Selmecbánya látnivalói és szállás keresés ajánló

Banská Štiavnica, más néven Selmecbánya

Nevezetességei és látnivalók:

A régi bányavárosok hallatán valószínűleg eszünkbe ötlik egy volt magyar város, Selmecbánya neve. Talán meglepő, de remek turisztikai célpont, sok érdekes látnivalóval, egy őszi hétvége eltöltésére. Selmecbánya, a  mai Szlovákia egyik legszebb városa, amely Óvárosa 2006 óta a világörökség részét képezi.

A hagyomány szerint már a régi rómaiak is bányásztak itt, és Szent István első magyar király is selmeci ezüstből verette dénárjait. II. András Tirolból és Türingiából telepített ide bányamunkásokat, ezért az Aranybulla kiadásakor (1222) a német nyelv uralkodott a városban, de a város körüli vidéken laktak  szlávok is.1425-ben Zsigmond király vámmentességet adományozott a városnak. A település előkelő jogállását, szabad királyi város voltát tükrözi a város címere a várfallal, toronnyal, bányászkalapáccsal és a mindezt két oldalról közrefogó gyíkokkal (a bányászbabonák szerint a kincsek őrzőivel). A bányászképzésről szóló első adatok 1605-bol származnak, majd 1735. július 12-én a bécsi udvari kamara rendeletével megalakult a selmecbányai bányásziskola elsőként Európában.

Az ezüst- és aranybányászat ekkor élte fénykorát. 1740-ben több mint 680 kg arany és 26 000 kg ezüst volt itt az évi termelés, hatszor annyi, mint Erdélyben. 1780-ban már 24000 ember lakta a bányavárost, Pozsony és Debrecen után lélekszámban Magyarország harmadik legnagyobb városa volt.

Selmecbányán rendezték a világ első nemzetközi tudományos konferenciáját, de a város nevéhez fűződik az első nemzetközi tudományos szakegyesület megalapítása, az első műszaki felsőoktatási tanintézet megalapítása. Innen vált ismertté számos műszaki újdonság, és itt tanultak műszaki nagyjaink közül jó néhányan.

Érdemes megnézni a a Fritz házat, mely az egykori Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Nem messze innen található a Szentháromság szobor, melyet az 1710-es pestisjárvány megszűnésének emlékére állítottak. A teret középkori reneszánsz házak veszik körül, melyek egykor a leggazdagabb bányatulajdonosok otthonai voltak. Ezek a nevek a mai napig rajta ragadtak az épületeken.

A Szentháromság-szobor fölött található – a sajnos nagyon rossz állapotban lévő evangélikus Lyceum – oldalán Petőfi emléktáblájával, jelezve, hogy 1838-39-ben itt járt iskolába. A meg nem értés miatt kicsapták ugyan az iskolából, a város mégis maradandó fejlődést hozott neki. A Lyceumban érettségizett Mikszáth Kálmán is, így bizton hihetjük, jó magyar iskola volt.

Ide már csak pár lépés az Óvár, kicsi a városközpont, minden egy helyen, gyalogosan is bejárható. Az Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok építették román stílusban. Mellette áll a Szent Mihály kápolna. A román stílus későbbi átépítések során gótikussá változott, majd a török veszély hírére várrá alakították. A vár hatszögletű, sarkait torony erősíti. A vártemplom harangtornya már barokk stílusú, itt helyezték el a város legrégebbi harangját a XV. században. Az Óvár leégett a múlt század végén, jelenleg múzeum működik benne.

Utunkat folytatva nem szabad kihagyni a Klopocskát. Az épületből évszázadokon át hívták munkába a bányászokat, mégpedig úgy, hogy éjjel kettőkor a toronyban megszólaltatta a jávordeszkából készített kopogtatót. Negyed órán át két hangon előbb lassabb, majd gyorsabb ütemben – kétszer egyperces szünettel kopogtak. Ez volt az ébresztő kopogás, a városban mindenütt lehetett hallani. A Klopacska hangjára kigyúltak a fények a hegyoldalban a bányászházakban, és  a sok száz pislogó bányászlámpa mellett elindultak a bányászok dolgozni. Ma teázóként üzemel, a tea választék óriási, fehér fekete vörös gyümölcs és gyógyteák terén. Vásárolni is lehet teákat is, kellékeket is, de ha kedvünk szottyan vízipipát is szívhatunk.

Felfelé haladva látható a Hegybányai kapu, melyet 1554-ben a török veszedelem idején építettek reneszánsz stílusban. Később barokk stílusúvá építették át, mára viszont feladatát teljesen elveszítette, az aszfaltos út mellette halad el. A kapu mellett az egykori városfal maradványai is láthatók. Korábban volt még két városkapu, ezeket mára lebontották. Ez az egyet is tarthatnák kicsit nagyobb becsben, sajnos elég rossz állapotban van.

Érdemes még kitekinteni Selmecbánya legnagyobb parkjára, az egykori híres selmeci Akadémia épületeinek helyet adó Botanikus kertjére, ahol paradicsomi környezetben élvezhetjük a százéves fák közti sétát. Gyerekekkel különösen érdemes ide ellátogatni, hiszen a forgalomtól elzárt, kutyamentes, körbekerített területen szabadon, biztonságban játszhatnak.

A Bányászati és Erdészeti Akadémia elődjét 1735-ben alapították, melyet Mária Terézia 1762-es utasításai nyomán akadémiává fejlesztettek. Ez lett a világ első műszaki felsőoktatási intézménye. Eleinte csak bányászati-kohászati képzés folyt itt, később erdészeti intézettel egészítették ki. Ahogy a hallgatói létszám gyarapodott, szűkössé váltak a városban bérelt különböző épületek. A megoldást az 1860 körül kialakított botanikus kertben megépített „új paloták” jelentették. A XX. század fordulóján három nagyszabású pavilon épült fel, időrendben: erdészeti, bányászati és kémiai. Így jött létre az idilli környezetben elhelyezkedő, modern campus, jól felszerelt laboratóriumokkal, saját generátorral, villanyvilágítással és világszínvonalú gyűjteményekkel, könyvtárral. Sajnos az akadémia (1904-től már főiskola) nem sokáig maradhatott ezen a helyen, 1918/19-ben a történelem viharai elsodorták Selmecről, és Sopronban talált új otthonra. A kert azonban a mai napig eredeti funkciójának megfelelően működik, leglátványosabb fái a hatalmas mamutfenyők. Az épületekben ma erdészeti és műszaki szakközépiskolák működnek.

Ha kilátásra vágyunk, érdemes felkeresni a kálváriát, a barokk egyházi építészetnek egy egyedülálló, gyönyörű alkotását, de egyben a városképben is meghatározó szerepű tájelemet. Egy megszilárdult vulkáni kúp meredek lejtőjén épült Perger Ferenc jezsuita páter kezdeményezésére, a 18. század közepén. Ez Közép-Európa legnagyobb ilyen, sétányok mentén, faragványokkal és szobrokkal díszített, templomokból és kápolnákból álló szabadtéri kompozíció. A kálvária egy igen látogatott zarándokhely volt egészen az 1950-es években kezdődő kommunista rendszerig. Ekkor bezárták, elhanyagolták, és bár 1980 környékén felújították, a kommunizmust követő másfél évtizedben gazdátlanná válva a rablók és vandálok által komoly károkat szenvedett. Azonban az utóbbi néhány évben ígéretes és sikeres újjáépítési munkálatok kezdődtek. A Kálvária csodálatos kilátással bíró, megkapó szépségű területe nyitva áll a látogatóközönség előtt. A megújult, 2013-ban átadott Alsó templomban információs központ és ingyenes kiállítás várja a látogatókat. Az itt vásárolt ajándéktárgyakból befolyó bevétellel a felújítást támogathatják.

Szálláshelyek: ITT ezen az oldalon kereshetőek. Hotel és panzió, turista és a drága kategória online foglalható egyéni ajánlatokkal vár.

Képgaléria, élménybeszámoló és látnivaló fotók:

Egy hozzászólás a(z) “Selmecbánya látnivalói és szállás keresés ajánló” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük