Több ismerősöm eljutott ebbe a távoli országba, én még nem, de egy magyar származású perui volt a vendégem nemrég, így a lenyűgöző dzsungel sztorikból is megismertem párat, és sikerült felkelteniük az érdeklődésemet gyorsan. Érdekes látnivalói, a misztikus történetei többeket tettek boldoggá, utána hónapokig magasan tartotta az energia szintjüket a világ-vándoroknak. Vajon miért?
Az alábbi rövid angol videó pár száraz tényre rávilágít ezzel kapcsolatban, de az ősi dél-amerikai kultúrák leszármazottjai is lehetne egy másik fontos fonal:
Az Inka Birodalom egykori központja az Andok legnagyobb, Dél-Amerika harmadik legnagyobb területű országa, fővárosa Lima. Dél-Amerika nyugati részén fekszik. Északon Ecuadorral és Kolumbiával, keleten Brazíliával és Bolíviával, délen Chilével, nyugaton pedig a Csendes-óceánnal határos. Peru három tájegységre oszlik, a Parti síkság sivatagos sávjára, a Középső-Andok lánchegységvonulatára, illetve az Amazonas-medence alföldi területére. Peruban található Földünk legszárazabb sivataga, az Atacama és a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, a Titicaca-tó. A Csendes-óceánban a kék bálna és a delfin megél. Bolívián kívül Peru az egyetlen ország, ahol a Coca-Cola alapanyagául szolgáló kokalevél termesztését nem tiltották be. Az ország gazdasága a mezőgazdaságra és a halászatra épül, halászatát tekintve Peru az ötödik a világ országainak sorában, kiemelkedően sikeres ebben hosszútávon. Jelentős még az ország réz és aranybányászata.
Az első embercsoportok valószínűleg időszámításunk előtt 18–14 000 körül érték el Dél-Amerika északnyugati területeit. Az első perui telepesek a jégkorszak végén zsákmányoló, gyűjtögető életmódra rendezkedtek be. Nemsokára az állatok háziasítása és a növény, elsősorban a gyapot termesztése vált fő elfoglaltságukká. Utóbbi a szőttesek alapanyagául szolgált, mely a perui civilizációk körében a művészi kifejezésmód legjelentősebb formája volt. I. e. 1800 körül a fazekasság elterjedt, de erre az időszakra tehető az öntözőcsatornák megjelenése. I. e. 900 körül a fejlődés újabb lépcsőfokaként a teraszos földművelés terjedt el. I. e. 800-200 között az Andok vallási és egyben hatalmi központja Chavín de Huántar volt. A Chavín de Huántar vezette egység lassan bomlott fel, helyét a helyi kultúrák vették át. Északon a Vicús-kultúra terjedt el, mely15 méteres mélységű sírjairól és állat motívumos kerámiáiról, valamint réz és arany ötvözetből készült tárgyairól vált ismerté. A talán legtöbbet emlegetett Nazca-kultúra a Paracas-kultúrából alakult ki i. e. 200 körül. A 6. század közepétől két nagyhatalom megjelent a térségben a Huari és a Tiahuanaco. A korszak igazi jelentősége viszont az volt, hogy ekkor alakultak ki az első, igazi városok. A mindannyiunk által ismert inkák a 14. században váltak a Cuzco környék meghatározó népcsoportjává. A 3 milliós Inka Birodalom élén a Nap fiának tekintett Sapa Inka állt, akit abszolút hatalommal ruháztak fel alattvalói. Országa, melyet négy részre osztottak, a mai kolumbiai-ecuadori határtól a chilei Santiagóig terjedt, a fővárost Cuczo képezte. Huayna Cápac uralkodó halála után polgárháború tört ki, melyet a spanyol hódítók kihasználtak. Az első gyarmattelepek 1492-1518 között létesültek, miutn Kolumbusz hajói megjelentek a térségben. 1519-25 között Cortés tábornok igázta le az aztékok és maják országait, megnyitva a szárazföldi utat Dél-Amerika felé. 1526 végén Bartolomé Ruiz lépett kapcsolatba elsőként az Inka Birodalommal. 1529-ben Toledóban megszületett az a szerződés, mely Pizarrót az uralkodó nevében felhatalmazta Peru felfedezésére és meghódítására, egyúttal kinevezte őt Peru kormányzójává és főkapitányává. Pizarro 1533. novemberében érte el a fővárost, Cuzcót, s bár megkoronázott egy inka uralkodót, a hatalmat spanyol kézben tartotta. Az új főváros, Lima megalapítása Pizarro nevéhez fűződik, melyet 1535-ben létesített a tengerparton. 1541-ben egy inka hadvezér hívei végeztek vele. Ekkora azonban az inkák már semmit sem tehettek a születőben lévő Peru Alkirályság ellen, mely 1543-tól a spanyolok kezében tudott összpontosítani minden hatalmat. A perui gazdaság alapját ekkor az ezüstbányászat adta, mely igen jelentős jövedelemforrása volt a spanyol királyoknak. Fontossága csak a 18. században csökkent, melynek következtében a spanyol udvar adóreformokat vezetett be, ami indiánfelkelésekhez vezetett, melyeket a spanyolok csak 1783-ban tudtak végleg megfékezni. A függetlenség kivívása egyrészt Argentína és Chile felszabadítójának, José de San Martínnak, másrészt Venezuela és Kolumbia hősének, Simón Bolívarnak volt köszönhető. Előbbi 1821-ben kiáltotta ki Limában Peru függetlenségét. A harcok ezzel persze nem értek véget, a béke csak 1845-ben, Ramón Castilla tábornok elnökségével köszöntött az országra. Az elnök nemcsak a bennszülöttek adóit törölte el, számos jelentős reformot végrehajtott. Megszületett az ország első alkotmánya, lassan kialakult az oktatási rendszer. 1879-ben Chile harcba szállt Bolívia ellen, mely eredményeként 1881-ben a chilei csapatok bevonultak Limába. Ugyanekkor viszont Spanyolország elismerte Peru függetlenségét. 1911-ben az amerikai archeológus, Hiram Bingham megtalálta Machu Picchut, Cuczo ettől kezdve számít forgalmas turistaközpontnak. Peru új alkotmánya, mely az őslakos közösségeket elismeri 1920-ban született meg. Az országot ennek ellenére 1930-55 között diktátorok irányították. Fernando Belaunde elnök hatalmát ugyancsak puccsal sikerült megdönteni, az új rezsim radikális reformjait nem szívlelte a nép, így az új elnököt 1975-ben ismét leváltották. Francisco Morales Bermúdez tábornok, nemcsak a reformokat vonta vissza, a demokratikus uralom visszatérését kilátásba helyezte. Az addigra már számos külföldi adósságot felhalmozó ország rendbetétele végül Alberto Fujimorira hárult, akit 2000-ben szintén lemondattak az emberi jogok megsértésére hivatkozva. Jelenleg Peru első indián származású elnöke, Alejandro Toledo viseli posztját.
Peru a világ legnagyobb indián országa, mely elsősorban inka örökségének köszönheti, hogy oly vonzó célpont a turisták körében. A természet kedvelőinek feledhetetlen élményt jelent felfedezni az ország egy-egy érintetlen szigetét, túrázni buja növényzetű dzsungeleiben, megmászni 3000 méter magas hegyeit, vagy átadni maguk az Urubamba-folyó kínálta vadvízi evezésnek.
Természetesen a 10 milliós főváros, Lima számos érdekes látnivalót kínál. Gyarmati korból származó óvárosának főterén emelkedik az a katedrális, mely Pizarro sírkápolnájának otthonul szolgál. Ugyancsak itt találjuk a Szent Ferenc kolostort, mely katakombarendszeréről nevezetes. Kellemes sétákat tehetünk Lima előkelő negyedeiben, a San Isidro és Miraflores negyedekben, vagy felkereshetjük a híres Aranymúzeumot, ahol a kiállított múmiák, fegyverek és textíliák mellett, a hódítások időszaka előtt működő aranyművesség alkotásait csodálhatjuk meg. Ellátogathatunk a főváros Nemzeti Múzeumába, mely makettek segítségével szemlélteti Peru múltját és jelenét. Ha pedig fölülről vetnénk egy pillantást a városra, érdemes felkapaszkodnunk a Szent Kristóf hegyre, ahonnét valóban pazar látvány tárul Limára.
Földünk egyik legkáprázatosabb romvárosa, kétségkívül Machu Picchu, melynek bejáratához kisbuszok szállítják a turistákat, vagy a kitartóbbak szerpentin úton, gyalogosan megközelíthetik a romokat. A látvány varázslatosan festői, az égbeszökő hegycsúcsok alatt folyók kanyarognak, a misztikus inka romok körül buja növényzet zöldell. Talán ennél több nem kell ahhoz, hogy újra higgyünk a csodákban.
A hajdani Inka Birodalom fővárosát, a 3310 méter magasan fekvő Cuczót ma csak Dél-Amerika műemlékekben leggazdagabb városaként emlegetik. Olyan inka romokat találunk itt, mint a forrás fölé épített, kultikus Tambo Machayt, az inkák Naptemplomát, a Vörös Erődöt, vagy a város fölé magasodó Citadellát. A város főtere, a Plaza de Armas már a spanyol gyarmatosítók hagyatéka, akárcsak az itt magasodó katedrális, melyet telizsúfoltak műkincsekkel. Ezenfelül számos múzeumot lelünk Cuczóban, ahogy hangulatos piacát érdemes felkeresni.