egész a XIX. század végéig. A várost az 1877-1878-as szabadságharcokat követően kapcsolták Romániához, akkoriban lakosságának majdnem egésze török volt. A legutóbbi népszámlálások adatai szerint Konstanca lakossága 300.000 fölé duzzadt; jelenlegi lakóinak túlnyomó többsége román.

A város nevezetességeinek sorából a Konstancai nagymecset és minaret, más néven Károly-mecset emelkedik ki, melyet I. Károly román királyról kereszteltek el, 1910-ben ugyanis ő rendelte el a kegyhely építését a városban élő muzulmán lakosság részére. Az építkezések 1912-ben fejeződtek be. A helybéli törökök napjainkban is Kral camisi-nak, a Király dzsámijának hívják. Az épületegyüttes George Constantinescu tervei alapján készült, aki az anatóliai Konya település mecsete után készítette vázlatait. A minaret 47 méter magas, 140 lépcső vezet fel a torony csúcsába, ahonnét varázsos panoráma tárul elénk. Nemcsak a város, a tengerpart és a Fekete-tenger egy része is látható.

Ugyancsak híres az a 8 méter magas Genovai világítótorony, melyet 1860-ban a Duna és a Fekete-tenger Vállalat épített a genovai kereskedők tiszteletére, akik a 13. században virágzó tengeri kereskedelmi közösséget hoztak létre a városban.

Az Ovidius téren magasodik a legendás római költő szobra, Ettore Ferrari olasz szobrász alkotása, melyet 1887-ben készített. Ovidiust Augustus császár száműzte Tomiba Krisztus után 8-ban.

A tengerparton találjuk az 1958-ban felavatott Ion Borcea akváriumot, mely A. Bernovschi tervei alapján készült és 57 különböző méretű medencét foglal magába, melyekben mintegy 60 faj közel 2000 példánya látható. Családostul is érdemes felkeresni.

A város egyik jelképe, mégis a Kaszinó, melyet 1909-ben kezdtek építeni. Átadására 1910-ben került sor. A tervezők, Daniel Renard és Petre Antonescu terveihez igazodva szecessziós stílusban fejezték be, épületét pazar építészeti megoldások jellemzik, ráadásul innét is fenséges panoráma nyílik a tengerre. A Kaszinó körüli sétáló övezet gyakori úti célja a pároknak és családoknak, különösen naplemente idején.

A Fantasio színházat a város szívében, a Ferdinand Boulevardon találjuk. 1927-ben a görög származású Demostene Tranulis építtette, ezért 1947 előtt „Tranulis Színháznak” hívták, az adományozó neve után. Ez is egy szép épület, a klasszicista építészet jellemző elemeivel.

A város Régészeti Parkjában 3. századból származó oszlopok, 4. századi épületek és 6. században épült tornyok maradványait csodálhatjuk meg.

Az oroszlános ház egy preromantikus és genovai építészeti stílusokat egyaránt felvonultató, késő 19. századi épület, mely jellegzetességét négy oszlopának köszönheti, melyeket impozáns oroszlánok díszítenek. A ház jelentőségét pedig az adja, hogy az 1930-as években, az épület elegáns szalonjai adtak otthont a konstancai szabadkőműves páholynak.

A római mozaikok névre keresztelt háromszintes, hatalmas komplexum a kikötőben kapcsolódik a felsővároshoz. Mára, csak körülbelül egyharmada látható az eredeti épületnek, beleértve a több mint 850 m ²-es színes, névadó mozaikjait. A Krisztus utáni 4. század végén kezdték építeni, majd évszázadok során alakították, a 7. századig ez volt a város kereskedelmi központja. A régészeti leletek a komplexum környékén működő egykori műhelyek, raktárak és üzletek létezését támasztják alá. A közeli római nyilvános fürdők ma is láthatók a közelben. Vízvezetékeik annak idején 10 kilométeres körzetből hozták a vizet a városba.

Szálláshelyek: Szállodák, hotelek, átlagos és modern luxus-szállások ITT. – A legjobb árakat garantálják az online rendszerek. Panzió, apartman és szálloda.

Időjárás előrejelzés, jelenlegi hőmérsékletek: hungarian.wunderground.com/global/stations/15480.html

Zoomolható térkép:

Ez volt a rövid Konstanca turizmus blog bejegyzés, Constanţa hotel szállás ajánló. Utazási segédlet magyar nyelvű történelmi leírással.

Csernakeresztúr (Cristur), Hunyad megye legnépesebb magyarlakta helysége, mely a nagylaki határátkelőtől 200 km-re, Déva és Vajdahunyad között található. Dévától 10 km-re. A falu magyarságának nagy része bukovinai székelyek leszármazottai, kiket 1911-ben telepített ide a magyar állam, és ügyes, dolgos, vendégszerető emberek. Falunkban megtekinthető a vízimalom és a tájház, mely eredeti bukovinai tárgyakat őriz. Hagyományőrző tánccsoportunk kérésre fellép műsorral, és helybéli táncokkal.
Lovasszekerezést és bor-kóstolást is rendezünk. Csendes, nyugodt falusi környezetünk biztos pihenést kínál. Házi készítésű ételeink nagyon finomak.

Szeretettel várjuk minden kedves vendégünket, és családias hangulatban, őszinte szívvel biztosítunk kikapcsolódást, Vajdahunyad és Déva várának árnyékában.

Szolgáltatások:
Panziónkban van 2 szaba 3 ágyas és egy szabába francia ágy és két fürdőszobával várjuk a kedves vendégeket.
Úgy egyénileg mint csoportosan érkező vendégeinket, szeretettel várjuk.
Látogasson el hozzánk és meglátja, hogy nem fog csalódni.
Férőhelyek száma: 8 személy és 2 drb pot ágyyal.

Árak:
Szállás: 3000Ft/fő/éj
Szállás félpanzióval: 5000Ft/fő/éj

Email, elérhetőség, foglalás és érdeklődés:  ttibilaszlo@yahoo.com, (Andrea és László)

Egyéb megjegyzések, távolságok:

Budapest – kb. 436 km autóval.
Csernakeresztúr – Torda – 133 km
Csernakeresztúr – Torockó – 118 km
Csernakeresztúr – Vajdaunyad – 12 km
Csernakeresztúr – Bontida – 187 km
Csernakeresztúr – Enyed – 96 km
Csernakeresztúr – Fehéregyháza – 67 km
Csernakeresztúr – Nagyvárad – 191 km
Csernakeresztúr – Arad – 167 km

Képek, szálláshely fotók:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernakereszt%C3%BAr

A szállások kereséséhez a következő linken kapnak gyors segítséget: Oradea szállodái, jó napi árak ITT – vagy még több ajánlat angolul (illetve több nyelven is kereshetően) Oradea hotels, accommodation – a legtöbb jó ajánlat ITT foglalható – panzió, kis és közepes hotelek.

- Olcsó belváros, központi hotelt keres rövidebb vagy hosszabb távra? A A Hotel Carnival*** árai nagyon barátiak, és sokaknak megfelelő az ágy/kényelem és a tisztaság is. A közelben tudunk több helyen is étkezni.

- Az egyik legnépszerűbb megfizethető hotel az Iris Hotel***.

- A nagyobb csoportoknak ideális hotelek között a Continental Forum Oradea**** nevét meg kell említeni, sokaknak megfelelő ez a négy csillagos szálloda.

- Figyelemre méltó szép és jó szálláshely étteremmel: Hotel Transit *** ITT – 120 fő befogadására is alkalmas az étterem a leírás szerint.

Például az újonnan épült Hotel Maxim épülete Nagyvárad központi részén helyezkedik el.

Alap adatok és kis történelem:
Nagyvárad románul Oradea (németül Grosswardein, szlovákul Vel’ký Varadín), municípium a Partiumban, a Körösök vidéken, a Sebes-Körös partján. Az Osztrák–Magyar Monarchiában Bihar vármegye központja volt, jelenleg a romániai Bihar megye székhelye. A település a régió legnagyobb városa, a 2002-es népszámláláskor 206 614 lakosa volt, itt sokan tudnak magyarul, és kb. 60.000 fő magyarnak is vallja magát.
A régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered a neve. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.
- Báthory Gábor (1589. augusztus 5.) erdélyi fejedelem itt született, ill. Tisza Kálmán (1830. december 16.) politikus, a Szabadelvű Párt elnöke, 1875–1890-ben miniszterelnök, és még sok más híres és tevékeny magyar ember is.
- A város szélén, az Arad felé vezető út mellett található a Nagyváradi repülőtér, ahol lehet nosztalgiázni és kis magánrepülőgépeket szemlélni közelről.

Látnivalók, nevezetességei, kulturális események, programok:
- Templomok és székesegyház
- Vár, parkok és egy-egy szobor a mai napig látható
- Partiumi Keresztény Egyetem

Nagyváradi hírek: http://www.nagyvarad.ro

A város oldala magyar, angol és román nyelven: http://www.oradea.ro/index.php?Itemid=280

Időjárása és előrejelzések: http://news.bbc.co.uk/weather/forecast/2715

Zoomolható műholdkép és térkép sok információval:

Németül Reschitz, szerbül Rešica a város neve.

Látnivalók, nevezetességei:
- A Mozdony-múzeum, – Keresztelő Szent János ortodox katedrális, a 19. században épült, – A római katolikus templom a 19. századból

Leírás a történelméről és adatok:
1673-ban Reszinitza néven említették először. Valószínűleg határában a Berzava forrásvidékén állott Borzafő vára. A város neve a délszláv recsica (= folyócska) főnévből ered.Temesvártól 106 km-re délkeletre a Berzava partján fekszik. Bralova, Domány, Monyó, Kölnök, Krassócser, Kuptorja és Secu tartozik hozzá. A városban tizenöt általános iskola, hat gimnázium, négy különleges oktatásügyi hivatal, illetve két egyetem (Eftimie Murgu Egyetem és David Ogilvy Egyetem) is van. A városban működik a megye egyetlen olyan általános iskolája, ahol magyar nyelvű elemi tagozat is működik. Lakossága 80ezer fő körül mozog. Helyi buszjáratok, villamos is szolgálja a tömegközlekedést. Jók a vásárlási lehetőségek is most már 2010-ben.

Budapest és Reşiţa (Resicabánya) távolsága kb. 418 km jó utakon, ez az út autóval vagy busszal is kényelmesen megtehető 5-6 óra alatt.

Olcsó buszos utakhoz érdemes csatlakozni (pl. Temesvár felé), több látnivaló is van a környéken, amit így csoportosan idegenvezetővel könnyebb felfedezni is.

Városi oldalak: http://www.caon.ro, http://www.primaria-resita.ro,  hivatalos és nem hivatalos oldalak a helyi önkormányzatokról.

Reşiţa időjárása és előrejelzések: http://weather.msn.com/local.aspx?wealocations=wc:27603

Zoomolható térkép:

Az összes szálláshely ajánlat ide lett összegyűjtve: Resita hotel ajánlatai ITT.

Az online árakat elég trehányan kezelik, így közvetlenül a hotellánc oldalán nagyobb az esélyünk a gyors foglalásra: http://book.bestwestern.com/bestwestern/productInfo.do?propertyCode=77577 Lakosztály kb. 120 euróért, egyágyas szoba reggelivel kb. 40 eurótól foglalható.