Šiauliai: szálláshely Litvánia, nevezetességek

Siauliai Litvánia negyedik legnagyobb városa, Šiauliai megye fővárosa. Vilniustól 210, Kaunastól 142, Rigától 128 kilométerre fekszik. Nem hivatalosan a város Észak-Litvánia fővárosa, nemzetközi repülőtere is van.

Szálláskereső, szállodakereső: Šiauliai litván város hotel ajánlat lista, hotelszobák és diák-, turistaszállás ágy árak.

A piros linken keresztül megkapjuk a foglalható szálláshelyek listáját, korábbi vendégektől értékelés fórum: Siauliai szállások, hotel vagy apartman árak leírással ITT – közeli, kertvárosi üdülő kemping és apartman (kiadó ház, lakás vagy villa) ajánló. Kis csoportok részére a hotelkereső kínálja a szabad szobákat. Az utazás élménybeszámolók sokat segítenek a fotók mellett a döntésben az online egyéni szállásfoglalásban. Az árak gyűjtőhelye, garantáltan jól működő szálláskereső online rendszerekből. Önellátó, reggelis, félpanziós és all-inclusive csomagok. Jó kiindulás a szálloda, olcsó szálláshelyek kereséséhez: Vaivorykšte Hotel **, Hotel Tomas *** stb.

Közeli települések szállás ajánlóval: Beržynė II 2, Šniūraičiai 2, Bubiai 2, Gaugariai 2, Pakruojis 2, Joniškis 2, Kuršėnai 1, Gečaičiai 1, Tytuvėnai 1, Šiluva 1, Rapaliai 1 és Žąsūgala 1 db ajánlattal.

Története

A város első írásos említése a Livóniai krónikákban szerepel. Alapítása 1236-ra tehető. A város mezőgazdasági településként 1410-ben, a grünwaldi csata után indult fejlődésnek. A városközpontban ma is látható katedrális helyén, először 1445-ben emeltek fatemplomot, melyet 1634-ben váltott fel a téglaépület. Siauliai 1589-ben emelkedett városi rangra, a 16. században a térség közigazgatási központja volt. A 17-18. században katasztrófák sújtották lakosságát, előbb az özönvíz, majd a bubópestis ütötte fel a fejét a városban. Siauliai újjászületése Antoni Tyzenhausnak köszönhető, aki az erőszakos parasztlázadás leverése után radikális gazdasági reformokat vezetett be. Elhatározta, hogy a klasszicizmus ideájához ragaszkodva újjáépíti a várost, szabályos téglalap alakot adva alaprajzának. Siauliai lassan tekintélyes várossá növekedett számos prominens téglaépületével. 1791-ben a Lengyel-Litván Nemzetközösség is megerősítette Siauliai városi jogait.

A város fontos kulturális és oktatási központtá vált. az infrastruktúra fejlődött, 1871-ben a vasúthálózat is kiépült. A város fontos kereskedelmi utak kereszteződésében feküdt, és ipari városként fejlődött tovább. 1897-re már Litvánia harmadik legnagyobb városának számított, mely elsősorban bőriparáról volt ismert. Az első világháborúban az épületek 65%-a leégett és a városközpont is jelentős károkat szenvedett. A háború után megkezdődtek az újjáépítések, Siauliai fontossága tovább nőtt. A függetlenség első évei ugyan nehezek voltak, hisz az ipari város elvesztette orosz piacát. Nyugat-európai partnereket kellett találnia. 1939-ben a város lakosságának csaknem negyede zsidó származású volt. A német hadsereg 1941-ben foglalta el a várost, megépültek a gettók. A második világháború folyamán a zsidók száma 8000-ről 500 főre csökkent, az épületek 80%-a megsemmisült.

Látnivalók, a város nevezetességei

Ha Siauliaiban járunk, keressük fel a város Katedrálisát, bár kétségkívül nem ez a város legnevezetesebb látványossága.  Sokkal inkább a Keresztek Dombja, mely eredetileg ősi szentély volt, majd másfél évszázadig az idegen hódítók elleni békés ellenállás jelképe, ma pedig fontos zarándokhely. A világon talán sehol máshol nem találunk ennyi keresztet egy helyen, mint itt. A helyiek és a külföldiek nap mint nap újabb kereszteket állítanak, ki-ki egy halottjára emlékezik, más meg világbékét óhajt. Bármilyen bizarrul is hangzik, a helyszínen egyébként magunk is megvásárolhatjuk saját feszületünket. A szovjet érában Moszkva utasítására ugyan három alkalommal is ledózerolták a kegyhelyet, Gorbacsov főtitkárrá választása után, 1985-ben a szovjetek felhagytak a rombolással. A korábban inkább csak a litvánok körében ismert emlékhely az 1990-es évek közepén szerzett nemzetközi hírnevet, miután II. János Pál pápa is ellátogatott a városba, s a hit melletti kitartás példájának nevezte a dombot.

Kulturális élet

A színházak mellett számos érdekes múzeumot találunk, mint például a Kerékpár Múzeum, Fotográfiai Múzeum, Rádió és Televízió Múzeum, Vasúti Múzeum, Macska Múzeum, Rendőrségi Múzeum, Tűzbiztonság Múzeum, Vízügyi Múzeum, és Sport Múzeum.

Számos mozi és bevásárlóközpont várja a szórakozni vágyókat, utóbbiak többsége nemrégiben nyitott.

Ha egy kis feltöltődésre vágyunk, a városban 16 parkot találunk, melyek közel 1177 hektárt foglalnak el. Különösen érdemes felkeresni az Anton Tyzenhaus által létesítetett, mely angol stílusú és egy csodálatos gesztenyefasor is tartozik hozzá. A park 1931. óta a városi önkormányzat tulajdonában áll.

Hotel szálláshelyek kedvezményes árak és online szobafoglalás oldal:

Zoomolható térképe, a környéke GoogleMaps műholdképekkel:

Fotók, képek:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük