Székelyföld látnivalói – utazás Romániában

Székelyföld (románul Ţinutul Secuiesc) alatt az erdélyi történelmi székely székek területét értjük. Ide tartozott a mai Kovászna és Hargita megye, Maros megye egy része, Fehér és Kolozs kisebb darabjai, valamint néhány település a Kárpátok gerincén túl Neamţ és Bákó megyékben.

Románia és Székelyföld szállások: Jó napi árak az olcsótól a luxushotelek legfelső kategóriájáig.

Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül jelenleg csak itt vannak többségben a magyarok, arányuk 80% körüli. Székelyföld területe 12800 km², a Keleti-Kárpátok középső és délkeleti vonulatait, hegyközi medencéit, valamint az Erdélyi-medence, így a Mezőség peremterületeit foglalja magába. Két legnagyobb folyója a Maros és az Olt, mindkettő a Gyergyói-havasok déli részén ered. A legnagyobb tavakat mesterségesen alakították ki. A kisebb méretű természetes tavakhoz tartozik a Gyilkos-tó, a Szent Anna-tó, egy egyedülálló krátertó a Csomád-hegység egyik kráterében, valamint a szovátai Medve-tó. Székelyföld területén jelenleg egy nemzeti park, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park található. Székelyföld felszínének jelentős részét erdő borítja, ezért a fakitermelés- és feldolgozás az egyik legfontosabb iparág. Marosvásárhelyen működik Románia legnagyobb műtrágyagyártó vállalata is, az Azomureş. Az élelmiszeripar szempontjából országos jelentőségű a csíkszeredai sörgyár, valamint az ásványvíz-palackozó üzemek Borszéken, Csíkszentkirályon, Tusnádon és Bibarcfalván.

A székely nép eredete sok vitát kavar a székelyek között is. A legismertebb monda szerint annak a 3000 hunnak a leszármazottai ők, akik Attila halála után Csaba királyfi vezetésével vonultak vissza Csigle-mezejére. A legáltalánosabban elfogadott elmélet viszont azt mondja, a székelyek a honfoglaló magyarokkal együtt érkeztek a Kárpát-medencébe. Egy biztos azonban, Székelyföldet a 13. század végéig vette véglegesen birtokba a székelység. Templomai többségének alapító levelei is ekkor keltezettek. A székelység saját önálló jogalkotásra volt képes, melyeket elsősorban a székely nemzetgyűléseken elfogadott törvények, rendeletek alapoztak meg. A jogszabályalkotáson kívül, közigazgatási, bíráskodási és önálló katonapolitikai jogosítványokkal is bírtak. A középkori székelység szokatlan mértékben demokratikus és szabad volt. Vezetőiket maguk választották, egyenrangú partnerként vettek részt az Erdélyt politikailag ellenőrző „Három Nemzet Szövetségében”. Mindez annak köszönhető, hogy az uralkodónak nyújtott fegyveres szolgálataikért cserébe saját földdel rendelkezhettek és ősi demokratikus szokásaikat is megtarthatták, valamint az adózás alól szintén mentesítve voltak. A székelyek közt nem voltak társadalmi osztályok. A jelentősebb társadalmi-vagyoni különbségek kialakulását a föld használatának és öröklésének évszázados rendszere gátolta meg. Kiváltságaikat a 16. századig tudták megőrizni. Ekkor alakult meg az Erdélyi Fejedelemség, az uralkodókkal való összetűzések 1562-ben a székely felkeléshez vezettek. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1601. december végén visszaadta az összes korábbi székely szabadságjogot, ezt követően az erdélyi fejedelmek azokat többé nem próbálták megvonni. 1691-ben a Diploma Leopoldinum még elismerte a székelyek adómentességét, de 1711-ben a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc elbukásával nekik is meg kellett tapasztalniuk a Habsburgok elnyomó, magyarellenes politikáját. Az 1876-os magyar országgyűlés a székelyek sajátos önrendelkezési jogait, addigi autonómiájukat teljesen felszámolta, a területet ekkor vármegyékre osztották. Az 1940-ben született II. bécsi döntés Észak-Erdéllyel együtt Székelyföldet is visszaadta Magyarországnak, ám az 1947-es Párizsi békeszerződés alapján az újra Romániához került.

Székelyföld nevezetességei közé tartozik a cserépedényeiről híres Korond,  a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Érdemes felkeresni, mert itt értékesítik a Fehér-Nyikó menti falvak fűzfavesszőből készült eszközeit és a környék faragóinak munkáit is. Szép tárgyakat vásárolhatunk errefelé, megfizethető áron. Ráadásul Korond hagyományait őrizve a korszerűsödő székely falu típuspéldája. A fazekasiparra alapozva kereskedelmi, idegenforgalmi és művelődési szerepköre egyre számottevőbb. Ezenkívül számos borvízforrást találhatunk a faluban, melyeket gyógyvízként javallnak gyomor- és bélhurut, valamint vérszegénység esetén.

Ugyancsak sokan keresik fel az Erdélyi-medence keleti pereménél és a Görgényi-havasok lábánál húzódó parajdi sóbányát, mely nemcsak szabadtéri sósfürdőjéről és gyógykúráiról híres. A földalatti gyógykezelésre is alkalmas bányatermekig, melyek a felszíntől számítva 120m mélyen fekszenek, 1250m hosszú tárón át vezet az autóbusz útja. Odalent, a villanyvilágítással és szellőztető berendezéssel ellátott, tágas kamrákban játszótér, ökomenikus kápolna, sókristályokban és sókitermelő eszközökben gazdag, népművészeti értéktárgyakat felvonultató múzeum és büfé is működik, ülőalkalmatosságok és biliárdasztalok teszik még kényelmesebbé és vonzóbbá a lent tartózkodást. Egészségeseknek is jótékony hatású és maradandó élményt okoz a bányalátogatás.

Ha Székelyföldön járunk, érdemes megnézni Szováta legnagyobb tavát, a Medve-tót (Lacul Ursu), mely nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta. 1875-ben, a Cseresznyés hegység alatt keletkezett. A tóban 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé haladva hőmérséklete ezért folyamatosan növekszik. A tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is ajánlják.

Székelyföld látnivalóinak sorából a Békás-patak völgyében fekvő Gyilkostó (Lacu Roşu), Románia egyik leglátogatottabb természeti ritkasága, torlasztava sem maradhat ki. A tó egyediségét a víz alá került fenyőerdő maradványa adja. Jelentőségét növeli, hogy közelében látható Erdély másik természeti ritkasága és nevezetessége, a Békás-szoros. A tó közvetlen területe és vidéke kellemes mikroklímájú, kedvező idegkimerültség, álmatlanság vagy betegség utáni lábadozás esetében, de a helyi vízfolyások és kisebb-nagyobb vízesések magas szinten biztosítják a sportot, üdülést, pihenést kedvelők igényeinek kielégítését is. Aki megújuló egészségre vágyik, vagy felüdülni, felfrissülni szeretne, látogasson el Gyilkostóra, a „Székely Svájc” e századforduló óta nevezetes szegletébe.

A turisták körében szintén nagy népszerűségnek örvend Tusnádfürdő. Csíkország büszkesége az Olt szorosában, a sötét fenyvesekkel borított meredek hegyoldalon alakult ki.  Alig 154 éves, az ország egyik legkisebb, mégis világszerte ismert városa, Székelyföld keleti részének nemzetközi hírű fürdő és üdülőtelepe. Kitűnő természeti adottságainak, változatos vegyi összetételű borvizeinek, tiszta levegőjének köszönhetően gyógyhatású a neurózis, a szív és érrendszeri bántalmak betegségeiben szenvedők számára.

Aki a világ legtisztább tóvízére kíváncsi, keresse fel a 946 méter magasságban fekvő Szent Anna tavat, Románia területének egyetlen vulkanikus eredetű képződményét, melyet természetvédelmi területté minősítették. Már maga a tó alakja is megragadó, egy festő palettájához hasonlít. Vize, az ásványi sók hiánya miatt nem iható. A tó melletti katolikus kápolna állítólag Szent Anna áldását hordozza. Érdemes betérnünk ide is.

A szárhegyi reneszánsz Lázár-kastély a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka, melyet Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke is műemléképületként tart nyilván. A kastélyt, Lázár István építette. 1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is. 1707-ben a labancok a kastélyt felégették, romjait Lázár Ferenc javíttatta ki. Neki tulajdonították a „nagypalota” (lovagterem) építését is, amelyben akkoriban a széki gyűléseket tartották. A kastély az 1872-es tűzvészben ismét elpusztult, 1967-től, immáron csaknem két évtizede, lépésről lépésre restaurálják. Lovagtermében faragott bútorok, erdélyi nemesi címerekkel díszített székek, vaslámpák láthatók. Az eredeti kazettás mennyezetet is visszaállították. Az udvar közepén levő kis épületben, a kaszatömlöcben egykor a felkelések résztvevőit tartották fogva. A kastély ma a megyei múzeum képzőművészeti kiállításának ad otthont. A galéria a hazai képzőművészet utóbbi tíz esztendejének keresztmetszetét nyújtja.

Csendes kis falucska a Székelyföldön Csíksomlyó, a magyarság nemzeti búcsújáróhelye. Itt, a ferences atyák csíksomlyói Mária templomában őrzik azt a hatalmas méretű Mária kegyszobrot, mely előtt ősidők óta tisztelegnek a zarándokok. A jelenleg megtekinthető kéttornyú templom 1802-ben épült, kegyoltára 1848-ban. Híres kegyszobra 2,26 méter magasságú.

Ha már Székelyföld, nem hagyhatjuk ki a Madarasi Hargita festői szépségű csúcsát sem. A székelyek szerint, a csúcson minden magyar elmond egy fohászt, hisz az 1801 méter magasan levő pontról már nem lehet tovább felfelé menni, csak a lélek, s a belőle jövő szavak érhetik el az Istent. A hely szakrális jellegét az a rengeteg kereszt és kopjafa is bizonyítja, mely a csúcson található. Az idelátogatók emelték őket, reményből és hálából. A Hargita csúcsa nem olyan kegyhely, ahová szervezett csoportok érkeznének, ez a személyes zarándoklatok végpontja. A Hargita a székelység hegye, magának a székelységnek a szimbóluma.

A hozzánk közeli országok kiránduló helyei közül kiemelkedően szép. A kirándulóhelyek között válogatva egy nyári végi vagy egy ősz eleji túrához érdemes ide is tervet készíteni.

Nagyítható Székelyföld friss térkép:

Ez volt a blog bejegyzés hotel ajánlóval Székelyföldön. Leírások: történelem, térkép, szállás, időjárás és szovátai Danubius Hotel, minden itt van a hegyekben.

Szólj hozzá!

1 Comment : "Székelyföld látnivalói – utazás Romániában"

Visszajelzés
avatar
Aranypatkó Vendégház
Vendég

Szálláslehetőség, ingyen programajánlattal Székelyföld közepén!

Ha nem akar sok idót az úton tölteni a látnivalók közt, pillantson rá GPS adatainkra honlapunkon : http://www.aranypatko.ro

wpDiscuz