Bellinzona szabad hotel szobák keresése és foglalása ITT.  A svájci városban 28 szállodája, különféle szép szálláshelyek most már jó árakkal csábítják magukhoz a vendégeket.

A város a folyó völgysíkjában húzódik, a Gotthárd-hegység veszi körül. Úgy tartják, észak felől nézve az első dél-európai város. Középkori épületeit: a város védőfalát, a város központját, és Bellinzona várait: a Castelgrandét, a Castello di Montebellót, valamint a Castello di Sasso Corbarót, az UNESCO 2000-ben a világörökség részévé nyilvánította.

Első említése 590-ből származik. Területén már i. e., a 4. évezredben éltek. Bellinzona mindig is maga volt a színpad, ahol a régió történelmét beárnyékoló eseményeket előadták, területén, hol a longobárdok csaptak össze a rómaiakkal, hol Como és Milánó urai, ahogy a svájciak és a franciák is mindig érdekeltek voltak abban, hogy ők határozzák meg a kanton sorsát.

A helyiek életében mindennapi szerepet játszanak a középkori város festői szögletei, a három vár, Bellinzona elragadóan idős épületei, melyek a turisták szívét is mindjárt megdobogtatják. A barátságosság, vendégszeretet és a lakosok kiegyensúlyozott életmódja kölcsönzi a térség olasz karakterét. Bellinzona az egykor védelmet nyújtó falak maradványai közé fészkelte be magát, hegyek, völgyek határolják, melyek zöld és nyugodt környezetet biztosítanak a pihenni vágyó látogatónak is.

Csodaszép udvaraival, elegáns 19. századi házaival, árkádokkal szegélyezett kávézóival a város olyan illusztris látogatóit is lenyűgözte már, mint John Ruskin írót, vagy Joseph Turner festőt.

A városközpont verandái és a szűk kis utcácskái szintén hozzátesznek Bellinzona elragadó történelmi bájához. Akárcsak a házak, melyek közül a legszokatlanabb talán a Vörös Ház (Cá Rossa), mely díszes terrakotta homlokzatának köszönheti nevét. Bellinzona a székhelye a kantoni kormánynak, a parlamentet a Piazza Governón találjuk. 1738 és 43 között építették, eredetileg az orsolyarendi apácák kolostoraként, mely 1848-ig működött.

A három erőd közül a Catelgrande a legrégebbi. Komplett felújításon 1982 és 92 között esett át. Nyitva áll az érdeklődők előtt, rendbe hozott csarnokai történelmi és művészeti kiállításoknak adnak otthont. Déli szárnyában az Archeológiai és a Művészettörténeti Múzeum kapott helyt. A nyugati szárny az 1800-as évek végén épült, 1990-ben újították fel, ma étteremként üzemel és koncertterme is jelentős. A városközpontból sziklába vájt lift vezet a várba, de gyalogszerrel is nekivághatunk a lejtőknek, a kapubejáratot félútra a csúcstól találjuk. Fentről csodás kilátás tárul a városra. Azoknak, akik egy kis sziklamászástól sem riadnak vissza, és még fantasztikusabbat szeretnének látni, a Fehér Tornyot kell keresniük, a várkomplexum legmagasabb kilátópontját.

A hegyoldaltól nyugatra az erődrendszer további két építménye csodálható meg, a Montebello és a Sasso Corbaro várak. Az épületeket a 17. században építették át. A Montebello ma a Polgári Múzeumnak ad otthont. A Sasso Corbaro a legkisebb erődítmény.

Ha végeztünk a várakkal, városfelfedező túránkat nem érdemes a főút felé venni, válasszuk inkább a régi ösvényeket, melyeken át a kettős városfallal körbevett középkori városmaghoz jutunk. Itt emelkedik az 1517-ben Szent István és Szent Péter tiszteletére emelt Collegiata templom. Gránithomlokzatával, csinos rózsaablakával igazán elragadó. Főképp orgonájáról híres.

A Collegiata után, utunk a bevásárló utcákba vezet, de még mielőtt megnyitnánk pénztárcánkat, érdemes egy pillantást áldozni a Városházára is. A csodás, három emeletes építményt 1920-ban emelték, számos művész működött közre kivitelezésében.
Februárban Bellinzona az öt napos „Rabadan” ünnep és felvonulás helyszínévé válik, ilyenkor a középkori forgatagra vágyóknak, különösen érdemes felkeresniük.

A város erődítményei mellett, futballklubjáról, az 1904-ben alakult AC Bellinzonáról is ismert. A csapat a Svájci labdarúgó-bajnokság első osztályában (Axpo Super League) játszik. Legnagyobb sikerük az 1948. évi svájci labdarugó bajnokság bajnoki címének elnyerése volt. A város stadionja, a Stadio Comunale 10000 néző befogadására képes.

A helyi ipar elsősorban a gépgyártáson alapul.

Szálláshelyek minden hotel  kategóriából kedvezményes és egyszerű internetes foglalás ITT. A svájci városban szinte minden szállodája képekkel és leírással. Belváros és külső részeken lévő hotelek is.

Időjárás előrejelzés, jelenlegi hőmérsékletek: http://meteo.search.ch/bellinzona.en.html

Zoomolható térkép:

Ön is nézzen körül mindössze néhány perc alatt! Kutakodjon néhány dátumra az ajánlatok között! Marseille összes szállásának, szállodáinak ajánlatai ITT gyorsan kereshetőek. Garantáltan a legjobb árak, jóval a közvetlen portai árak alatt.

Marseille városának közel 90 szálláshelye itt rendezve hasonlítható össze nagyon gyorsan: Hotelek naponta változó ajánlatai ITT. Minden szállás kategória. A rendszer letesztelve. Az alábbi linken keresztül érdemesebb magyarul lefoglalni! Panziók, apartmanok és nagy szállodák együtt versenyeznek Önért.:

Belvárosi és külső hotelek népszerűség szerint, foglalás díjmentesen ITT. Hallgasson ránk, és válassza, ami tetszik Önnek! A többiek véleményét is olvashatja.

Marseille-i népszerű szálloda több kategóriából: Holiday Inn Marseille Avenue Du Prado ****, Holiday Inn Express ***, New Hotel Bompard ***, Hotel Du Petit Paris, Sylvabelle *. Igazi felső luxus, elit kategória a Le Petit Nice Passedat Hotel Marseille ****, drága szobák és lakosztályok csábítanak, ahogy a Sofitel Marseille Vieux Port házában is.

Ipar: A város gazdaságának meghatározói a szappangyártás, az olajkészítés, több őrlő malommal, cukorfinomítóval, bőrgyárral rendelkezik. Az iparágak közül jelentős még Marseille vasöntése és vaskohói, réz- és más fémöntése, hajógyártása, de a tészta-, a gyertya-, a likőr-, üveg-, tégla-, papír, és zongoragyártás, illetve a petróleumfinomítás sem maradhat ki a felsorolásból. A franciák nemzeti himnusza, a Marseillaise is innen ered, melyet a marseille-i önkéntesek énekelték először, amikor Párizsba vonultak. Szövegét 1792-ben Rouget de Lisle írta. A városból származik a neves labdarúgó is, Zinedine Zidane.

Történelme: A várost Kr. e. 600-ban phókaiai görögök alapították, Massalia néven, akik az etruszkok, a karthágóiak és a kelták folyamatos fenyegetései miatt voltak kénytelenek szövetségre lépni a rómaiakkal. A franciák egyébként a nagyváros mai polgárait is phókiaiaknak, illetve phocéenseknek nevezik. Mivel Massilia ettől fogva közvetítő szerepet játszott a római és a gall piac között, a város kereskedelme fellendült. Marseille csak Julius Caesar uralkodása idején vesztette el függetlenségét, mert egy polgárháborúban rossz oldalra állt. 1347-ben a város kikötőjéből sugárzott szét a pestisjárvány Európa szerte. A 17. században itt alakult meg az Afrikai Társaság, ami a világkereskedelemben később rendkívül erőssé váló Indiai Társaság elődje volt. A kikötőváros látványos fejlődést mégiscsak a 19. században, az ipari forradalom idején produkált, melyben a francia gyarmatosítás is szerepet játszott. Oly annyira, hogy 1906-ban, majd 1922-ben Marseille adott otthont az első, nagy sikerű, francia gyarmati kiállításoknak. A város utoljára még a második világháborút is megsínylette, nemcsak a németek, a szövetségiek is bombázták.

Látnivalók, nevezetességek, városnézés előtti olvasmány: Marseillenek számos nevezetessége maradt fenn a régmúltból. A 27 hektáros kikötőváros 3, 5 kilométer hosszú rakpartjait még XII. és XIII. Lajos uralkodása alatt építették ki, egész a múlt század derekáig ez volt Marseille egyetlen kikötője. Az északabbra található Joliette medence kialakítását később kezdték el. A luxusjachtok mellett ma is megtaláljuk az öböl vízén ringatózó halászbárkákat. Az öböl bejáratát impozáns épületegyüttesek veszik körül, a Szent Miklós-erőd mellett, a Szent János-erőd, majd a citadella és még pár ágyúüteg magasodik.

Az öböltől néhány lépésnyire magasodik a városháza, a Cathédrale de la Major is, valamint a Hotel de Ville épülete, ahová szűk sikátorokon keresztül juthatunk el.

Marseille régi és új városrészekből áll. Míg óvárosát szűk, kanyargós utcák, s főként szegényebb lakossága jellemzi, újvárosában inkább palotákra emlékeztető épületek magasodnak.

Marseilleben számos templom található. Míg a Szent Viktor-kolostor a kereszténységből való katakombáiról nevezetes, az egykor híres Notre-Dame de la Garde helyén emelt, 1893-ban felszentelt neobizánci székesegyházat, mely magasan a város fölött ül, gazdag belső díszítése teszi nevezetessé.  A gót Szent Mihály Templomot pedig, hogy egyszerre akár 4000 embert is képes befogadni.

A város érdekes épületei közé tartozik, az 1862 és 1870 között épült Palais de Longchamps, a profán épületek közül kétségkívül a legkiemelkedőbb. Nemcsak mű- és természetrajzi gyűjteménnyel, szép szökőkúttal is rendelkezik, ami méretes kupolája alatt kapott hely. Érdemes felkeresni továbbá az igazságügyi palotát, a Puget, melynek szobrai és díszítése lehengerlő, illetve Marseille diadalívét, melyet David d’Angers és Ramey híres szobraival és reliefjeivel ékítettek.

Ha sétálni támad kedvünk, válasszuk a Pradót, a mindössze 4 km-es út a Place Castellanetót köti össze a tengerrel, ahol a parton lévő Chemin de la Cornichehez juthatunk. A gyönyörű Rue Cannebiere, a Rue Noailles és az Allée de Meilhan, Boulevard de la Madeleine a város legforgalmasabb utcái közé tartoznak.

A kikötőváros mellett néhány kisebb sziget terül el, melyeket érdemes szintén felfedezni. A Pomegue és a Ratonneau mellett, a legnevesebb talán If vára, melyet Dumas Monte Cristo grófja című regénye tett igazán híressé, de ott a Château dálffel is, mely egykor börtönül szolgált. Hasonlóan érdekesek az úgynevezett calanquesok, a sziklafallal körbevett tengeröblök is.

Marseille múzeumainak sorából kiemelkedik a város borbélymúzeuma, ahol érdekes régiségekkel is találkozhatunk, valamint Természetrajzi Múzeuma, mely gyűjteményében többek közt híres olasz mesterek művei várják a nagyérdeműt.

A városban csillagvizsgáló, botanikus- és állatkert is működik, utóbbit családosoknak mindenképp javallt felkeresni.

A helyi ínyencségek közül érdemes megkóstolni, a marseilleiek büszkeségét, a sáfránnyal és aiolival, fokhagymás krémmel ízesített, bouillabaisse névre keresztelt halászlét, mely lényegesen sűrűbb és tartalmasabb, mint ahogy azt elsőre képzelnénk.

Hogy a városban a sportok közül, milyen nagy jelentőséggel bír a labdarúgás, jól példázza, hogy az 1998-as futball-világbajnokságra átépített Vélodrome Stadion, a város egyik jelképe.

Belvárosi hotel ajánló népszerűség és ár szerint, foglalás ingyenesen magyarul online ITT

Budapest és Marseille távolsága 1469 km az online útvonaltervező ajánlásával. Az autóval hosszú út, egy pihenővel már kényelmesen megtehető, mivel jók az utak. Repülővel sokkal kényelmesebben tehetjük meg az út nagy részét, illetve a luxus buszok is jó alternatívát kínálnak egy franciaországi körutazás keretében.

Időjárás adatbankok, előrejelzések, aktuális jelentések: http://weather.weatherbug.com/France/Marseille-weather.html

és webkamera éjjel-nappal:  http://www.mwarf.net/webcam/infoclimat/

Zoomolható térkép:

Perugia városában sok szép olasz hotel van: Jó ajánlatok kiválogatva, hotelek normál és akciós áron ITT. Az összevont kereső gyors, 70 hotel áttekintéséhez a legjobb rendszer.
A szobákat foglalni az alábbi linken keresztül kezdjen a döntése után! Így jobb, a fenti egy reklámdíjat szedő angol oldalnál:
Hotel foglalás ingyen ITT magyarul is . Garantáltan a legjobb online árak. Megéri a tippünkre hallgatni.

A város szimbóluma a hamvaiból újraéledő griffmadár, melyet nemcsak a perugiai házak emléktábláin láthatunk, épületet díszítő szoborként is gyakran megjelenik.

Történelem, történeti leírás:
Először Perusia néven vált ismertté, a tizenkét etruszk város egyikeként. A pun háborúk idején (216-205) Róma mellett állt, Kr.u. 251-253 körül lett hivatalosan provincia. A lombárdok idején Perugia a toszkán régió egyik legfontosabb városa volt. A IX. században pápai birtok lett, de még évszázadokig őrizte viszonylagos függetlenségét. A pápák nem egyszer menedéket találtak falai között. Az itt tartott konklávékon választották meg III. Honoriust (1124), IV. Honoriust (1285), V. Celesztint (1294) és V. Kelement (1305) is. Ennek ellenére Perugia mindig is igyekezett megőrizni részleges függetlenségét a pápáktól. 1797-ben a várost meghódították a francia csapatok. 1798. február 4-én megalakították a Tiberina Köztársaságot, melynek Perugia lett a fővárosa, zászlójuk a francia trikolor. 1799-ben a Tiberina Köztársaságot összevonták a Római Köztársasággal. 1832-ben, 1838-ban, 1854-ben és 1997-ben Perugiát földrengések rázták meg. A Római Köztársaság 1848-49-es összeomlása után az osztrákok foglalták el területét. 1859. júniusában a lakosság fellázadt a pápai fennhatóság ellen, és ideiglenes kormányt hozott létre, de a felkelést vérbe fojtották IX. Pius pápa csapatai. 1860. szeptemberében a várost Umbria többi részével együtt végleg egyesítették az Olasz Királysággal. 1973 óta Perugia ad otthont Európa legfontosabb jazzfesztiváljának, az Umbria Jazz Fesztiválnak, mely rendszerint júliusban rendeznek meg.  Az utca ilyenkor zsúfolásig megtelik, az emberek jó talján szokás szerint táncolnak, énekelnek.

Nemcsak a város központja, a centro storico, egész Perugia tele van etruszk emlékekkel, hiszen az etruszk-kutatások egyik székhelye. Perugia kifejezetten hangulatos a Corso Vanucci-val, vagy a főtéren álló szökőkúttal, de az Olaszországra oly jellemző szűk utcácskák is fellelhetőek itt. A város csupa élet. Az egyetemisták is rendszerint a dóm előtti lépcsőkön gyűlnek össze, a szökőkút mellett, de megtaláljuk őket a Contrappunto, Elfo2 bárokban is, melyek teraszain éjszakai bolydul csak fel az élet, vagy a Domus nevű diszkóban.

Perugiában nem olyan sok a turista, mint például Firenzében, így igazi kóstolót kaphatunk a dolce vitaból. Annál is inkább, mert Perugiát a csokoládéja tette híressé, egyedülálló csokoládégyárából, a Peruginából, mely egyébként máig látogatható, messze földre exportálták a híres Perugiai csókokat. A város főutcáján végigsétálva magunk is beleharaphatunk az édes „puszikba”, sőt vásárolhatunk is a híres „csókokból”. A perugiai édesség olyannyira népszerű Olaszországban, hogy tiszteletből minden év októberében a városban kerül megrendezésre a csokoládéfesztivál is.

Aki mégsem nyalánkságokra, kulturális csemegékre volna inkább éhes, az az Umbriai Nemzeti Galéria felé vegye az irányt, ahol Perugia híres szülöttének, Raffaello mesterének, Peruginónak képeit tekintheti meg.

Aki kirándulásra vágyakozna, ellátogathat a közeli Gubióba, vagy Assisibe, de vasúttal Velence sincs olyan messze.

Hotelek foglalása részletes információkkal ingyen ITT magyarul is . Garantáltan a legjobb online árakkal, könnyedén akár a környező településeken is!

Időjárási adatok, előrejelzés és webkamera: http://www.wunderground.com/global/stations/16181.html
Webkamera olasz oldal

Zoomolható térkép:

3 csillagos hotelek a városban: Aarau – Svájc. Korrekt, visszafogott árak (persze svájci árszinten).

A város története

Első írásos említése 1248-ből való, Arowe néven hivatkoznak rá, mely valószínűleg a közeli Aare folyóra utal. A várost 1240 körül Kyburg grófjai alapították, majd 1264-ben a Habsburgok kezére került, végül 1415-től Bern birtokolta. 1798-ban itt tartották a Helvét Köztársaság katonai tanácsának utolsó gyűlését, mely eredményeként Aarau 1798. március 22-én a Helvét Köztársaság fővárosa lett. A parlament a mai városházán székelt, a Direktórium (kormány) pedig a mai Haus zum Schlossgarten-ben. A Jura déli lábánál fekvő Aarau mindezt kitűnő földrajzi fekvésének köszönhette. 1803. Szeptember 20-án a kormány Luzernbe költözött.

Aarau legcsábítóbb turistacélpontja, óvárosa, a fennmaradt középkori városfalakkal és a kaputoronnyal. Az óváros dicsekedhet Svájc legszebb tetőcserepeivel és ereszeivel is, ezeket mennybéli háztetőknek is nevezik.  A festett cserepek, melyek mára az óváros legfőbb jellegzetességei lettek, a 16. századból származnak, amikor a város jelentős fejlődésen ment keresztül. Ez az oka, hogy Arau úgy fest, akárha csodálatos oromzatok városa volna. Ha többet szeretnék megtudni a város történelméről, és fejlődéséről feltétlen látogassunk el a Városi Múzeumba.

Aarau mind a mai napig kifejezi megbecsülését a művészetek felé, számos múzeum várja tárt kapukkal az érdeklődőket. Az intézmények sorából kiemelkedik a természeti múzeum, ahol többek közt izgalmas videofilmekből ismerhetjük meg azokat a konfliktusokat és egymásra hatásokat, melyek a természet és az ember közt játszódnak le Aargauban.

A Roggenhausi Vadaspark a vadállatokat természetes közegükben mutatja be, festői a környezet az Aare folyó partján, kirándulni és biciklizni is lehet. Ha az aargaui emberekre vagyunk kíváncsiak, érdemes látogatásunkat az egyik régi tradíciókon alapuló népünnepély idejére időzetni, melyekből a júliusban tartandó májusi felvonuláson túl is akad bőven. Utóbbi közel 400 éves múltra tekinthet vissza, tanárok és diákok együtt vonulnak az erdőbe, hogy friss vesszőket metszenek.

Aargau kanton számos várral is dicsekedhet, beleértve Svájc talán leglenyűgözőbbjét, a Lenzburgot, mely nemcsak Aargau kanton Történeti Múzeumának ad otthont, nem mellesleg a várból kitűnő kilátás nyílik a környező vidékre is. De a Habsburgok kastélyát is érdemes megtekinteni, mely a 10. századtól fő tartózkodási helye volt a híres dinasztiának. Brügge, Baden és Zürich is nagyon rövid útra, szinte karnyújtásra fekszenek Aargautól, egytől-egyig megérik a kirándulást. Míg a Vindonissa Múzeumban római leleteket találhatunk, Windish a legnagyobb és legmegfelelőbben karbantartott amfiteátrumnak ad otthont Svájcban.

A Bad Schinznach-i aquapark sincs messze, három medencéjében, melyek 35°C-osak, kedvünkre termálfürdőzhetünk. A fürdő jótékony hatását 1658-ban élvezhették először a strandolók. A közeli Schönenwerdben található Cipőmúzeumban, a lábbeli gyártás mikéntjét ismerhetjük meg. A két szigetre épült, Hallwyl vízivár önmagáért beszél, a legszebb Aargau kantonban.

Júniustól novemberig számos fesztivál csalogatja ide a turistákat, az amatőr színházfesztiválon a város fiatal és egészen idős polgárai is részt vesznek. A Night Shopping, amikor Aarau karácsonyi pompában tündököl és az üzletek este 10 óráig nyitva tartanak, már egy kicsit modernebb keletű dolog, de aki hangulatos ajándékvásárlásra vágyik, egyszer muszáj lesz részt vennie benne.

A síelés szerelmesei gyakran látogatnak ide és erre a környékre, jó sípályákat találunk, és szép kirándulóhelyek is várják itt az utazókat.

Sí információ a környékről online: http://www.local.ch/en/Aarau/ski.html

Aarau szálláshelyek kis és közepes hotelek népszerűsége, leírása és árai – Foglaljon a piros linken keresztül magyarul!

Időjárás és előrejelzés: http://www.worldtimeserver.com/weather_in_CH.aspx?forecastid=SZXX0001

Zoomolható térkép:

 Kb. 50 hotel ajánlat 2, 3 és 4 csillagos, egy-egy Vendégház, panzió, apartmanház: Rennes hotelei, árak
A város jellegének megfelelőek a szálláshelyek, a fenti linken keresztül szinte mindenkit megtalálunk. Novotel, Mercure, Inter-Hotel Le Sevigne, Brit Hotel Du Stade és Lorient Hotel. Minden kategória népszerű hotelei.

Története
Rennest a IX. században a breton törzseket királyságba egyesítő Nominoé csatolta országához. A százéves háború idején a francia királyhoz csatlakozott vidék központja volt, 1356-os felszabadulása előtt, sokat szenvedett az angolok ostromától. Franciaország és Bretagne formális egyesítésére I. Ferenc trónra lépésekor került sor. A környék mezőgazdasági központjának számító város, a 16-17. század derekán jelentősen fejlődött ugyan, az 1720-ban pusztító tűzvész megsemmisítette. A középkori városból csupán egy-két kisebb negyed maradt, mely ma Rennes történelmi városmagját alkotja. A tartományi székhely újjáépítése persze sokáig nem váratott magára, a munkálatokat Jacques Gabriel tervei alapján kezdték meg. 1762-ben Bretagne törvényhozása itt mondta ki a jezsuita rend feloszlatását, XV. Lajos akaratával is szembeszállva.  A francia forradalmat előkészítő parlamenti döntés kezdeményezője, La Chalotais főügyész volt, aki terjedelmes tanulmányban indokolta követelését, mely könyv formátumban is megjelent, 12 000 darabot adtak el belőle. Míg a forradalmat jelentősebb károk nélkül megúszta, a második világháborút súlyos veszteségekkel zárta a város. A német megszállás alól csak 1944. augusztusában szabadították fel a brit csapatok.

Bretagne fővárosának középkori városmagja színes, fagerendás házaival, két királyi terével, a belváros bejáratát képező Portes mordelaisessel, mely a 15. századi városfal tornyos, lőréses kapuja, már önmagában is megérdemel egy látogatást. És akkor templomairól még nem is szóltunk.

Az Église Notre-Dame-en-St-Melaine a város egyik legrégebbi temploma, tornyának, valamint kereszthajójának egy része a 11. században épült. A13. században emelt Szent Péter katedrális csak a múlt század közepén nyerte el végleges formáját. A 17-18. században épült Szent-Sauveur Bazilika arról nevezetes, hogy falai közt őrzik Csodatévő Madonna szobrát, mely 1357-ben megmentette a várost az angolok ostromától. A Benedek-rendi szerzetesek 1670-ben elkészült kolostora, a Palais St-Georges pedig jelenleg a város közigazgatási hivatalának ad otthont.

Rennes nevezetes épületei közül ugyancsak kiemelkedik az 1618-1655 között épült Palais de Justice, vagyis a reneszánsz stílusú igazságügyi palota, mely egykor a bretagne-i parlamentnek és a legfelsőbb bíróságnak adott helyet. Ma csak múzeumként működik, ahol a breton történelem a 17. századi képi hagyományokon keresztül mutatja meg magát.

Érdemes felkeresni továbbá a Városháza épületét is, az ív alakban meghajló építmény közepén áll ugyanis a város harangtornya.

Ami Rennes múzeumait illeti, az egyetem egykori központi épületében helyt kapott Bretagne múzeuma és a Szépművészeti Múzeum is jelentős, akárcsak az écomusée du pays de Rennes, vagyis Rennes vidékének múzeuma.

Aki kikapcsolódásra vágyik, ne mulassza el megtekinteni a Jardin botanique du Thabor botanikus kertet sem. Itt különösen jól esik a pihenés, a városban tett séta után.

Ha a helyi ínyencségekre, a hamisítatlan breton ízekre vagyunk kíváncsiak, kóstoljuk meg a palacsintákat és lepényeket, melyeket errefelé crepesnek és galettesnek neveznek, de választhatunk valami laktatóbbat is, serpenyős tonhalat salátaágyon, savanyított édesköménnyel, melyhez finom és különleges almabort kortyolgathatunk.

Ha kirándulni támad kedvünk, a francia gyorsvonattal, a TGV-vel Párizst is meglátogathatjuk, az út mindössze két órát tesz ki.

Egyetemek: 1. http://www.univ-rennes1.fr/, 2. University-of-Rennes-2, 3. Bretagne Sud

Rennes-i bulik és szórakozóhelyek is vannak szép számmal, ahol a fiatalok, egyetemi hallgatók igényeit próbálják sokan kielégíteni. Szerencsére a sport is népszerű, így ez egy sokszínű életet élő város. A Kin-Ball: http://www.youtube.com/watch?v=9Xu-XX27yJg. Amatőr vagy profi sport? Itt mindenki megtalálja a számítását: http://www.rennes.fr/index.php?id=2166&id=2166 télen, nyáron vagy lenn és fenn, kinn és benn.

Egyéb szálláshely szolgáltatók (logement), diák szállás, kollégium:
http://www.adele.org/public/residence/residence_liste.php?ville_mere=RENNES

Rennes ma (franciául): http://www.rennes.fr/

Zoomolható térkép:

270 szálláshely az olcsó szállástól, a 10.000 Ft-os hoteltől világhírű 5 csillagos csodákig: Hamburg hotelei, napi árak és akciók – Hotel keresés és foglalás magyarul. Döntése után kezdje itt a foglalást a linken keresztül!

Híres kikötője után, mely Antwerpen és Rotterdam után Európa harmadik legforgalmasabbja, a Világ Kapujának is nevezik. Németország északi részén, az Elba tölcsértorkolatának kezdetén terül el. Gazdaságát tekintve Hamburg egyike Németország legjelentősebb ipari központjainak. London, Brüsszel és Luxemburg után az EU negyedik legnagyobb GDP-vel rendelkező városa. A hamburgi hajógyártás a 80-as években hanyatlásnak indult, de a repülőgépgyártás és javítás továbbra is fontos szerepet játszik a város iparában. Az Airbus itt állítja elő a világ legnagyobb utasszállító gépének főalkatrészeit, a Daimler helyi üzeme pedig a Mercedesek alkatrészeit. A város különlegessége közé tartozik, hogy több mint 2500 híddal büszkélkedhet, így e tekintetben megelőzi Amszterdamot és Velencét is. Sőt New York és London után Hamburg a földkerekség harmadik legnagyobb musical-városa. A legtöbben persze mégis népszerű sörével, a Holstennel próbálják azonosítani Hamburgot.

A város történelme egészen 810-ig nyúlik vissza, amikor is Nagy Károly templomot emelt az Alster és a Bille közötti térségben. A püspökség már 831-ben létezett, a fejlődésnek még a vikingek hódításai sem tudtak gátat szabni. A 11. században szláv törzsek törtek be a városba, a félelmében Brémába menekült püspök miatt, Hamburg egyházi előjogait is elveszítette. A város egy jó ideig grófjaitól függött, mely időszaknak a végét Barbarossa Frigyes szabadságlevele jelentette, melyben az uralkodó Hamburg függetlenségét garantálta és gazdasági alapjait is meghatározta. Nemcsak a vízi közlekedés vámmentességét biztosította, a nemesek számos kiváltságát is megszüntette. A 13. században az a dán IV. Adolf foglalta el a várostól északra fekvő régiót, akinek Hamburg további gazdasági fejlődését köszönhette. Uralkodása idején jöttek létre a kereskedőházak, virágzott a sörfőzés művészete és a kézművesipar is. A 13. században már a törvényhozó városi tanács is működött. Hamburg hamarosan a Hanza-szövetségbe is belépett tovább erősítve hatalmát.
Míg a 14. században a pestissel és a kalózok pusztításaival is szembe kellett néznie, a 15. században a hanza hanyatlása nehezítette meg sorsát. A reformáció a hamburgiak mindennapjait is átalakította, a város evangélikus hitre tért. Noha a 30 éves háború alatt Hamburg gazdasága is lehanyatlott, 1558-ban már megnyitották Németország első börzéjét, ‘69-ben pedig megalapították a Hamburgi Bankot. A 18. században aztán létrejött az első vagyonbiztosító is. Ekkor kapott Hamburg szabad birodalmi városi rangot. A napóleoni háborúk során a város francia megszállás alatt állt, mely igencsak megterhelte gazdaságát. A háborúk végeztével 1815-ben aztán szabad várossá nyilvánították. A város a német egyesítés ügyében Bismarck és Poroszország mellett tette le a voksát, így 1867-ben Hamburg Poroszország része lett. Az egyesülő Németországban nemcsak ipari központnak, Bréma mellett a gyarmatosítás egyik kiindulópontjának számított. A város virágzó kereskedelmét csak a britek tengeri blokádja tudta tönkretenni az első világháború idején.
A második világháborúban Hamburg egyértelműen az angolszász hatalmak légi háborújának egyik fő célpontja volt, melynek az lett a vége, hogy ‘45-ben a britek megszállták a várost. A háborúk lezajlását követően Hamburg az NSZK önálló tartománya lett. A város ipara és kikötői kereskedelme az ‘50-es években lendült fel ismét. Az építkezéseknek rövid időre csak az 1962-ben pusztító Hamburgi szökőár vetett véget, de aztán gőzerővel folytak tovább a beruházások. Ekkor építették például az Új Elba-alagutat is. Hamburg jelenleg hét kerületre oszlik, melyek mindegyikét egy korlátozott hatalmú kerületi gyűlés vezeti.
Közel 1200 esztendős múltjával a német városok egyik legszebbikének tartott Hamburg történelmi nevezetességein és Elba parti strandjain túl, számos kulturális programmal várja az érkezőket. Ha túljutottunk az éppen futó musicalsiker megtekintésén, forgalmas kikötője mellett, melyet számtalan hajó múzeumával a város szívének is tartanak, érdemes felkeresni Hamburg 1703. óta működő nyüzsgő halpiacát is, hogy híres-neves szórakozó- és bevásárló negyedeiről már ne is beszéljünk.

Hamburg belvárosának arculatát a 4000 tölgyfaoszlopon egyensúlyozó városháza mellett elsősorban barokk templomai szabják meg, melyek közül jelentősségénél fogva három is kiemelkedik. Míg a Szent Jákob orgonájáról nevezetes, a Szent Miklóst oltármozaikja miatt emlegetik, melyet a híres festő, Oskar Kokoschka tervezett. A 18. században emelt Szent Mihály pedig, melynek 132 méteres tornyából este igazán csodás kilátás nyílik Hamburgra, a város egyik szimbólumának számít. Ráadásul ez a templom büszkélkedhet a legnagyobb toronyórával Németországban, csupán számlapja több mint 24 méteres. Közvetlen a városháza mögött bújik meg a hamburgi tőzsde épülete, Németország legrégebbi ilyen jellegű építménye. A tőzsdeépület a nyilvánosság számára is látogatható, érdemes megtekinteni.
Hamburg történelmi óvárosát a Chile-ház mellett a hajózási vállalatok 17-19. századi épületei fémjelzik. Ha a régi Hamburg képére vagyunk kíváncsiak, ne hagyjuk ki tehát az óvárost sem a városfelfedező túrából, ahol nem mellesleg hangulatos éttermeket és békebeli kocsmákat is találunk.

A Deichtorhallen és Baumwall között meghúzódó majd száz éves raktárváros a világ legnagyobb összefüggő raktárkomplexumát képezi. Többek közt itt találjuk a földkerekség legnagyobb keletiszőnyeg-raktárát, de pusztán a vörös téglaépületek miatt is érdemes egy sétát tenni errefelé. A raktár negyed ad otthont továbbá a „Hamburg Dungeon” múzeumnak, ahol Hamburg történetének sötét oldalával ismerkedhet meg az érdeklődő.

A „Bűn utcájaként” emlegetett híres-hírhedt Szent Pauli negyed a látogatót az amszterdami vöröslámpás negyedre emlékeztetheti, nem véletlenül. Úton-útfélen itt is állandóan szexshopokba, érdekes kirakatokba botlik az ember, noha kétségtelen, hogy mára a musical-színházak is elterjedtek errefelé, akárcsak a punk-diszkók vagy az ázsiai éttermek. Itt tartják egyébként a Dómpiac névre keresztelt évenként többször is megrendezésre kerülő vásárt is.

Parkok

Családosok keressék fel a miniatűr csoda országot, a Miniatur Wunderland-et, mely a világ leghatalmasabb vasúti terepasztala, ráadásul a mai napig bővítik. A különböző témákat, köztük Hamburgét megelevenítő vágányrengeteg mellett a városi állatkert szintúgy a gyerekek kedvence lehet. Az elefánt mellett, akár a hosszúnyakú zsiráfot is megetethetik itt. A Hagenbeck állatkert legújabb látványossága az élmény-akvárium, ahol a trópusi őserdők és tengerek világába nyerhetünk betekintést.
Hamburgban számos parkot is találunk, ahol a városnézés után jól esik egy kicsit feltöltődni. Míg a Planten un Blomen japánkertjéről és nyári vízi koncertjeiről híres, a városi park a hamburgiak kedvelt találkozóhelye. A kikapcsolódni vágyókat nemcsak csónakázó tó, számtalan szabadtéri koncert, illetve a világ legidősebb planetáriuma szórakoztatja, ahol még a színházi előadások sem ritkák.
Az Alster tavat csak a vitorlások, evezősök és kajakozók mekkájaként emlegetik, de kocogókkal is gyakran találkozhatunk errefelé, ha megpihenünk a hűs víz partján. Hogy a hamburgiak milyen nagyra értékelik tavacskájukat, mi sem bizonyítja jobban, mint a helyi szomjoltó, az úgynevezett Alsterwasser neve. A limonádéval turbózott sört a turistáknak is érdemes megkóstolni, pláne, ha valóban bele akarnak ízlelni a hamburgi lét sava-borsába. Mi több, az Alster tavon még városnéző túrára is befizethetünk, a gőzösök fedélzetéről csodás panoráma tárul a városra.

Ami a sportot illeti, Hamburgban a labdarúgás mellett például a triatlon is nagyon népszerű. A városban évente megrendezik a Hamburg City Man nevű triatlonversenyt, melyen manapság közel 10 ezer atléta méri össze tudását, ügyességét.

A vásárlás szerelmesei bizton új otthonukra lelhetnek Hamburgban, hisz a város 14 bevásárló centere mellett az Eppendorf negyedben a híres tervezők butikjai mellett a használtruha üzleteket is megtalálják. A főpályaudvar és a Gänsemarkt környéke szintén a míves portékákra vadászok kedvence lehet.
Aki a helyi specialitásokat szeretné megízlelni, készüljön fel a változatos halételek sorára. A helyiek körében igen népszerűnek számat a sült lepényhal, melyet szalonnával, hagymával és garnélarákkal töltenek. Az utcai strandok sült apróhalai is igazán ízletesek, akárcsak a szalonnás körtés zöldbab, melyet főtt krumplival és a város nemzeti italával, jégbe hűtött sörrel szervíroznak. Kiváló vendéglátóhelyeket találunk például az Alster környékén.
Városnéző túrák (angol): Hamburg turizmus hivatalos oldala

1-5 csillagos szálláshelyek: Hamburg hotelek, árak és akciók – szobafoglalás magyarul. Garantáltan a legjobb árak, az utazási irodák se tudnak jobbat.

Időjrás, hőmérséklet: http://www.intellicast.com/Local/Weather.aspx?unit=C&location=GMXX0049

Hamburgi egyetem honlapja: Ugrás az oldalra

Zoomolható Hamburg és környéke térkép:

Hamburg éjjel:

Hamburg éjjeli színek