Charlottenburgi kastély / Schloss Charlottenburg: 1695-ben tervezte Johann Arnold Nering és Martin Grünberg ezt a csodálatos Berlin leghíresebb kastélyát.Kupolái, kínai-japán alakzatokkal díszített menyezetei, porcelán szobái, istennőszobrai egyedülállóak. 1740-1746-ban a Knobelsdorff-szárnnyal bővült az épület, amellyel még látványosabb lett. Felső szintjén található a Fehér Terem, a királyi család egykori ebédlője, az ott tartózkodás fenséges élményt nyújt.A Langhans épületben, a nyugati szárnyban található a régészeti leleteknek helyt adó Ótörténeti Múzeum felejthetetlen élményt nyújt.

Diadaloszlop / Berlin: A Siegessäule egy jellegzetes jelkép Németország történelmében. Amellett egy csodálatos szobor, amit Berlinbe látogatásunkkor érdemes nemcsak nappal, hanem éjszaka is megtekintenünk. Ez a szobor egy győzelmi szobor, a Dánia elleni harc emlékére állították. Az oszlop tetejére feljuthatunk egy kis fáradtsággal, 285 lépcsőt “megmászva”. A tetejéről a kilátás egyszerűen gyönyörű, hatalmas területet láthatunk be.

Séták és pihenés parkokban. Érdemes meglátogatni a nagyobb parkokat, amiket szépen gondoznak. Sportpályák (ingyenesek is), rétek, kertek, játszóterek, aranyhalas tavak és szép erdők, fák is várnak ránk.

Buli városnak is nevezik Berlint, ami nyáron feltétlenül igaz, így igényes táncos (salsa) bulit és retró, diszkó zenés szórakozóhelyeket is találunk (olcsót vagy ingyenest is). Az ivós, kocsmázós helyek száma is nagyon magas, ezek közül több nagyon trendi és nemzetközi, fiatalos csapatra számíthatunk ott.

A Prenzlauer Berg (fiatalok találkozóhelye ma) underground klubjai és színházai a német főváros kultúrális életéhez tartozik. A szép épületek, a filharmónikusok koncertjei a műkincsekkel telített múzeumok mind érdekesek.
A fal leomlása után Berlinben nagy erővel kezdtek a belváros átformálásába, ezek után válhatott ismét méltó központjává az országnak.

Berlinben is a helyi rádiók értesítenek a forgalmi akadályokról, útépítésekről, ahogy ezt máshol is megszokhattuk.

Berlinben izgalmas élni, dolgozni vagy turistának lenni is. Sok fiatal művész is érkezik ide, a nyüzsgés tényleg meállíthatatlan az év nagy részében.

A külvárosban kicsit nyugodtabb éttermek, sörözők várnak ránk, ilyet találhatunk a közeli Wannsee-tónál is, nyáron olykor a strandok is megtelnek itt, így kellemes vízi sportolásra is van lehetőség.
Berlinben a kihagyhatatlan célpontok az Alexanderplatz, az állatkert (Tiergarten) mellett mindenképpen elsétálunk, a Potsdamer Platz és környéke üzletei és éttermei is nagyon népszerűek. Filmhaus, Fimmuseum Berlin, Musikinstrumentenmuseum, Neue Nationakgalerie(Nemzeti Képtár), Husemanstrasse (NDK), charlottenburgi kastély és számos kiállítás képes tízezres tömegeket csalogatni minden évben.

Szállások Berlinben ITT: legolcsóbb hostel, jó diák és munkásszállás, olcsó hotelek és a luxus hotelek akciói is gyorsan kereshetően. Apartman-hotel és privát felszerelt kiadó lakás családok, céges vendégek részére, szintén minden igényre. Vélemények, értékelések ezrei olvashatóak.

Sport tekintetében is élen járnak a fővárosiak, úszás, kerékpározás, foci vagy asztalitenisz, találunk vendégszerető klubokat, ahol a saját szintünkön tudunk kikapcsolódni. Egészségesen, fitten tarthatjuk magunk barátságos közegben elérhető árakon vagy ingyen.

Megközelíthető: Berlinbe Budapestről közvetlenül a Liszt Ferenc repülőtérről juthatunk el.Vonattal a Nyugati pályaudvarról a Vác-Kuty-Berlin vonalon, autóval Győr irányába az E50-es úton.

A következő piros linken keresztül megkapjuk a jó áron és ténylegesen foglalható szálláshelyek listáját magyarul. Garantáltan a legolcsóbb árak a felsorolt szállások esetén. Riomaggiore szállások, hotel vagy apartmanok árakkal leírással ITT – szálloda, kemping és apartman (kiadó ház, lakás vagy nyaraló villa) ajánlatok is. Kis csoportok részére a hotelkereső kínálja a szabad szobákat.

Népszerű szállások:
• Riomaggiore Appartamenti (közel Riomaggiore központjához, népszerű túrahely, közel a nemzeti parkhoz)
• Il Borgo Di Campi (Cinque Terre Nemzeti Park területén fekszik, 4 km-re Riomaggiore-tól, kilátás a tengerre)
• Hotel La Zorza (közel a pályaudvarhoz, 15. századi épület, mesés kilátás)
• Locanda Ca Dei Duxi (5 percre a tengertől, nyugodt környezet, történelmi épület)
• Cinqueterre Holidays (közel a tenger és a pályaudvar, Riomaggiore több részén van szállás)
• Hotel Il Saraceno (3 csillagos hotel, gyönyörű tetőterasz, ingyen WiFi)

A 2-3-4 csillagos szálloda és az apartman kategória is online akciós árakkal.

Leírások, látnivalók és nevezetességeik – események, program ajánló vagy képek is a helyről. Riomaggiore látnivalói, nevezetességei: cinqueterre.hu/riomaggiore és www.cinqueterreriomaggiore.com. További képek, jó fotók a nemzetközi utazási oldalon nagy számban találhatóak. Éttermek és kisebb látványosságok listája is megtalálható az útikalauzokban.

A kínálatban, városok / szállások száma és távolsága a környéken – az oldalsó szálláskereső segít gyorsan: Volastra 2.1 km 1, Corniglia 3.7 km 6, Vernazza 5.9 km 5, Riccò del Golfo di Spezia 6.5 km 1, La Spezia 7.8 km 28, Pignone 7.8 km 2, Corvara 8.1 km 2, Monterosso al Mare 9.1 km 17, Portovenere 9.2 km 7, Levanto 11.3 km 17, Faggiona 11.7 km 1 és Vezzano Ligure 12.8 km 2.

Filléres akciók, last minute utazás akciók is az ajánlott szálláshely foglalási oldalakon. Riomaggiore hotelek, szállások ITT. Szoba, olcsó magánszállás, apartmanok (kiadó szobák, házak és olcsó ágyak hosszútávra is), kis szálloda, vendégház és diákszállás is ITT kereshetően.
A legjobb árak gyűjtőhelye, garantáltan jól működő szálláskereső online rendszerekből. Önellátó, reggelis, félpanziós, all-inclusive csomag ajánlatok az egész Európából, és távolabb is.

Budapest és Riomaggiore távolsága kb. 1065 km autóval az online útvonaltervező ajánlásával. Az utazási idő kb. 10,5 óra autópályákon haladva. Mellékutakon (autópályán kívül) haladva is egy napon belül elérjük.

További útvonalak keresésére jó a Viamichelin, vagy térképek és autós, buszos utazások a GoogleMaps-on műholdképpel is tervezhetőek. Repülőtér távolságok a központtól: Galileo Galilei (PSA) 69.6 km, Cristoforo Colombo (GOA) 78.9 km és Giuseppe Verdi (PMF) 91.9 km.

Magyarországról busszal és vonattal is elérhető, át kell szállnunk legalább egy alkalommal.

Riomaggiore-i utazási, olaszországi témában szóljon Ön is hozzá itt! Kérdezzük vagy segítsük egymást, hogy hatékonyan szervezzük az utat! A borvidéki gazdálkodás, a szép és hasznos kiskertek olaszországi jó példáit találjuk itt.

Szegény olasz kisváros szép sziklákon

Arena, színház, bazilika, kertek és parkok, dóm, folyóparti sétány, gótikus épületek és szép terek, amiket mindenképpen nézzünk meg, és fotókat is készítsünk!

Szállás keresésről ITT: garantáltan jó árak, hasznos tippek magyarul, olcsó apartman és luxus szálloda a blog bejegyzésben.

Veronáról bővebben magyarul:

A fémiparon kívül, ami elsősorban a hulladékvas feldolgozását jelenti, jelentős az élelmiszer és bútoripara is. Míg a középkorban számottevő kereskedő város volt, napjainkban fontos közúti és vasúti csomópont.

Története, nevezetességei és látnivalók:
Verona, vagy Veronia és környéke eredetileg az Euganei törzs területe volt. A Pó völgyének meghódítása után lett a rómaiaké Kr. e. 300 körül. Kolóniává Kr. e. 89-ben vált, előjogokra Kr. e. 59-ben tett szert. A város felemelkedését kitűnő fekvése eredményezte, kereskedelmi utak csomópontjában helyezkedik el. Később a gótok foglalták el, majd a lombardok kezébe került. A Lombard Királyságot végül Nagy Károly döntötte meg. Ezek után Verona a királyi központ szerepét töltötte be, s kormányzása örökletesen a Count Milo-család kezébe került. Később a városi polgári családok növekvő jóléte, gazdagsága túlszárnyalta a grófok számításait, így 1100-ban már az önkormányzat önállóan irányította Veronát. I. Lajos magyar király első nápolyi hadjárata során 1347-ben érintette Veronát is, ahol a város ura, Mastino della Scala nagyon szívélyesen fogadta: 300 lovagjának kíséretében egészen Vicenza városáig lovagolt ki elé. Ekkortájt érkezett Veronába a pápa megbízásából a híres költő, Petrarca is, hogy lebeszélje Mastino-t a magyar királlyal való szövetségről. Így elképzelhető, hogy a magyar király és a nagy költő személyesen is találkozhattak. Mindazonáltal Petrarca útja a célját tekintve sikertelen volt. Mastino fia II. Cangrande kegyetlen zsarnok volt, aki mindentől félt, és ezért brandenburgi zsoldosokkal vette körbe magát, de testvére, Consignorio így is meggyilkolta. Consignorio aztán kastélyokkal, hidakkal, vízvezetékekkel látta el a várost, és megalapította az állami vagyont is. Őt másik testvére ölte meg. Verona 1405-ben Velence hatalmába került, 1797-ben Napóleon seregei foglalták el, de Húsvéthétfőn a lakosság fellázadt a franciák ellen, és elzavarta őket. Ekkor szűnt meg a Velencei Köztársaság is. A Campoformioi béke megkötésével Verona osztrák kézre került. Csak 1866-ban, a Hathetes Háború során lehetett Velencével együtt az Olasz Királyság részévé. 2000 óta Veronát az UNESCO is a világörökségek listáján jegyzi.

Verona jelenleg 23 negyedből (quartieri) áll, ebből 13 jelentős, 4 a történelmi központot képezi, Verona velencei-osztrák falán belül helyezkedik el, a másik 9 pedig a modern városrészeket alkotja.

Verona legismertebb nevezetessége az Aréna. Az ókori amphiteátrumot Kr. u. 30-ban építették. Különlegességét az adja, hogy ez a harmadik legnagyobb ilyen jellegű épület Olaszországban, méreteit tekintve mindössze a római Colosseum, és a Capuai aréna előzi meg. 139 méter hosszú, 110 méter széles, és 44 soros márvány ülései révén 25000 néző befogadására alkalmas. Nyári estéken mind a mai napig színházi előadásoknak ad otthont. Az egyben maradt belső körgyűrű 2002-ben például Verdi művektől volt hangos.

A város híres római kori emlékei közé tartozik még a Színház, a Teatro Romano is, melyet a Kr. e. első században építettek. Az idő múlásával kihasználatlan maradt, később lakóházakat építettek rá. A XVIII. században egy gazdag veronai nemes, Andrea Monga vásárolta meg az összes ráépített házat, lebontatta őket, így sikeresen megmentve a ma már műemléknek számító épületet.

Az Arco dei Gavi eredetileg a városba vezető főutat, a Corso Cavourt fogta közre.  Az épületet a gazdag római Gavii család építette az I. században, arról nevezetes, hogy az építő neve, Lucius Vitruvius Cordoneé, bár ritkán fordult elő, bele van vésve az építménybe. A francia csapatok 1805-ben elpusztították ugyan, 1932-ben renoválták.

Nem messze emelkednek a Porta dei Borsari árkádjai, a III. századi római városfal maradványai. A rajta lévő felirat Kr. u. 245-öt jelöl, a várost pedig Colonia Verona Augustaként említi. A kapu alatt húzódó útszakasz ma is az eredeti, a Rómából kiinduló Via Sacra.

Az egykori városkapuhoz tartozó Porta dei Leoni romjai ma egy középkori épület falát képezik. Az eredeti kapu a Kr. előtti I. században épült.

Verona városa nemcsak ókori, középkori emlékekben is bővelkedik. Ott van mindjárt a San Zeno Maggiore-bazilika (Basilika di San Zeno Maggiore) a veronai építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, melynek ragyogó homlokzata uralkodik a téren. IV. századi Szent Zeno oltára a 12. században készült. 72 méter magas harangtoronnyal rendelkezik, melyre még Dante is utal az Isteni Színjátékban. Hatalmas rózsaablakait a szerencse kerekének motívuma díszíti. Mind a 18 ajtóalja gazdagon ékített bibliai témájú reliefeket vonultat fel, belső bronzajtaja összesen 48-at tartalmaz, köztük további képeket Szent Zeno életéből. A templom beltere két részre tagolódik, falait a XII. és XIV. századból származó freskók díszítik. A boltozatos altemplomban több szent, Szent Zeno sírhelye is megtalálható, aki Verona patrónusa és első püspöke volt.

Az eredetileg Domonkos rendi templomnak épült Sant’Anastasiában XV. századi freskókat találhatunk, melyek Szent Péter életének nevezetes eseményeit elevenítik fel, s egyben a gótikus bejárat ornamentikáját adják. A Santa Maria Antica szintén méreteivel tűnik ki, óriási templom, hajdanán a Scaligerik plébániatemploma volt. A 7. században épült, ugyancsak gazdagon díszített belső tér jellemzi.

Nemcsak Rómeó és Júlia, Veronában a kultúra szerelmesei is meglelhetik számításaikat. Míg a Veronai Természettörténeti Múzeum több értékes gyűjteményt mutat be, a Castelvecchio Múzeumban szobrok, és festmények kollekciója várja, hogy felfedezzék őket. Utóbbi egy 1354-1356-ban épült kastélyban tekinthető meg.

És ha már a szerelmeseknél tartottunk, érdemes egy kellemes sétát tennünk a történelméről és művészetéről híres, rafinált szépségű belvárosban is. A tornyos Scalinger házak láttán, melyek a Piazza dei Signori környékén emelkednek, biztos mindenki romantikus hangulatba kerül. A legelszántabbak talán még szerenádra is vetemednek a Shakespeare óta a „Szerelmesek Városának” is nevezett Veronában, ha felkeresik Júlia erkélyét.

A város széleskörű választékot kínál a sportkedvelőknek is. A veronaiak ugyan a foci megszállottai, de uszodát is találunk a városban. Ahogy szórakozóhelyekben sincs hiány, legyen az egy mozi, vagy egy színvonalas kávéház, vendéglő.

Az ősi város és a modern városközpont az Adige folyó kanyarulatánál, a Garda-tó közelében fekszik. Fekvése miatt 1956-ig területén gyakoriak voltak az áradások, a Mori-Torbole csatorna megépítésével azonban ezt a természeti katasztrófát mára kiküszöbölték. Részletesen angolul: www.lonelyplanet.com/italy/the-veneto/verona/sights.

Ez a város luxus apartmanok romantikus hangulatával és ételeivel együtt nem csak elcsábít, hanem tényleg elkábít. www.juliet-dream.com/photogallery.cfm?lang=en.

Képek, fotógalériák tömegét találjuk az interneten, Verona várja a kedves magyar vendégeket egész évben.

Címszavakban egy összesítő:
Kerületek, városrészek: Borgo Milano – Stadio, Borgo Trento, Borgo Venezia – San Michele, Citta Antica, Cittadella – Porta Nuova és Fiera.

Bevásárlónegyedek: centro commerciale le Corti Venete, Centro Commerciale Verona Uno

Konferencia-központ: Verona Fairgrounds

Egyéb látványosság: Picoverde acquapark (fürdő), Natura Viva Zoosafari (állatkert), Nicolis Múzeum. Műemlékek: Giulietta’s háza, San Zeno templom, Basilica SS. Apostoli. Nevezetességek: Castello di Montorio, Arche Scaligere, Verona Bus station

Népszerű környéke az Erbe tér

Pályaudvarok: Stazione Verona Porta Nuova, Stazione Verona Porta Vescovo

Stadion: Stadio Marcantonio Bentegodi

Történelem, története röviden:
A város története i. e. a 6. századra nyúlik vissza, kelták alapították. Kedvező földrajzi fekvése – a síkság közepén, fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében található – ihlette meg az őslakosok névválasztását is. A Mediolanum jelentése: utak kereszteződése. I. e. 222-ben területét rómaiak foglalták el. Ebben az időszakban számos nagyszabású építkezés is zajlott a városban, többek közt ekkor épült fel az a 155×125 m ellipszis alakú amfiteátrum, melynek romjai ma is láthatók. 286-ban Diocletianus császár Rómából ide helyezte át a Nyugatrómai Birodalom fővárosát, ekkor emelték a város második védvonalát, melynek romjai, elsősorban kapui, szintén megtekinthetőek. 313-ban Nagy Konstantin itt adta ki a milánói ediktumot, mely a keresztény vallás elismerését jelentette. 375-ben Ambrosius (Szent Ambrus) lett Mediolanum püspöke, alatta a város a keresztény világ egyik legjelentősebb püspöki székhelyévé vált. Vallásfilozófiai műveiben Szent Ágoston is többször dicsérte a város pompáját. A birodalom bukása után Milánó a Lombard Királyság része lett. A 12. század elején a város hatalma erősödött, arculata is kezdett megváltozni, felépültek új falai, lekövezték első utcáit.

A középkorban fontos kereskedelmi központtá vált a közelben fekvő alpesi hágók és a termékeny Pó-síkságnak köszönhetően. A 15. században, a Visconti és Sforza nemesi családok uralkodása alatt, Itália egyik legjelentősebb reneszánsz központjává nőtte ki magát, a város fénykorát élte. Azzone Visconti udvarába hívta Giottót, Gian Galeazzo pedig megvetette a milánói dóm és a paviai Certosa alapját. 1859-ig, a solferinói csatáig Milánó és Lombardia rövidebb megszakításokkal a Habsburgok uralma alatt állt.  Mária Terézia uralkodása idején viszonylagos nyugalom uralkodott Lombardiában. Ebben az időszakban alapították meg a Brera akadémiát, valamint a Scala operaházat. A Habsburg uralom után, Milánó az egyesült Olasz Királyság része lett. 1861-ig Giuseppe Garibaldi vezetésével Itália területének legnagyobb része felszabadult, II. Viktor Emánuelt Olaszország királyává kiáltották ki. 1866-ban az országhoz csatolták Velencét, majd 1870-ben Rómát, amely az új, egyesített Itália fővárosa lett. Milánó a gazdasági-kereskedelmi életben kapott központi szerepet. 1889-ben a városban megépült Európa első nagy áruháza, amely az Alle citta d’Italia (Itália városaihoz) nevet kapta, majd leégése és újjáépítése után, La Rinascente (Az újjászületett) névre keresztelték. 1902-ben alapították meg Milánó gazdasági és kereskedelmi főiskoláját, mely hamarosan Olaszország legrangosabb kereskedelmi főiskolájává fejlődött. A századelőn Milánó az olasz szocialisták legfontosabb bázisa volt, itt jelent meg napilapjuk is.

Művészeti téren az olasz futurizmus fellegvárának számított. Az első világháború során Milánó a hadiipar egyik fontos központjaként funkcionált. A két világháború között gyorsan iparosodott, nőtt lakossága is. A második világháborút megelőző fasiszta uralom idején ismét nagyszabású építkezésekbe kezdtek: a főpályaudvar grandiózus épülettömbje, a planetárium, valamint a Linate repülőtér melletti mesterséges tó a hidroplánok fogadása érdekében épült ki. A második világháború során a várost a szövetségesek többször is bombázták. 1943 szeptemberével Észak-Olaszországot a németek foglalták el, Milánót csak 1945. április 25-én szabadították fel a szövetséges csapatok. Ezt a napot ünnepnappá nyilvánították (Festa Nazionale della Liberazione). A második világháború után Torino, Genova és Milánó lettek Olaszország gazdasági életének vezető települései, az általuk határolt vidék lett az ország ipari háromszöge. 1964-re elkészült az első metróvonal. A 20. század második felében Milánó a világ divatiparának is egyik központjává vált, Versace … nevei fémjelzik ezt a ma is virágzó iparágat.

Látnivalók, nevezetességei bővebben:

Milánó látnivalóinak zöme az egykori városfal helyén levő körút, a Centro storico által határolt részen található, központjában a Dóm térrel, a Piazza del Duomoval. A Dóm tér Milánó szíve és geometriai középpontja, melyet az olasz gótika mesterműve, a város arculatát meghatározó dóm hatalmas tömege ural. A dóm előtti téren II. Viktor Emánuel lovas szobra magasodik, melyet 1896-ban állították fel. A dómtól délre találjuk a királyi palotát, északra a szépséges San Raffaele-templomot.

A városba látogató turisták fő célpontja a dóm mellett, a Santa Maria delle Grazie-templom, Milánó egyik leghíresebb temploma, mely 1980 óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel. A város legrégebbi templomáról, a Szent Ambrus alapította San Ambrogio bazilikáról is neves San Ambrogio téren található templom népszerűségét, a géniusz, Leonardo da Vinci egyik legismertebb alkotásának köszönheti, falán az Utolsó vacsora című falfestmény áll.

Szintén látványos a Piazza della Scala tér és környéke, mely nevét az itt álló világhírű operaház, a Teatro alla Scala után kapta. A teret Leonardo da Vinci szobra díszíti, melyet 1872-ben Pietro Magni, olasz szobrász készített. Az operán túl, reneszánsz és klasszicista paloták sora emeli a tér szépségét.

A dómtól nyugatra találjuk Milánó egyik legrégebbi terét, a Piazza dei Mercantit, mely mindmáig őrzi évszázadokkal ezelőtti jellegét. A városi tanács egykori székhelyén túl, csúcsíves-árkádos loggiájával a bírósági levéltár kapott itt helyet, valamint a 18. századból származó patríciusházakat találunk a környéken.

A dómtól keletre fekvő negyed központjai a hangulatos Piazza Fontana, a Piazza San Stefano és a Piazza San Nazaro in Brolo terek. A kis utcák által tagolt környéken magasodik a Santo Stefano Maggiore bazilika, erre találjuk a Francesco Sforza alapította kórházat is, az Igazságügyi  palota épületét, valamint a Conservatorio Giuseppe Verdi-t. Utóbbi egy 16. századi reneszánsz stílusú palota, mely ma a zenekonzervatóriumnak ad otthont, érdekessége, hogy egykor itt tanult Verdi is.

A város modern negyede a Piazza del Duomótól délre alakult ki, központjai a Piazza Diaz és a Piazza Missori. Itt találjuk Milánó egyik legrégibb, 876-ban alapított bazilikáját, a San Satiro bazilikát. De kedvünkre gyönyörködhetünk a 15.-16. századból származó nemesi paloták látványában is.

Milánó egyik legjelentősebb építészeti alkotása, a Castello Sforzesco, egykoron a milánói hercegek rezidenciája volt. A belváros nyugati részében áll, mögötte a város egyik legnagyobb, angol sítlusú parkja, a Parco Sempione húzódik. A kastély előtti tér közepén Garibaldi szobra emelkedik, melyet Eduardo Ximenez készített 1895-ben.

A korábbi cikkünk segít a szállás keresésben a látnivalók közelében.

A szállások keresése cikk ITT: olcsó diákszállás, hostel, luxus szállodák és hotelek csoportoknak is.

Luzern csodás, világhírű történelmi város, számos turistalátványossággal várja az érdeklődőket. Az óváros falfestményekkel díszített házai után, érdemes ellátogatni a híres Oroszlánemlékműhöz, melyet természetes sziklából faragtak ki egy svájci zsoldos katona heroikus halálának emlékére, amit 1792-ben szenvedett. Mark Twain úgy írt a luzerni oroszlánról, mint a világ legszomorúbb és legmegindítóbb sziklájáról. Ha valaki, ő már csak tudta.

A Museggmauer és Museggtürm, az északi védelmi vonalat alkotó városfal és az őrtornyok, ma is láthatóak. A falak csaknem teljesen sértetlenül és épen maradtak fenn. Az őrtornyok közül három (Schirmer, Zyt és Männli) ma is nyitva áll a nyilvánosság előtt. A város legrégebbi óraszerkezete, melyet Hans Luter készített 1535-ben, a Zyt toronyban csodálható meg. Az óra nevezetessége, hogy harangjátékát minden órában egy perccel korábban kezdi, mint a város többi órája. A városfalat húsvéttól novemberig, reggel 8-tól este 19-ig találjuk nyitva.

Luzern hangulatos templomai közül, kettő igazán említésre méltó. Míg a Jezsuita templom Svájc első barokk nagytemploma, a Hofkirche a legjelentősebb reneszánsz templom az országban. Előbbit 1666-ban építették a jezsuiták számára, boltozatát a 18. század közepén díszítették újra. Utóbbit a 8. században alapították, majd 1633-ban tűzvész áldozata lett, 1645-ben építették újjá. Oltárai és homlokzata egyaránt említésre méltó.

Luzern múzeumainak sorából kiemelkedik a svájci közlekedési múzeum (Verkehrshaus der Schweiz) az ország legnagyobb és legtöbbet látogatott múzeuma. Hogy ekkora érdeklődés övezi, legendás gyűjteményén túl, mely mozdonyokat, autókat, hajókat és repülőgépeket is szép számmal felvonultat, IMAX-mozijának, planetáriumának, valamint annak a 200 m²-es légifotó-térképnek köszönheti Svájcról, melyre még rá is szabad lépni.

A Richard Wagner Múzeumnak egy idillikus vidéki házikó ad otthont, ahol a legendás zeneszerző szobáin túl, hangszerekből álló gyűjteménye is felfedezésre vár. Rendszeresen rendeznek itt zenei és költészeti esteket is.

A Picasso Múzeum mellett, ugyancsak nagy népszerűségnek örvend az Alpineum Luzern is, ahol egy úgynevezett 3D-Alpok-Panorámában, diorámában gyönyörködhetünk.

A környék számos túralehetőséget is kínál. A 2118 méter magas Pilatus hegyen találjuk a Pilatus tavat, mely a monda szerint Poncius Pilátus nyugvóhelye. A középkorban ezért szigorúan tilos volt megmászni. Manapság két irányból is közelíthetünk felé, az alpnachi oldalról a világ legmeredekebb fogaskerekű vasútja visz fel, a luzerni oldalról pedig egy Panorama-Gondelbahn és egy libegő. Odafönt, 2132 méter magasan, aztán lehet miben gyönyörködni. Körben 4 ezer méter magas hegyóriások emelkednek, a levegő tiszta, épp csak az alpesi hollóknak nem lehet parancsolni. Alant a széles sávban húzódó Luzerni tó terül el, a domboldalak bársonyosan zöldek.

A „hegyek királynőjeként” ismert Rigi hegy is megér egy kirándulást. A hely nevezetes arról is, hogy itt építették Európa első hegyi vasútját.

A természeti és történelmi látványosságokon túl számos fesztivál és rendezvény is Luzernbe vonzza a turistákat. A luzerni farsang és a luzerni Óvárosfesztivál mellett, melyet június utolsó hetében rendeznek meg, a Fumetto képregényfesztivál is igen népszerű, nem beszélve a már több díjjal kitüntetett, 1995-től évről-évre megrendezésre kerülő, Luzerni Blues Fesztiválról (Lucerne Blues Festival). Ugyancsak jelentős a Luzerner Mittelalter Spektakel – ezt a háromnapos középkori témájú fesztivált 2001 óta rendezik meg évente, melynek keretében banketteket, workshopokat, koncerteket és sok más akciót szerveznek. 2004 óta a fesztivál idejére a Franziskanerplatz-ot középkori vásártérré alakítják.

Turisztikai oldalak több nyelvű információkkal: www.luzern.com/en/welcome.cfm, www.myswitzerland.com/en/broschuere-berge-und-seen/lucerne.html. Időjárás, leírások, fesztiválok programja is.

1248-ban említik először ezen a néven a várost, nevét egy Árpád-házi várról kapta, melynek romjai ma is láthatók az Óház kilátónál. Vas megye nyugati szélén elterülő Kőszeg gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. Történelmének legnevezetesebb eseménye az 1532-es Jurisics Miklós várkapitány vezetésével Bécs ellen vonuló többszörös túlerőben lévő törökök visszaverése.

Idegenforgalma a rendszerváltás után indult csak meg, és vált Vas megye legkedveltebb turisztikai célpontjává.

Legtöbb látnivalóját az Óvárosban találjuk. A Jurisics téren áll a Városháza, az ország legrégibb, ma is városházaként működő épületként szolgál.

Kőszeg legrégibb épülete az 1246-ban épített Szent Jakab templom, mely Jurisics gyermekeinek sírját őrzi.
A Jurusics vár egykoron vizesárokkal körülvett épület 2 részből állt, belső és külső várból, mely biztosította a környék védelmét, a kereskedelmi utakat. Ma a nyári Várszínház programjainak ad otthont.

Külső vár területén a Főnix -házban működik a Szamos Marcipán Mesegalériája. Számos gyűjtemény várja a történelem után érdeklődőket. A városi múzeum a Tábornokházban található, illetve kapott helyet számos céhes szakmát (mézeskalács-készítő, szíjgyártó, könyvkötő) felvonultató tárlat.

Innen lehet felmenni a Hősök Torony kilátóba ahol páratlan panoráma tárul elénk.

Természetes szépsége mellett építészeti emlékekkel is büszkélkedhet a Kőszegi-hegység. Az Országos Kéktúra itt halad el az Írott kő felé(Kőszegi-hegység és a Dunántúl legmagasabb, 882m pontja). A hegygerincen 393 méter magasba emelkedő magyarországi provinciális barokk egyik legértékesebb műremeke a Kálvária templom. Az 1709-1711-ig pusztító pestisjárvány emlékének emelték. A templom mögötti erdőben a Trianoni keresztet találjuk.

Gazdag múltjából merítve számos programot kínál mindenkinek évszaktól függetlenül.
A Farsang utolsó szombatján rendezik meg a bálok bálját a Concordia bált a középkori vár egészében. Húshagyó kedden tömegeket mozdít meg az egész napos bolondozás, jelmezverseny.

Szent György napján hajtást vágnak a várost övező szőlőkből és bemutatják a polgármesternek.
Aztán ünnepélyes keretek között bejegyzik a Szőlő Jövésének Könyvébe.

A Félhold és telihold ostromnapok augusztusban szórakoztatja a látogatókat, korhű kosztümben
felelevenítve a vár ostromát. 3 napos programsorozat, mindenév szeptember utolsó szombatján megrendezésre kerülő szüreti karnevál, a Kőszegi Szüret és Nemzetközi Fúvózenekar Találkozó.
Historia Futás 1983. óta a város legnagyobb tömegsport rendezvénye emlékezve az 1532-es hősökre.

Képes, videós virtuális séta: www.youtube.com/watch?v=EhV5cftDJ6s.

A fenti és az oldalsó kereső jó segítség szállások felkutatásához: apartman, panzió, hotel vagy környékbeli 2-3-4-5 csillagos szállodák.

Képek:

A fenti szálláskereső dobozzal az összes jó ajánlatot láthatjuk minden szállás kategóriában.

A semmiből lett, és nem semmi lett. Online napi és csomag hotel árak keresése: Las Vegas hotelei ITT magyar foglalással is – Miután sikerült szállodai ajánlatot választania, foglalja le itt a piros linken keresztül, ezzel kívánhatunk Önnek nagyon jó utat és jó szerencsét! A szálláshelyeket garantáltan a legjobb online árakon érheti el magyar nyelvű foglalással.

Gazdagság és szépség, a pénz vonzó energiái

Las Vegas az amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek. Jelenleg az Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 ezer becsült lakossal, és elővárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, közel 2 millió lakója van.

Nevada állam nagyobb része sivatag, félsivatagos, kopár sziklákkal és hegyláncokkal borított, helyenként holdbéli táj, az államot mégis Las Vegas kapcsán ismerjük a modern világban. Aki már járt ott, de már több mint 10 éve, annak újra érdemes arra járni, és megnézni az építészeti csodákat, a gigantikus új hoteleket és kaszinókat. A magasépítők itt még mindig aktívak

Nevada államban Délen fekszik az Amargosa sivatag, és északnyugatra a Black Rock és Owyhee-t találjuk. A A magasabb hegyvidéki területeket kisebb erdőségek is borítják, ilyen például a Humboldt National park és erdő, és a Toiyabe National. Nevada az USA egyik legritkábban lakott állama. Nagyobb városai a déli Las Vegas, nyugaton Carson City és Reno.

1905-ben hozták létre a várost, 1911-ben lett bejegyezve. A város mindig is toleráns volt a felnőtt szórakoztatási formák miatt, ezért kapta a Sin City (Bűnös Város) megnevezést is, és emiatt számos népszerű filmben és TV-sorozatban láthatjuk. Az űrből nézve a Las Vegas-i körzet a világ legfényesebb környéke, mert a város mindig ki van világítva.

A Las Vegas megnevezést gyakran használják a város határain kívül eső, a vonzáskörébe tartozó településekre is, ilyen például Paradise, és Winchester települések.

Története

Az első bejegyzett európai látogató, aki megtekintette a völgyet, az 1829-ben ide látogató Raphael Rivera volt. A város nevét az Antonio Armijo vezette kereskedelmi karaván tagjaitól kapta, akik az ezen a környéken ritka réti környezett miatt, és a földalatti vízkészletek okán a várost rétesnek nevezték el („vega” spanyol szó: „rét”, termékeny mező gyümölcs és veteménytermesztésre, Kubában dohányföld).

1844-ben több amerikai tudós, felfedező és katona érkezett a környékre, amikor Las Vegas területe még mindig Mexikó része volt. 1855 május. 10-edikén, miután az Egyesült Államok birtokába vette a területet, Birgham Young 30 hittérítőt küldött ide Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza nevű mormon egyháztól, amit William Bringhurst vezetett, és ők hamar áttérítették a környék őslakos népét a mormon vallásra. A mai belváros helyén ezután egy erődöt építettek, ami megálló volt a Salt Lake City és San Bernardino közötti, úgynevezett Mormon Folyosónak.

1905-ben alapult meg a város, mint vasútvonali építőtelep, ekkor a település még Lincoln megye része volt. A mai belvárosban található, Jeanne d’Arcról elnevezett nagy templomot 1910-ben alapították, majd hivatalosan 1911-től létezik hivatalosan Las Vegas, mint város.

1931 március 19.-én legalizálták a szerencsejátékot az államban, 1946 december 26.-án Bugsy Siegel nyitotta meg az első híres kaszinót, a Flamingo Hotelt Paradise-ban, ami később a Las Vegas Sor nevezetű híres sugárút egyik állomása lett            .

A város fejlődése annak köszönhető, hogy Hoover-gát építése alatt, illetve a közelben folyó nukleáris tesztelések miatt rengeteg vendég tért be Las Vegasba. Az eddigi legfontosabb befektetés az 1989-ben megnyitott A Délibáb kaszinó-hotel létrehozása volt. Las Vegas fejlődésében a legfontosabb a szerencsejáték legalizáció. 2006-ban viszont a világ másik részén, a Kínához tartozó speciális jogokkal rendelkező Makaó tartományban is elkezdtek egy óriási kaszinóvárost építeni, amely lehet, hogy a jövőben meg fogja előzni Las Vegast. http://hu.wikipedia.org/wiki/Maka%C3%B3

Földrajz és időjárás

Lakosság és demográfia

Gyorsabban növekvő régió, Las Vegas város 2000-ben a 32. legnépesebb város volt az az USA-ban, 2006-ban már a 28. helyet foglalta el.

2000-es népszámláláson a városnak 478 434 lakosa volt. A népsűrűség magas, kb. 1630 fő/km². Érdekes, hogy a lakosság 25,9%-a 18 év alatti volt, és csak 11,6%-a 65 éves vagy öregebb volt.

Gazdaság = turizmus Las Vegasban?

Majdnem így van. A város legfőbb bevételei a turizmus, a szerencsejátékok és az egyéb kapcsolódó üzletek. Nagyon fontos a városban még az élelmiszer- és vendéglátó-ipar. Las Vegas a székhelye a világ 500 legnagyobb bevételű vállalatából kettőnek, ők a Harrah (szórakoztatás) és az MGM Mirage. A város otthona még sok telekommunikációs és elektronikus vállalatnak is.

Las Vegas nevezetességei, fő látnivalók

Las Vegas legfontosabb látnivalói a kaszinók és a hotelek. Ezeknek nagy része a Las Vegas Sugárúton található. A kaszinó-hotelek masszív épületek, ezernyi vendégszobával és óriási kaszinótermekkel. A “casino” társas szórakozóhely, ne egyedül járjunk! Osszuk meg ezt az élményt másokkal! A legnagyobbak las vegasiak közül néhány:

Bellagio – http://www.bellagio.com

Palms – http://www.palms.com

Four Queens (Négy Királynő) – http://www.fourqueens.com

Plaza Hotel – http://www.plazahotelcasino.com

Golden Gate Hotel – http://www.goldengatecasino.net/hotel.html

Luxor – http://www.luxor.com

The M Resort Spa Casino – http://www.themresort.com/

Venetian – http://www.venetian.com/

Signature at MGM Grand – http://www.signaturemgmgrand.com

Trump International Hotel Las Vegas – http://www.trumplasvegashotel.com

Green Valley Ranch Resort – http://www.greenvalleyranchresort.com

Cirque du soleil: http://www.cirquedusoleil.com/lasvegas/en/home/index.asp

Las Vegas Club – http://vegasclubcasino.net

Caesars Palace – http://www.caesarspalace.com/casinos/caesars-palace/hotel-casino/property-home.shtml

The Palazzo – http://www.palazzolasvegas.com

Encore Las Vegas – http://en.wikipedia.org/wiki/Encore_Las_Vegas

Egyéb szórakozóhelyek, kikapcsolódás:

Társastánc: http://www.dancecharisma.com

Tánc felsőoktatás, táncművészet: http://dance.unlv.edu

Egy nightclub lista: http://www.lasvegasfanclub.com/night_clubs.html

Mindent felsorolni bátorság lenne. Szálláshelyet keresni és foglalni interneten lehet a legjobban, itt ennek óriási kultúrája van.

Nagy, nagyobb a legnagyobb hotel kínálat! Hotel paradicsom, ahol nagyipari szálláshelyek vannak többségben.

Online hotel árak és keresés: Las Vegas szálláshelyek

Zoomolható Las Vegas térkép:

és a híres képek, épületek, hotelek és kaszinók elsősorban – ezek építészeti remekek a funkciójuktól függetlenül:

Archaikuskor
A Kr. e. 6-5. században virágzó kultúra emlékei főképp templommaradványokból állnak. E kor vívmányai közé tartoznak a férfi test arányait követő dór és a női test arányait másoló ión oszlopok, de a templomok oromzatát és falait is ekkor kezdték domborművekkel, úgynevezett timpanonokkal és frízekkel ékíteni. A kor jelentős alkotásai közé tartozik az olimpiai Héra-templom, a Héraion, mely i. e. 600 körül épült dór stílusban. Az archaikus templomnak mára csupán kétlépcsős alépítménye, lábazati fala és néhány oszlopa maradt fenn.

Klasszikus kor
A Kr. e. 4-5. században fénykorát élő stílusra a harmonikusabb építésrend jellemző. A korszak újítása volt a korinthoszi oszlopfő is, az optikai hatásokkal tudatosan számoló építészek lassan a színház klasszikus formáit is kialakították. A kultúra fejlődésével addig ismeretlen funkciót betöltő épületek jelentek meg, így a zenei előadások helyszíneként szolgáló ódeion, a piactér, vagyis az agora, a testgyakorlás központjaiként a gymnasionok, a versenypályák, vagyis a stadionok, a theatronoknak nevezett hegyoldalakba vájt és szabadtéri színházak, valamint a ló- és kocsiversenyek színhelyeként a hippodromok. Ekkora már a városok is szabályos rend szerint épültek fel, a városképet a kavicsmozaikkal ékített luxusvillák színezték. Az úthálózat és a csatornarendszer sem volt ismeretlen fogalom a kor embere számára. A klasszikus korban épült többek közt az athéniak fellegvára, vagyis az V. században emelt Akropolisz, a híres delphoi jósda szentélye, és az Athéné tiszteletére épített, márványból készült Parthenon is.

A hellenizmus kora
Kr. e. 330-300 körül az addig külön létező iskolák és stílusok hirtelen összeolvadtak. Fellendült a városépítészet, mely új középületeket tervezésére inspirálta a művészeket. Elsősorban derékszögű úthálózatokat terveztek ekkor, melyek középpontjában az agora állt. Ekkor jelentek meg a tanácsházak, a közfürdők, a könyvtárak, az elit magánpalotáinak és villáinak árnyékában a szegények számára felhúzott bérházak és a múzeumok, de szintén ekkor épült az első világítótorony és körszínház, vagyis amphitheatrum is. A hellenizmus korának fő vívmánya mégis az ív, a boltozat és a kupola megalkotása volt. Bár hirtelen a mozaikművészet is nagy lendületet kapott. A hellenizmus korának kiemelkedő építményei közül meg kell említeni a pergamoni fellegvárat, mely mellett a királyi paloták, kaszárnyák és tárházak is helyt kaptak és az ókor hét csodájának egyikeként számon tartott halikarnasszoszi Mausszoleumot, mely Mausszolosz káriai király és felesége hatalmas sírépítményeként épült Kis-Ázsiában az i. e. 4. század közepén. Az épület sajnos már a 16. században elpusztult részben földrengés, részben egy ostrom következtében. Az ásatások során csak alapjait és szobrászati díszeinek egyes töredékeit sikerült feltárniuk a régészeknek.

Római művészet
A római művészet aranykorát vitathatatlanul a görög művészetnek köszönheti, így nem csoda, hogy építészetében a templomépítészet volt túlsúlyban. Bár az etruszkoktól is átvettek bizonyos elemeket, így a donga, a kereszt és a gömb boltozatot, melyeket aztán tovább is fejlesztettek. Épületeikre ezért az oszlopok és pillérek is jellemzőek. Átriumos, csarnokszerű lakóházaik elengedhetetlen tartozékát képezte a medence, ahová egyébként az esővíz is folyt. A római építészet szintén legendás épületeket hagyott az útókorra, jelesül a Vespasianus és Titus császárok által emeltetett római Colosseumot, a Pantheont, melynek padlóját ma is az eredeti márványlapok borítják, vagy említhetnénk akár Pompei megmaradt épületromjait is. Ugyancsak a kor hatalmas építészeti létesítményeinek számítottak a városok vízellátását biztosító római vízvezetékek, melyek közül egyet, mely ma is hídként funkcionál, miközben legfelső ívsora a vizet vezeti, Nimesben találunk, ez a Pont du Gard híd.

Ókeresztény építészet
A Római Birodalom területén kialakuló művészeti stílus az első évszázadokban fejlődött ki, kezdetben párhuzamosan fejlődött a római antik művészettel. A keresztény művészet igazi fordulópontját Konstantinus császár 313-ban kelt rendelete jelentette, mely nem csak a szabad vallásgyakorlást engedélyezte, a bazilikák terjedésének is teret nyitott. Előtte az üldözött hívők földalatti, sziklába vájt helyeken, a katakombákban gyülekeztek, ennek falait előbb festményekkel, majd kőszarkofágokkal, reliefekkel ékítették. Az antik templomokkal szemben a keresztény templomokban a belső tér kapott hangsúlyt, melyre a kultikus áldozatbemutatás miatt volt szükség. Így a korinthoszi vagy ión oszlopokat, melyeket boltív vagy vízszintes gerendázat kötött össze is a templombelsőkbe száműzték, melyek 3 vagy 5 hajóra osztották a belteret. A középső hajó mindig magasabb és szélesebb volt a többinél, itt kaptak helyt az ablakok is és árasztották el természetes fénnyel a templomot. A bazilika elengedhetetlen tartozéka volt továbbá a fedetlen átrium is a keresztelőkúttal, ahol a keresztségen még át nem esett hívek várakoztak. Az ókeresztény templomok sorából kiemelkedik a régi római Szent Péter-bazilika, és a Santa Maria Maggiore is. Ekkoriban szintén elterjedt volt a mauzóleum-építészet, melynek egyik kiemelkedő példája a Ravennában található Theodorik-síremlék. Az emlékmű különlegessége, hogy kupoláját egyetlen hatalmas kőtömbből faragták ki. Szintén a kor vívmányai közé tartozott a centrális alaprajz felfedezése és elterjesztése, melyből a soron következő bizánci építészet is inspirálódott.

Bizánci építészet
A bizánci esztétika elveit Konstantinápolyban, a Bizánci Birodalom művészeti életének központjában határozták meg. A bizánci építészet, mely virágkorát a VI. században élte, a keleti és a görög-római hagyományokat ötvözte a kereszténység szellemével, szem előtt tartva, hogy isten földi képviselője nem más mint a császár. Nem vitás tehát, hogy a művészet az isteni törvénynek lett alávetve. A kor jelszava, akár a kupolák tökéletesítése is lehetett volna. Az egyházi hatalmat az impozáns, pillérekkel alátámasztott, kupolás, központi elrendezésű építmények szimbolizálták, melyekhez egy-egy félkupolával fedett tér is csatlakozott, amiket újabb, kisebb félkupolákkal bővítettek. Ez figyelhető meg a bizánci építészet legkiemelkedőbb alkotásán, a VI. században emelt Szent Bölcsesség templomán, vagyis a Hagia Szophián is. Szépségét baldachinos oltárai, domborműves szószékei, a kupola arany hátterű mozaikdíszítésének keleties pompája, a padlózat színes burkolása is emeli, mely mind-mind a bizánci császár hatalmát, és az isteni bölcsességet hivatott kifejezni. A bizánci építészet persze annál magasabbra tört, mintsem, hogy megálljon itt. A fejlődést az egyenlő szárú görög kereszt alakú kupolás templom jelképezte. A kupolán már ablakokat is vágtak, melyeken át természetes fényt szüremlett az időközben keskenyebbé és magasabbá vált épületekbe. Rendkívüli hangsúlyt kapott a külső térhatás, a falakat jobban tagolták, a felhasznált építőanyagok is nagyobb változatosságot mutattak. A színes homlokzatok téglából, kőből és habarcsból építkeztek. A 11.-12. századi bizánci építészet kimagasló példája a velencei Szent Márk templom. A bizánci stílus ugyanebben az időben jutott el Oroszországba is, ahol aztán önálló stílusként élt és fejlődött tovább, melyet a négyzetes alaprajz, a ferde tető és a kupola fémjelzett. Az orosz reneszánsz bizáncias szellemű alkotására a Vaszilij Blazsennij-székesegyház szolgáltat kitűnő példát.

Román stílus
A román stílus, más néven romanika a 10–12. században terjedt el Európában. A stílus nevében, melyet egy 19. századi francia művészettörténész, Caumont honosított meg, szereplő román szó a római tükörfordításaként értelmezendő. A román építészet legmeghatározóbb épületei közé a templomok és kolostorok tartoztak, melyek a harcos egyház, a belviszályokkal és külső fenyegetésektől egyaránt sújtott kereszténység jegyeit tükrözték. Erre utalnak a kor templomainak zömök formái, vastag falai és lőrésszerű ablakai is. A román stílusú templomok megőrizték a kora keresztény bazilika hosszanti elrendezését, fő részeit az előcsarnok, a hosszház, a keresztház, a szentély, a kórus, az altemplom, a kripta, és a sekrestye képezték. Jellegzetességük közé tartozott továbbá a kúpos torony és a toronypár is. Az egyetlen apszisból álló szentélyben kapott helyt az oltár, amit egy magas, úgynevezett szentélyrekesztővel is elválasztottak. A templomok belsejét freskókkal vagy mozaikképekkel ékítették. A félköríves záródású ablakok iker-, vagy rózsaablakok voltak. A romanika újítása volt a bélletes kapu is, melyet geometrikus és növényi ábrák, esetleg szobrok ékítettek. A romanika aszketikus típusú, bibliai szenteket, vagy szent királyokat imitáló szobrait merevség jellemzi, a kor művészei érzelmeket ugyanis nem ábrázoltak. A sima, csavart, pikkelyes, gyűrűkkel osztott vagy összecsomózott, gyakran ikeroszlopokat, vagy oszlopkötegeket rajnai vagy kockafejezetnek nevezett oszlopfőkkel zárták le, melyek nevükhöz híven kocka alakúak voltak ugyan, alul mégis gömbszerűre csiszolták s faragott díszítésekkel borították őket. A kockafejezet az idő haladtával redős és trapézfejezetté alakult, de a román építészet kései emlékeit már bimbós és leveles kehelyfejezetet díszíti, mely voltaképp már átmenetet képez a gótikus stílusba. Ezzel szemben az oszloplábazatok az attikai ión mintát követték. A dongaboltozatot lassan felváltotta a tágasabb terek létrehozására is alkalmas bordás keresztboltozat. A romanika egyik kiemelkedő alkotása a jáki templom.

Gótikus stílus
Az olaszok által kezdetben csak barbárnak csúfolt gótika, mely nevét Giorgo Vasarinak, a híres művészettörténésznek köszönheti, az érett középkor művészetének egyik irányzata. Értelmezni csak a romanika segítségével lehet, hisz mindkettő egyazon kulturális közegnek, a középkori művészetnek megnyilvánulása. A szakemberek a gótikát csak archeológiai kultúrának fogadják el, hisz emlékei vagy elpusztultak, vagy a 19. század historizáló műemlékvédelmének estek áldozatul, mint például a budavári Mátyás-templom. Így a kultúra megértéséhez elengedhetetlen a szellemi rekonstrukció. A romanika és a gótika építészetének legszembetűnőbb különbsége az épületek súlyában, tömörségében, illetve kecsességében mutatkozik meg. A félkörívet felváltó csúcsívnek köszönhetően ugyanis a gótika könnyű falszerkezetekkel operált, karcsúbbá váltak a tartóoszlopok, pillérek is. A teherhordó oszlopok helyére faragott kőcsipkés ablakokat, vagyis mérműveket vágtak, miáltal az épületek világosabbak, fényesebbek lettek. A támpillérek az épület külsejére kerültek, melyeken úgynevezett fiatornyok egyensúlyoztak. A gótika művészei azonban nem elégedtek meg karcsú templomaikkal, a várakat is elkezdték díszíteni, főleg azok bejáratai, lovagtermei és kápolnái lettek egyre ékesebbek. E tendencia persze a polgárok lakóházait sem kímélte, a nemesek részére például, külön lakótornyokat emeltek. Az építőmesterek többsége még a paloták köveit is maga faragta. Ugyanebben az időben épültek az első egyetemek és kollégiumok is. Természetesen a stílus nem volt, nem is lehetett egységes Európa szerte, minden ország rányomta a maga bélyegét. A Párizs melletti Saint-Denis-i apátsággal és gyors egymásutánban épülő francia székesegyházakkal lassan kiforrtak a francia katedrális-gótika jellegzetességei, melyet aztán a szomszéd országok is magukévá tettek. Angliában a gótika a 12. század második felétől a 16. század közepéig tartott, három stílusszakaszra oszlott. 1180 és 1250-ig az átmeneti, vagy korai angol gótika élte virágkorát, 1250-1360 között az érett vagy dekoratív gótika, 1360-1550 között pedig a késői vagy függőleges. Utóbbi 1480 utáni változatát nevezik Tudor-stílusnak is. A magasba törő francia felépítés helyett az angolok a vízszintes terjeszkedést részesítették előnyben. Spanyolországban a francia mintát követték, melyet a mór építészet is befolyásolt, hatására mindent elborítottak a pazar és fényűző díszítések. Itáliában a kezdeti ellenkezéshez híven csak nehezen honosodott meg a gótika. A templomok felépítése és szerkezete is egyszerűbbé vált a franciákénál, a vízszintes tagolás inkább az angol mintát követte. Németország a kiforrott francia gótikát tette magáévá, bár az helyi vonásokkal is dúsult, gazdagodott. Például az oldalhajók végéhez egyszerű, sokszögzáródású szentélyeket építettek. A francia gótika egyik kiemelkedő mesterműve a roppant látványos, kőcsipkékkel gazdagon díszített Reimsi katedrális is.

Reneszánsz
A reneszánsz nem csupán művelődéstörténeti és művészettörténeti korszak volt, valódi kulturális mozgalom, mely a középkort lezárandó, valódi művészeti megújulást hozva söpört végig Európán a 16. században. Bölcsőjeként a 14. századi Itáliát tartjuk számon. A reneszánsz festőit és szobrászait legendás alkotásaikkal együtt mindenki fejből citálja, kicsit mostohább sors jutott viszont a kor építészeinek, akik ugyancsak maradandót és páratlant alkottak ekkoriban. A festészethez hasonlóan, a reneszánsz építészetet, melynek legfőbb jellemzője az emberléptékű harmóniára való törekvés volt, is a klasszikusok inspirálták. Az első ízben reneszánsz jellegzetességeket mutató épületeket Firenzében találjuk, közülük is kimagaslik a Filippo Brunelleschi által tervezett Santo Lorenzo és a Pazzi-kápolna. A reneszánsz építészet azt a humanista, mélyen emberközpontú filozófiát tükrözte, mely a világosság és a tiszta elme fényességével szegült szembe a középkor minden sötétségével és összes boszorkányságával. A művészek törekedtek a klasszikus antikvitás újjáélesztésére is, melynek kiváló példája a Ruccelai palota. A kiforrott reneszánsz stílus 1500 körül, a quattrocentóban bontakozott ki Rómában, a kor méltán leghíresebb építményének, az eredetileg Donato Bramante tervezte Szent Péter-bazilika felépülésének köszönhetően. Mint tudjuk a mester halála után az épületen többek közt Michelangelo is dolgozott. A késő reneszánsz, vagyis a cinquecento kezdetét 1550-ben a kolosszeum-motívum megjelenése jelentette. Az épület homlokzatát ekkoriban már két vagy akár több emelet magasan is oszlopokkal szórták tele.

Barokk stílus
A reneszánszt követő barokk, mely közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki, elődjéhez hasonlóan szintén stílustörténeti korszak és korstílus volt, mely 1600-tól 1750-ig tartott. A korstílus jelszavai a bonyolult minták, a pazar díszítés, melyről egyébként olasz nevét a nyakatekert okoskodást jelentő baroccót is kapta, illetve a monumentalitás voltak. (Késői ágait, a copfot és a rokokó stílust külön bekezdésben tárgyaljuk majd.). A barokk bölcsője szintén Itália volt, azonban e stílus minden ízében különbözött a reneszánsztól, még akkor is, ha annak stílusjegyeit vette át és fejlesztette tovább. A barokk a teremtés tökéletességét hivatott kifejezni az emberléptékű világban, ennek számlájára írható részletekbe menő kidolgozottsága is. Vallásosságából kifolyólag a barokk építészet legfőbb alkotásai is templomok voltak, melyek páratlan, olykor már túlzásokba hajszolt díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel próbálták elkápráztatni az egyszerű hívőket, egyszersmind ráébreszteni őket a római katolikus Anyaszentegyház egyedüli hatalmára és nagyszerűségére. A barokk építészet alapmotívumai közé tartozott a kedvelt csigavonal, de az addigi geometrikus formákat szerették egyébként is meghajlítani, legyen szó akár alaprajzokról, akár homlokzatokról, vagy épületbelsőkről. Úgy hitték, építményeiket egyedül így tehetik földön túlivá és mozgalmassá. A barokk építészek kedvelt módszerei közé tartozott az illúziókeltés is, a teret díszítményeikkel, festményeikkel növelték meg. Ékes példája ennek a templomok homlokzatának volutája, mely a tornyot hullámvonalban köti össze a főhajóval, azt sejtetve, hogy még mögötte is tart az épület. A kor palotái sem maradtak mentek a díszítésektől, gyakran bírtak mennyezetre festett kupolabelsővel, bár toronnyal nem rendelkeztek. Az illúziókeltés nagymesterei szívesen építettek tükörtermeket is, melyek végtelenek mutatták a királyi, főudvari kastélyok belterét. Ennek egyik ekletáns példája a Versailles-i kastély pompás Tükörgalériája.

Rokokó
A barokk késői, monumentalitását vesztett változata, mely díszítőstílusként vált ismertté, olyannyira, hogy önmagában álló rokokó építészet nem is létezik, a 18. század folyamán, kivált a XV. Lajos alatti Franciaországban és Németországban terjedt el. Neve a rocaille szóból származik, mely kagylót jelent. A kor épületei és patkóalakú lakóházai kívülről klasszikus szigorúságot és józanságot tükröznek. Az építmények belterének díszítése viszont minden szilárd formát felold többszörösen hajlított, cifra görbéivel. Az ornamentika közkedvelt motívumai a csigák és kagylók, a különböző növényi részek, főképp folyondárok és virágok, melyek aszimmetrikus elrendezést kapnak. A homlokzaton akár kövér angyalfigurák, úgynevezett puttók is megjelenhetnek. A stílus legmeghatározóbb épületei a würzburgi érseki palota mellett az ugyancsak würzburgi Sólyom-ház, de példaként hozhatnánk fel a volt Fehérkereszt Vendégfogadót is, mely a budapesti Batthyány téren állt.

Copf
A copf, vagyis a klasszicizáló későbarokk stílus a 18. század utolsó évtizedeiben terjedt el Közép-Európában. Akárcsak a rokokó, ahogy neve is jelzi, a barokk egyik késői ága, mely egyes elemeiben már a klasszicizmust előlegzi. Magyarországon a copfstílus számos remekműve fennmaradt, közülük csak néhány a Fellner Jakab tervezte Egri Líceum, a Veszprémi Vár tűztornya, vagy a székesfehérvári Püspöki palota.

Klasszicizmus
A barokk után következő nagy stílustörténeti korszak és korstílus a 18. század második felétől a 19. század közepéig uralta a közgondolkodást és a művészeteket. Nevét, az osztályt jelentő, latin classicus szóról kapta. A klasszicizmus célkitűzése volt, hogy művészei elé az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló eseményeket, szabályokat, hagyományokat állítsa kívánatos és egyúttal követendő példának. Így a mesteremberek a világ minden tájáról Rómába sereglettek tanulmányozni az ókori világ fennmaradt kincseit. Lelkesedésüket csak fokozni tudták az 1750-es években kezdődő ásatások, melyek a dél-itáliai romvárosokat, Pompeiit és Herculaneumot tárták fel. Bár a klasszicizmus őshazája szintén Róma volt, a korstílus a legkimagaslóbb fejlődést mégis Frankhonban produkálta. Winckelmann esztétikája, mely kifejtette, hogy csak egyetlen művészi szépség van, az ókori művészet vívmányaként becsben tartott mérték, szimmetria, rend és egyszerűség szinte dogmává érett ekkoriban. Nem csoda hát, hogy a barokk és rokokó mozgalmasságát, a klasszicisták fennkölt és harmonikus szépségideálja váltotta fel. A szellemi hátteret Winckelmann munkássága mellett a felvilágosodás kori polgári kultúra adta, mely a jelenségek ésszerű magyarázatán túl, minden körülmények közt az egyszerűségre törekedett. Hogy a klasszicizmus végül a mindennapi életben is gyökeret verhetett a francia forradalomnak és vezetőinek tudható be, akiknek eszménye a görög demokrácia volt. A napóleoni klasszicizmusban, melyet más néven empire stílusnak is nevezünk, a nők ruhájától kezdve a bútorkészítésig bezárólag minden az antik kultúrának rendelődött alá. Maradandót a korstílus mégis az építészetben alkotott, elterjedésének a 19. századi gazdasági fejlődés is kedvezett. Egyre több lett a polgári megrendelő, akiknek a stílus puritánsága, áttekinthető alaprajza és térelosztása éppen megfelelt. A szigorú arányok mellett a klasszicizmusra a rokokó ellentétjeként az egyenes vonalak voltak jellemzőek. Az épületeket antik jellegű díszítményekkel, oszlopokkal, timpanonokkal látták el. Ekkor emelték az első, soklakásos városi bérházakat, melyek megjelenése még palotaszerű volt. A templomok Európa szerte az antik templomok mintáját követték, de még a tőzsdepaloták, múzeumok, színházak esetén is az antik alkotások váltak irányadóvá. Ez idő tájt épült Párizsban a római Panteon mása, a Zeusz athéni szentélyét imitáló Madeleine-templom, de a római diadalívek mintájára szintén ekkor emelték a Carousellt és a Place de Gaulle téri Diadalívet is. Klasszicista stílusban épült a szentpétervári Izsák székesegyház, a londoni British Múzeum, a washingtoni Capitolium, de még a mi Nemzeti Múzeumunk is a debreceni Református Nagytemplommal egyetemben.

Romantika
A 18. század végén kialakuló romantika, mely virágkorát a rákövetkező század első felében élte az utolsó egységes korstílus, mely több művészeti ágban is képes volt éreztetni hatását. A 19. század második felét már a későromantika és a romantikából burjánzó különféle irányzatok, az eklektika és historizmus uralták. A korstílus végét gyakran a híres francia festő, Eugéne Delacroix halálának időpontjával jelölik. A romantika építészetében elsőként a neogótika jutott kulcsszerephez, melyet egy múltba vágyó angol nemes, Horace Walpole hívott létre, mikor a gótika elemeiből építkezve felépítette Stawberry Hill névre keresztelt kastélyát. A Charles Barry tervezte londoni parlament és a híres Tower Bridge is neogótikus stílusban épült, Magyarországon Ybl Miklós alkotása, a fóti templom képviseli azt. A gótika után a barokk, a romanika és a reneszánsz elemei kerültek leporolásra. Újra felfedezték őket, megalkotva a neostílusok kiterjedt családját, úgyis, mint a neoreneszánszt, a neorománt, a neobarokkot. Tulajdonképp a 19. század második felének építészete, a historizmus és az eklektika, is ezekből a neostílusokból táplálkozik. A romantika egy másik irányzata előbb az indiai és közel-keleti, majd a bizánci és a mór elemeket vegyítette. Magyarországon ez utóbbit a Vigadó építésze, Feszl Frigyes képviselte. A vasvázas építészet, mely majd az eklektikára lesz igazán jellemző, egyelőre kuriózumként ugyan, de már a század közepén megjelent. A modern építészet előfutárainak ekletáns példái közé nemcsak az 1880-as években emelt Eiffel-torony tartozik, Joseph Paxton öntöttvasból és üvegből álló londoni kristálypalotája is, melyet tervezője az 1851-es világkiállításra álmodott meg.

Historizmus/Eklektika
A romantikában gyökeredző historizmus, mely voltaképp történetiséget jelent, az elmúlt korok stílusainak utánzását és újraélesztését tűzte ki művészi feladatául, ennyiben tehát megegyezett a klasszicizmussal. A művészettörténeti korszak a 19. század második felében bontakozott ki Európában és Amerikában. A neostílusok keveredésével megszületett a historizmustól elválaszthatatlan eklektika is, melyet akkoriban külön irányzatként tartottak számon. Bár a rendszerváltás előtti Magyarországon egybehangzóan az eklektika kifejezést használták, nyíltan becsmérlő értelemben. Mint annyi minden egyéb, a historizmus fogalma is csak a rendszerváltást követően került pontos meghatározásra.

Historizmus/Eklektika Magyarországon
Magyarország késő 19. századi építészete a kései romantikával és az eklektikával összefonódva igen sajátos képet mutat. A városiasodás folyamata már az 1867-es kiegyezést követően megindult, Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésével pedig az útvonalak szabályozása is kezdetét vette. A városi villák és bérpaloták ebben az időszakban méregdrágák voltak, minden luxussal felszerelve (luxus alatt persze ne jacuzzira és plazmatévére gondoljunk, istállóra, kocsiszínre, és az emeletenként elhelyezett angol vécére). Ugyanakkor különös gondot fordítottak az épületek szintezésére, az alsó emeletek tágas helyiségeikkel, kovácsoltvas erkélyeikkel a dzsentrirétegé voltak, míg a felsőbb, kevésbé jó adottságokkal rendelkező szinteken a szegényebb rétegek osztoztak. Az igazi villák zöme az Andrássy út külső szakaszán épült. Ebben az időben a munkáslakóház fogalma sem volt idegen a kor emberétől. Ezeket általában a MÁV építette alkalmazottjai elszállásolására. A kor keresztény templomai eklektikus stílusjegyeket tükröztek, az egyre gyarapodó számban megjelenő kórházak és kulturális létesítmények pavilonos formát öltöttek. A századforduló előtt számos bank és hitelintézet épült a város előkelő terein, de a Nyugati és Keleti Pályaudvar is ekkor nyitotta meg kapuit. Ami ennél is fontosabb ekkor írtak ki pályázatot az állandó Országház megépítésére, melyen végül Steindl Imre neogótikus terve győzedelmeskedett. Az építkezéseket 1885-ben kezdték, s noha az épület csak 1904-ben tündökölhetett teljes pompájában, 1902-ben már használták. Kétségtelen tény, hogy Budapest ebben az időszakban fejlődött világvárossá, a fent említetteken túl, Ybl Miklós tervei alapján ekkor épült a Szent István bazilika és az Operaház is. A késő eklektika átnyúlt még a 20. századba is, a korszak két nagy építésze a Néprajzi Múzeum tervezőjeként elhíresült Hauszmann Alajos és a Városligeti Vajdahunyadvár, illetve Mezőgazdasági Múzeum megálmodója, Alpár Ignác volt.

Historizmus/Eklektika külföldön
Természetesen az eklektika Nyugat-Európa építészetére is rányomta bélyegét, sokan már a londoni Parlamentet is idesorolják, ám a párizsi Sacré Coeur és az Opera, vagy Rómában II. Viktor Emánuel síremléke már vitathatatlanul idetartozik. A korszak építészetére jellemző a vasszerkezetek egyre nyíltabb felhasználása is.

Szecesszió
A 90-es évektől az első világháborúig uralkodó szecessziós irányzat a historizálás ellenében lépett fel a századforduló tájékán. A szecesszió az antik eredetű díszítést elvetve növényi elemekből, burjánzó indákból és kacsokból alakította ki sajátos díszítőrendszerét. A korábbi épületek vízszintes párkányai hullámformát öltöttek kerülve a megvetett, merev párhuzamosságot. A szecessziót, mely aztán minden országban különbözőképp fejtette ki üdvözítő hatását (erre utal egyébként változatos elnevezése is, melyről kicsivel később ejtünk szót), afféle úttörőnek is tekinthetjük, mely szabad jelzést adott a modern törekvéseknek. Egyesek az avantgárd legősibb fázisát tisztelték benne. Korszakalkotó jelentősége továbbá, hogy az épületek és azok berendezésének azonos stílusban való megtervezésére törekedett, nem kultiválta a neostílusok zagyva egyvelegét. Míg az Osztrák-Magyar Monarchiában a Sezession szó terjedt el a szecesszió jelölésére, Franciaországban új művészetnek, azaz Art Nouveaunek nevezték, s bár ma az angolok is így hívják, Nagy-Britanniában kezdetben a modern stílus, vagyis a modern style volt a hivatalos neve. Németországban a „Fiatalság” című folyóirat után a Jugendstil és a „hullámstílust” jelentő Wellenstil használata terjedt el, Spanyolországban a Modernismoé, Olaszországban a virágos stílusé, a stile floreale-é, az USA-ban pedig a Tiffany style-é. Míg az osztrák szecessziót a Bécsi Iskola mesterei határozták meg, kivált Otto Wagner, a bécsi szecesszió vezető építészmestere, akinek többek közt a bécsi Majolikahaus őrzi kéznyomát, a spanyol modernismo mestere kétségkívül Antoni Gaudí volt. A katalán mester legmeghatározóbb épülete közé tartozik a híres Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a barcelonai Casa Batlló is. Az angol szecessziós építészet mestereként, a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítőjét, Charles Rennie Mackintosht szokták tekinteni, a belgák pedig Victor Hortára, a brüsszeli Maison Solvay, a Palais d’Aubecq és a Tassel–ház megépítőjére voksolnak. A francia szecessziós építészetet két jelentős alkotó képviseli, Hector Guimard, akinek a párizsiak metrójukat köszönhetik és Émile André, akit csak a Nancy Iskola képviselőjeként emlegetnek. A németek August Endellre, a müncheni Elvira Haus szülőatyjára büszkék, nekünk magyaroknak pedig Lechner Ödönre, az Iparművészeti Múzeum megalkotójára és a stílus magyar irányzatának kezdeményezőjére illik emlékeznünk, valamint Quittner Zsigmondra és a Vágó-fivérekre a Gresham Palotáért, Kós Károlyra a kolozsvári Kakas templomért. Az új stílus hamarosan az úri középosztály körében is követőkre lelt, így Temesváron, Marosvásárhely/t, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén és Kiskunhalason ma is számos szecessziós lakóházat találunk.

Bauhaus
A 20. századi Bauhaus nem csupán építészeti, iparművészeti iskola is volt, melynek alapítója a később Hitler fasizmusa elől Amerikába emigráló Walter Gropius volt, tanárai pedig olyan nagyságok mint Kandinszkij, Klee, vagy a magyar származású Moholy-Nagy László, aki nem mellesleg Chicagóban alapította meg az Új Bauhaust. A stílus szintén magyar követői közé tartozott Molnár Farkas és Breuer Marcell is. A Bauhaus-iskola fogalmazta és hirdette meg első ízben a modern, funkcionalista építészet elveit, mely sajátossága volt, hogy az épület rendeltetésébőlt indul ki, vagyis annak rendelte alá mind az alaprajzot, mind a szerkezeti elrendezést. A Bauhaus irányzata elfogadta továbbá a művészi alkotás eszközeként a gépet, és nem becsülte alá az ipar és a technológia fontosságát sem. A funkcionalizmus fogalmához kapcsolódott a konstruktivizmus elve, mely a formai kiképzésre vonatkozott. A stílus művészeinek csak olyan formai megoldásokat szabadott alkalmazniuk, ami a konstrukcióból, vagyis magából a szerkezetből következett. Ezt ékesen mutatja a Bauhaus dísztelen székháza is. A konstruktivista modern építészet az esztétikai hatást nem a díszítőelemek használatával próbálta elérni, mint például, korábban a szecesszió, a tömbök arányaira, a vonalak ritmusára, összhangjára épített, az anyagok felületi szépségeit hangsúlyozta és igyekezett harmonikus színeket használni. A modern esztétika elveivé tehát a célszerűség és az anyagszerűség váltak. A konstruktivizmus követői így a szecesszió híveihez hasonlóan a berendezés egészét igyekeztek az épület külsővel szinkronba hozni. A konstruktivizmus magyar példájaként a Központi Orvostudományi Kutatóintézetet említhetnénk.

Organikus, vagy szerves építészet
Bár a funkcionalizmus gyökereiből nőtt ki, ha mondhatjuk így, az organikus építészet egy lépcsővel még feljebb lépett. Kialakulása az építészet nélküli építészetben kezdődött, a kifejezést Frank Lloyd Wright használta elsőként saját munkáira. Az irányzat követői olyannyira a természetességre helyezték a hangsúlyt, hogy épületeikkel is azt a hatást szerették volna kelteni, mintha az egyenesen a természetből nőtt volna ki. A mesterséges alkotásnak harmonikus egységet kellett alkotnia környezetével, így a felhasznált anyagokra, az épület méretére, alakjára, de még gondolatiságára is hatványozottan odafigyeltek. A szerves építészetnek mindezeken felül még regionálisnak is kellett lennie, így igazodnia volt muszáj a hely „szelleméhez”, kötődnie kellett a település és a nemzet hagyományaihoz, funkcionalista gyökereinek köszönhetően pedig még az egyetemességhez is. Egyedül a hatalomhoz nem lehetett köze. Bár a szerves építészetnek létezik egy másik értelmezése is, mely szerint hozzátartoznának a legrégebbi építmények és a mai primitív társadalmak lakóépületei is, mi a fentebbi meghatározást vesszük alapul. A szerves építészet másik kulcsfontosságú meghatározója volt, hogy nem épület, hanem ember centrikusnak tekintették. A stílus építészeinek mindig a minimumra kellett törekedniük, például minimális szerkezetekkel fedni le a nagy tereket. Így aztán lakóépületeik, melyeket előszeretettel neveztek hajléknak is, hajlított és íves felületeket kaptak. Az irányzat jeles képviselői voltak többek közt Alvar Aalto, Rudolf Steiner, Friedensreich Hundertwasser, de egyesek még Gaudit is idesorolják. A magyarországi szerves építészet legfőképp a magyar népi építészet elemeiből merített. Utóbbi jeles képviselőjeként említhetjük Makovecz Imrét, akinek a makói Hagymaházat, vagy a Csíkszeredai templomot is köszönhetjük.

Bioépítészet
Tulajdonképpen a szerves építészethez tartoznak a napjainkban divatos, úgynevezett bio- vagy ökoházak is, melyeket főleg Svájcban találunk szép számmal. A bioépítészet kifejezés nem mást takar mint a természetes anyagokkal történő építkezést. Kialakulása a Föld népességének egyre növekvőbb ütemű gyarapodására vezethető vissza, melynek hatására a fogyasztás mértéke is emelkedik a termelés növelésének szükségességét okozva. A véges természeti kincsek felélésén túl, elég csak korunk pazarló energiafelhasználásra gondolnunk, de említhetnék akár a fokozott hulladéktermelést, vagy a káros anyagok kibocsátásának emelkedését, egyszóval magát az urbanizációt is. Az alternatív energiaforrásokat használó, napkollektoros, sövénytetős, de mindenképp méregdrága (bár hosszútávon kifizetődő) bioházak nemcsak a globális felmelegedés problémáját orvosolhatják, a fent felsorolt kihívásokra mind megoldást nyújthatnak. A legújabb kutatások már fatörzsből kialakított, úgynevezett lélegző, odúszerű bioházak létrehozásán kísérleteznek, melyeknél a természet és a „mesterséges” építmény tökéletes szimbiózisa valósulna meg. A designos külsővel rendelkező bioodúnak minden előnye és pozitív tulajdonsága mellett, azért a térelosztással például még nem sikerült teljesen megbirkóznia. A társas lénynek kikiáltott ember ugyanis elég valószínűtlen, hogy élethosszig tartó magányra rendezkedne be egyszemélyes odújában. Konklúzióként levonhatjuk tehát, hogy bár az ökoházaknak mindenképp van jövőjük, nem biztos, hogy az extrémitások is élet-, működőképesek lehetnek.

Végezetül a 21. század építészetéről azt is meg kell állapítanunk, hogy sem egységes építészeti korstílus, sem építészeti stílusok nem jellemzik. Leginkább az egyes irányzatok keveredése, vagy egymás mellett élése figyelhető meg korunkban.

Megalitikus építészet – Antik – Archaikuskor – Klasszikus kor – A hellenizmus kora -  Római művészet – Ókeresztény építészet – Bizánci építészet – Román stílus – Gótikus stílus – Reneszánsz – Barokk stílus – Rokokó és Copf -  Klasszicizmus -  Romantika -  Historizmus/Eklektika -  Historizmus/Eklektika Magyarországon – és külföldön -  Szecesszió -  Bauhaus – Organikus, vagy szerves építészet – Bioépítészet

Megalitikus építészet
A megalitikus kultúra az európai és afrikai kultúrák sajátja volt, mely a neolitikum rézkorától annak csaknem bronzkoráig virágzott. A kultúra emlékeivel az Atlanti-óceán partvidékén találkozhatunk, behálózzák Skóciát, Portugáliát, Szenegált és Máltát is. A kultúra görög neve szó szerint nagy köveket jelent, hiszen emlékei impozáns kövekből készültek. A megalitikus építészet azért is fontos, mert ez jelenti az európai építészet kezdetét. A kövek formái szerint a kor emlékeit több csoportba osztják. Egyfelől megkülönböztetik a menhireket, melyek függőlegesen felállított, többnyire magányos kövek. Ilyen menhirt találunk Bretagneban is, mely mára ugyan csak romos formájában tekinthető meg, fénykorában mégis 22 méter magas volt, tömege mintegy 320 tonnát nyomott. Hogy az óriás kövek fallikus szimbólumok, esetleg az ősök lelkének jelképei lennének? – számos más alternatívával együtt a kérdés máig a tudósok vitáinak tárgyát képezi. Külön csoportot alkotnak a leginkább asztalra emlékeztető, feltehetőleg sírként használt dolmenek is, melyek 3-4, vagy akár több lábon támaszkodó széles kőlapokból épülnek fel. E barlangszerű képződményeknél már megjelenik a belső és a külső tér elválasztása is. A sok kőtömbből álló, kör alakú megalitok ismét új csoportot alkotnak, cromlecheknek nevezik őket. A legendás Észak-Anglia Stonehange is idetartozik, köralakban elhelyezett menhirek alkotják. A négyszögletes kőszálak itt már fedőlappal vannak lezárva. A máltai megalitkultúra az európainál sokkal fejlettebbnek mutatkozik, errefelé lóhere alaprajzú templomokat emeltek, melyekhez csiszolt köveket használtak. Az építményeken a díszítések is megjelentek, jelesül az életfa és a spiráldísz. Szenegálban szintén a körökbe rendezett megalitok terjedtek el, az építmények mellett a kutatók gyakran tömegsírokat tártak fel.
Antik

Az antik építészeti stílust minimum öt alstílusra bonthatjuk. A görög kultúrát és építészetet megelőző krétai, vagyis égei civilizáció kultúrájára és építészetére, az archaikuskor építészetére, a klasszikus kor, majd a hellénizmus korának építészetére és végül a görögből építkező római kultúrára. Az égei civilizáció építészetét a kereskedelmi központként funkcionáló paloták, legfőképp a mészkőből emelt knósszoszi palota együttese fémjelzi, mely dúsan színezett, díszes falaival, vízvezetékeivel, csatornáival, világító udvaraival, pilléres termeivel és míves szökőkútjaival az Ariadnéról szóló mítoszok szerzőit is megihlette. Emellett Mükénében mindenféle habarcsanyagot nélkülözve hatalmas fellegvárakat is emeltek a védelem miatt. Ami az épületek alaprajzát illeti, ott a téglalap alakúak domináltak.

Folytatás a többi cikksorozat többi részében.