A tapasztalt szálláskereső: Nézz bele most az akciós árakba: : Szállás lista ITT. Utazás egyénileg vagy kis csoportban. Jegyezd meg az oldalunk, kedvencek közé tedd, vagy oszd meg a Facebookon!

Strasbourg szállás, pihenés hotelben

Strasbourg (németül Strassburg) francia város, az Elzászi régió és Alsó-Rajna megye székhelye, Brüsszellel karöltve Európa fővárosa. Az ország keleti határán fekszik, ahol az Ill folyó a Rajnába torkollik. Az utak városként is nevezett Strasbourggal átellenben, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot a Matics-Horváth Barátság-hídja köti össze. Strasbourgban székel az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága is. Történelmi városmagja, a Grand Ile, 1998 óta az UNESCO Világörökség részét képezi.

Több mint 70 fizető-vendégváró hely (3, 4, 5 csillagos): Strasbourg hotelek, árak ITT. Hasonlítsa össze az árakat, vagy foglaljon online itt bárhol a világban! Cour Du Corbeau, Regent Contades – Concorde hotel, Regent Petite France, Hilton és Mercure mesés álmok és valóság múltja és jövője.

Hotels in Strasbourg – szállás ajánlatok teljes listája ITT. Angolul, németül, franciául stb. idegen nyelven is elérhető rendszer, ahol az összes szállás ajánlatát megismerhetjük a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig. Ilyen olcsó, de kedves hely (17 szobás ház) a Hôtel Michelet*, általában ő a legolcsóbb.
- A helyi viszonyokban viszonylag olcsó, de nekünk magyaroknak nagyon drága a Hotel Le Petit Trianon**, a neve miatt nem utasítanám el, de egy 90 eurós egyágyas szoba nekem már megfizethetetlenül magas árú, ilyen áron szoktam négy csillagos hotelben kétágyas szobát foglalni félpanzióval tengerparti nyaralásaim során . Az étterem, a közeli vasútállomás, a jó elhelyezkedés, a segítőkész személyzet stb. mellette szólnak. Van négyágyas szobájuk is családoknak vagy baráti társaságoknak.
- Hasonló árkategória, a belváros kiemelten népszerű 66 szobás hotele a Comfort Hotel Montagne Verte – Strasbourg Ouest**. Parkolás, egyéb szolgáltatások terén is kiemelkednek, és néha akciós áron is tudunk hozzájuk foglalni.

Történelme, érdekességek és adatok:
Területén elsőként a kelták telepedtek meg az ókorban. A római időkben a város Felső-germánia provincia katonai erődítményeként funkcionált, tőle északra húzódott a limes. A 4. században vált püspöki székhellyé. Az 5. század folyamán előbb az alemánnok, majd a hunok, végül a frankok foglalták el. A város uralkodója, Klodvig 496-ban vette fel a keresztséget, ekkor a települést is felújították. A város katedrálisát a 9. században építették fel. A 13. században már fontos kereskedelmi központ volt, a 15. században pedig nyomdai központ, Gutenberg János is a városban élt. A strasbourgi székesegyház északi tornyát, mely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt, 1439-ben emelték. A reformáció után a százéves háború következett, ekkor a város előbb a Német-Római Birodalom, majd 1638-tól Franciaország részét képezte. Claude Joseph Rouget de Lisle órásmester a városban szerezte a francia himnuszt, a Marseillaiset. 1770-ben Johann Wolfgang Goethe is itt tanult. Strasbourg 1871-ben Németországhoz került, a franciák csak 1918-ban szerezték vissza. A város igazi fejlődése a 19. századra datálható, ekkor épült meg vasúthálózata is. A második világháború idején a város ismét a németeké lett, csak utána kerülhetett vissza a Francia Köztársaságba.

Kezdhetnénk-e mással a strasbourgi városnézést, ha nem a világörökség részét képező történelmi belvárossal, melyet igyekeztek is eredeti állapotában megőrizni. Központjában a hatalmas, gótikus stílusú, homokkőből épült Notre-Dame Katedrális magasodik, magát a múltat kötve össze a jelennel. A monumentális épületnek már csillagórája is lenyűgöző. A katedrális tőszomszédságában egy múzeumot is találunk, ahol többek közt középkori és reneszánsz műtárgyakat őriznek, szobrokat, és festményeket.

Természetesen a katedrálison túl is tucatnyi középkori templomot találunk a városban, az impozáns Église Szent Tamás elsősorban Silbermann orgonájáról nevezetes, melyen egykor olyan legendás nagyságok játszottak, mint Wolfgang Amadeus Mozart vagy Albert Schweitzer.

A Petite France negyed fekete-fehérben játszó, gerendás házai és csatornái is a régmúltba repítenek minket, a középkori, favázas agyagépületek között nem ritkák a 9. századból származó házacskák sem. Maradandó élményt nyújt, hogy az ódon, gótikus hangulatú óváros utcáit járva a vízparton sétálgathatunk. Mi több sétahajón is felfedezhetjük a város csatornarendszerét, mely behálózza egész Strasbourgot. A belváros szűk kis utcáiból kisebb terek nyílnak hangulatos éttermeket rejtve. A töröktől a marokkóiig, szinte mindenféle ízeket megkóstolhatunk ezekben a vendéglátóegységekben.

Strasbourg óvárosának kontrasztját a város észak-keleti része adja monumentális üvegkomplexumaival.  Az Európa Parlament s az intézményrendszerek modern épületei a lépten-nyomon felbukkanó posztmodern szobrok társaságában igazán érdekes látványt nyújtanak.

Strasbourg parkokkal teli városrészein és a Rajna parton is kellemes sétákat tehetünk, de a hangulatos hidak mellett érdemes felkeresni a Vauban gátat is, ahonnét szemkápráztató panoráma nyílik a városra. Jó hír a családosoknak, a híres Orangérie parkban még egy kis állatkertet is találunk.

A városban járva Strasbourg archeológiai múzeumát sem szabad kihagyni, mely a helyben feltárt római és kelta emlékekre fókuszál, de a Modern és kortárs művészetek múzeuma, valamint a 18. századi, francia barokk és klasszicista stílusban épült Rohan palota három múzeuma is szép számmal tartogatnak meglepetéseket. Utóbbiakban elsősorban 18. századi bútorokat és vázákat tekinthetünk meg.

A városnézésbe fáradt turistákat a nemzetközi éttermek mellett, jellegzetes elzászi kisvendéglők, winstubok és sörözők tucatjai várják.

Aki hosszabb kirándulásra vállalkozna, TGV-vel 2 óra 20 perc alatt felérhet Párizsba, ahová napi 15 járatot indítanak, de átszállás nélkül eljuthat Lillebe, Rennesbe, Nantesba, Bordeauxba, Stuttgartba vagy akár Zürichbe is.

Ősszel komoly zenei, nyáron jazz fesztivál várja a városba érkezőket, de a strasbourgiaknak van filmfesztiválja is, mely a tudományos-fantasztikus, a horror és a fantasy tárgyköréből válogat.

Zoomolható térkép: