Parma szállás keresés, és nevezetességei 1. rész.

Parma olasz város Emilia-Romagna tartományban, építészetéről és festői környezetéről egyaránt híres. A város ad otthont a Pármai Egyetemnek, a világ egyik legrégebbi egyetemének. Pármát az azonos rekis patak osztja két részre. A város nevét a rómaiak kerek pajzsáról kapta, melyet parmának neveztek.

Parma városában előkelő hotelek sokszor már nem olyan drágák, sőt egy-egy 3 csillagos hotel komoly kedvezményt ajánl elő és utószezonban: Vélemények, képek, hotel ár és térkép egy kattintásra ITT. Olasz apartman, panzió, vendégház. Itt szinte minden szálláshely ajánlata együtt.

A parmai szállás vendég fórum értékelések, vélemények alapján kiemelten jó helyek:
– Palazzo Dalla Rosa Prati (luxus apartman és szoba, kiváló vendégház)
– Parizzi Suites & Studio (belvárosi lakosztály, modern dizájn)
– Hotel Stendhal 4**** (központi helyen, közel a vasútállomás)
– Residenze Romeo E Giulietta 3*** (modern, wifi, jó étterem, tiszta szobák)
– Hotel Arte 3*** (egyik legolcsóbb ház, ingyenes parkolás, közel az autópálya)

Parma

Szállások, települések és városok a környéken: Monticelli Terme 9.5 km 2, SantʼIlario dʼEnza 9.9 km 2, Collecchio 10.7 km 4, Noceto 11.8 km 2, Sala Baganza 12.2 km 1, Fontevivo 14.3 km 2, Montecchio Emilia 14.4 km 2, San Secondo Parmense 15.2 km 2, Colorno 15.4 km 2, Gaida 15.5 km 1, Campegine 15.9 km 1 és Fontanellato 16.1 km 3.

Repülőterek távolsága a központtól, belváros szíve: saját repülőtér Giuseppe Verdi (PMF) 3.6 km, Montichiari (VBS) 70.0 km – Brescia, Verona – Villafranca (VRN) 79.4 km, Guglielmo Marconi (BLQ) 81.1 km – Bergamo.

Leírás magyarul a városról:

A parmezánjáról és sonkájáról egyaránt híres város, miről is lehetne nevezetes, ha nem élelmiszeriparáról. 2004-ben még az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is székhelyéül választotta Pármát. A turistáknak külön gasztrotúrákat is rendeznek. A térség két legjelentősebb élelmiszeripari multicége: a Barilla és a Parmalat. Az olasz költő, Attilio Bertolucci, aki a környék egyik falucskájában született, így emlékezett meg Pármáról: „Fővárosként kell, legyen folyója. Kis fővárosként csupán egy patakot kapott, ami gyakran kiszárad”.

Története, történelmi bevezető, nevezetességek 1. rész:

Területét már a bronzkorban lakták. Az ősi, faalapú, négyzetes településszerkezet jellegzetességét a cölöpházak adták, melyeket a szárazföld belsejébe, a folyók közelébe építettek az őslakosok. Ebben az időben (Kr. előtt 1500 és 800 között) nőtt ki a földből az első nekropolisz is, melyet ma a Dóm tér környékén kellene keresnünk. A várost feltehetőleg az etruszkok alapították és nevezték el, a rómaiak által is átvett, kör alakú pajzsról, a parmáról, mely különböző névváltozatokban, az etruszk feliratokban is feltűnik. Kr. előtt 183-ban a rómaiak alapítottak kolóniát Parmában és Modenában. 2000 család telepedett le ekkor. Parma fontos közúti csomópont volt. Kr. előtt 44-ben a város elpusztult, Augustus császár építette újjá. Parmát ezután Attila foglalta el, majd a barbár király, Ottokár adta bajtársainak. Ezt követően a ravennai Bizánci Fejedelemség része volt, 569-tól pedig a Lombard Királyságé.

A középkorban Parma jelentős szerepet vívott ki magának, hiszen a Rómát Észak-Európával összekötő főút középpontjában feküdt. Számos vár, kórház és panzió épült az elkövetkező századokban, hogy befogadja az egyre csak szaporodó zarándokokat. A frank uralom idején, 774-ben Parma lett a fővárosa a megyének. Mint a legtöbb Észak-Itáliai város névleg a Szent Római Birodalom része volt ugyan, mégis püspökei irányították, közülük is az első, Guidobus. Miközben a pápaság és a birodalom között élénk küzdelmek zajlottak, Parma a császári pártnak is tagja volt. Két püspöke, a székesegyház alapítója, II. Honorius, majd III. Clement is antipápa lett. Parma 1140 körül majdnem független kanton volt. A konstanzi béke után vitákba keveredett a szomszédos tartományokkal, mert keményebben lépett fel, hogy ellenőrzése alá vonja a Pó folyón áthaladó kereskedelmet. A guelfek és a ghibellinek harca is jellemző volt Pármára. 1248-ban végül a pápista családok nyerték el a város vezetésének jogát. II. Frederick császár ugyan ostromolta a várost, de csapatait megsemmisítették. 1341-ben Parma kiesett Milánó fennhatósága alól. A Terzi család alatt rövid független időszak köszöntött a városra, miközben Sforza szövetséges családjain keresztül folyton éreztette hatalmát. Ez egyfajta feudalizmust eredményezett, várakat és tornyokat emeltek a városban.

Ezt az időszakot valódi függetlenség követte 1257 és 1682 között, amikor is a Landik kormányoztak a Taro völgyében. A 14-15. században Parma az olasz háborúk központja volt. 1594-ben jött létre a város alkotmánya, ekkor alapították egyetemét is. 1731-ben a Pármai hercegség Piacenzával együtt a Bourbon-ház kezébe került. Az 1748-as aacheni békét követően a francia befolyás erősödött. Parma modern állammá energikus fellépésű miniszterelnökének, Guillaume du Tillotnak köszönhetően válhatott. Ő teremtette meg a modern ipar alapjait és erélyesen küzdött az egyházi előjogok ellen is. A város életében pompás időszak következett be, ekkor alapították könyvtárát, a Régészeti Múzeumot, a Képtárat és a Botanikus kertet a Bodoni által vezetett királyi nyomdával egyetemben. Az 1860-as népszavazást követően a formális hercegség az egyesült Olasz Királyság részévé vált. A fővárosi rang elvesztése közgazdasági és szociális krízist eredményezett Parmában. Az ipari szférában csak Piacenza és Bologna 1859-es csatlakozásával tudta befolyását érvényesíteni.

A szakszervezetek erősek voltak a városban, 1908. június 6-án ezek egyikében döntöttek arról is, hogy május elseje legyen munkaszüneti nap. A II. világháború alatt, Parma a partizán ellenállás központja volt. A szövetségesek bombázásainak 1944-én tavaszán a vasútállomás és a pályaudvarok voltak a célpontjai, de a Palazzo della Pilotta, a Franese Színház és a Könyvtár egy része is megsemmisült. A Paganini Színházzal és a Verdi emlékművel egyetemben számos épület és templom súlyos károkat szenvedett. Parma a partizán ellenállásnak és a brazil expedíciós erők csapatainak eredményeképp 1945. április 26-án szabadult fel az 1943-tól 45-ig tartó német megszállás alól.

Nevezetességei, látnivalók 2. rész:

A románkori székesegyház Benedetto Antelami 12. századi szobrairól, valamint 16. századi freskóiról, Correggio mesterműveiről nevezetes. A templom mellett magasodó keresztelőkápolnát szintén Antelami kezdte építeni 1196-ban. A pármai Szent János evangélista templom 1498 és 1510 között készült a székesegyház apszisában. Homlokzata és a harangláb barokk stílusban épült, három templomhajójának otthont adó beltere latin keresztet formáz. 1520-1522-ben Correggio Szent János evangélista látomásaival ékítette a kupolát, mely nagyon mély benyomást tesz a látogatóra, lévén, hogy a díszítés illuzionista perspektívába helyezi a templom mennyezetét. A kápolna freskói Parmigianino művészetét dicsérik. Figyelemre méltó még a kerengő és a régi bencés fűszerkert. A templom könyvtárában 15-16. századi könyveket találunk.

A Szent Pál bencés kolostort a 11. században alapították, úgynevezett Szent Pál terme ugyancsak értékes Correggio freskóknak ad otthont.

A gótikus stílusban épült, Szent Ferenc templom a 13. századból származik. Arról nevezetes, hogy a napóleoni időktől kezdve egészen1990-ig ez volt a város börtöne.

Parma csinos palotáinak sorából kiemelkedik a Palazzo della Pilotta 16. századi épülete, mely ma olyan jelentős intézményeknek ad otthont, mint a Képzőművészeti Főiskola, a Palatinus Könyvtár, a Nemzeti Galéria, a Régészeti Múzeum, a Bodoni Múzeum és a Farnese Színház. Valamint az Ottavio Farnese herceg óhajára, 1561-ben épült Nagyhercegi palota, Jacopo Barozzi da Vignola mester alkotása. A palota a korábbi Sforza vár helyén épült, a 17-18. században bővítették ki. Hozzátartozik az Eucherio Sanvitale palota is, mely 16. századi díszítésével és Parmigianino freskójával tűnik ki. Ugyancsak része a Vignola által 1749-ben, francia stílusban kialakított, látványos Nagyhercegi Park is.

Az 1250-ben létesített, majd a reneszánszban átépített Régi Kórház épülete ma az Állami Levéltárnak és a Kommunális Könyvtárnak ad otthont.

A Farnese színház faépületét 1618–1619 között Giovan Battista Aleotti készítette I. Ranuccio herceg kérésére, aki Cosimo Medicit szerette volna elkápráztatni a különleges építménnyel.

A régi falak közelében magasodó Citadella erődítményét Farnese herceg parancsára építették a 16. században.

A Pons Lapidis (más néven római híd), egy kőből épült római szerkezet, mely Augustus császár uralkodásának idejéből származik. Érdemes megtekinteni.

Az Orto Botanico di Parma a Pármai Egyetem által fenntartott botanikus kert.

A Királyi Színházat 1821-1829 között Nicola Bettoli építette. Neoklasszicista homlokzatával, ikerablakos tornácával manapság inkább a zenerajongókra ragyog, hisz ez a város Operaháza.

A híres zenésznek, Arturo Toscanininek szülőháza, ma szintén múzeumként üzemel.

A Museo Lombardi rangos művészeti és történelmi gyűjteménnyel rendelkezik, különös tekintettel a Habsburg Mária Lujza és első férje, Napóleon korára, valamint fontos dokumentumokat őriznek itt a 18-19. században fennálló Pármai Hercegség múltjából is.

Olcsó, fapados repülőjegyet érdemes keresni budapesti, bécsi (Wien) és pozsonyi (Bratislava) indulással. Előre megtervezve sokat tudunk spórolni, így érdemes repülővel utazni.

Szálloda ajánlat lista: Szálláshely leírások, vélemények, képek, hotelek árai és térkép egy kattintásra egy helyen ITT. Mindig a legjobb árak garantáltan, télen-nyáron.

Budapest és Parma távolsága 937 km, autópályákon 8 óra 40 perc alatt elérhető.

Olaszországi időjárás adatok, előrejelzések, aktuális jelentések és webkamera: Weather guide – időjárása és webcam ITT.

Parma szállás

Zoomolható térképe:, GoogleMaps műholdképek

Szólj hozzá!

1 Comment : "Parma szállás keresés, és nevezetességei 1. rész."

Visszajelzés
avatar
Tomi
Vendég

Jó lenne, ha menne minden itthon is, ahogy lecsúszik a finom sonka is könnyedén.

wpDiscuz