Liberec szállás és nevezetességek

Liberec (németül: Reichenberg) törvényhatósági jogú város a Cseh Köztársaság északi részén, a Libereci kerület Libereci járásában. A kerület legnagyobb városa. A Nisa Eurorégió alapító tagja. A város a Libereci völgyben, a Žitavsky fennsíkon fekszik, a Ještěd-Kozák-i gerinc és a Jizera hegyek határolják. Liberec számos halastóval büszkélkedhet, melyek közül jelentősebbek a Vesecký, a Kačák, és Krásna Studánkán a Seba halastó (horgásztó). Területének 37,5%-át mezőgazdasági földterület alkotja, amelynek csaknem fele rét és legelő. A nem mezőgazdasági földek két harmada erdő.

Liberec-i szállásfoglalás gyorsan: Liberec hotelek és olcsó szállások ITT: A városban van elegendő szálláshely, érdemes előre foglalni a szebb vagy az olcsóbb helyekre. Díjmentes szállodakereső rendszer.

Történelme, útikalauz tudnivalók:
A település első említése 1352-ből származik, noha ebben az időben Liberec a szomszédos városokhoz mérten csak jelentéktelen község volt. A környék első jelentősebb urai a Bibersteinek voltak. A város fejlődésében rajtuk kívül több család is fontos szerepet játszott, köztük a Redernek, akinek a Libereci kastélyt és kastélykápolnát, a városi ispotályt köszönhetjük. Ugyancsak a Redernek idejében emelik városi rangra Liberecet. Sőt a városháza építésének megfogalmazója, melyet 1599 és 1603 között emeltek, is a Redernek közül való. Ebben az időben keletkeztek az első kőépületek is. A Redernek a fehérhegyi csata után hagyják el a város környékét, uradalmukat Waldstein Albert veszi át, aki posztó gyárat létesített, mellyel könnyűszerrel elégíthette ki hadserege igényeit. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik az Újváros (Nové Město) megalapítása a mai Sokolovské náměstí (Falkenaui tér) közelében, melyet favázas házakkal épített be. A három megmaradt Waldstein-ház a Větrná ulice-ben ma is megszemlélhető. Waldstein Albert halála után a város Gallas Mátyás kezébe került. Aranykorát a 18. században élte, amikor fejlődésnek indult a textilipar. 800 posztómester, 480 inas és több mint 1000 segéd dolgozott itt, ezzel Reichenberg lett a legnagyobb gyárváros a Cseh Királyságban.

1850-ben törvényhatósági jogú város lett és csak kicsivel maradt le Prága mögött. Jelentősége akkor nőtt tovább, amikor a manufaktúrákból textil gyárat alakítottak ki. A 19. század elején sok eklektikus épület emelkedett a városban, mely összhangban volt jelentőségével, hiszen Reichenberg ekkora Csehország második legnagyobb városává vált. Hamarosan megépült a vasútvonal is. Ez a gyáralapítások időszaka, a városban ekkor 50 textilgyár és 60 fémipari vállalat működött, beleértve a RAF (Reichenberger Automobil-Fabrik) autógyárat is.

Liberec gazdagságnak csak az első világháború vetett véget. 1918-ban a szudétanémetek visszautasították a Csehszlovák Köztársasághoz való csatlakozást, megalapították Deutschböhmen országot, saját kormánnyal, melynek székhelye Liberec lett. Eredeti elképzelésük szerint Németországhoz vagy Ausztriához szerettek volna csatlakozni, ám a csehszlovák hadsereg elfoglalta a neki ígért területeket.

Az 1935-ös választásokat a Szudétanémet Párt (SDP) nyerte meg. A Müncheni egyezménnyel a Szudéta-vidék a Harmadik Birodalom része lett, a teljes cseh lakosságot elűzték.

Látnivalók
A világháború a várost nem érintette jelentékeny mértékben, ipara viszont alkalmazkodott a háborús szükségletekhez. A világháború után a csehszlovákiai németeket kitelepítették. A szudéta vidék teljesen elnéptelenedett és még évek múltán is komoly gondot okozott, hogyan töltsék fel az üres városokat és falvakat. 1949-ben megszüntették Liberec törvényhatósági jogkörét, egyszerű kerületi központtá minősítették vissza, majd járási székhely lett. 1968. augusztusában Liberecet elfoglalták a Varsói Szerződés megszálló csapatai. 1990-ben, a bársonyos forradalom után ismét törvényhatósági jogú város lett. Napjainkban széleskörű átalakuláson megy át, az elhanyagolt városközpont felújítása az utóbbi időben történt meg. A textilipar összeomlása után lassan új ipari létesítmények keletkeznek.

A nevezetességek sorából kiemelkedik a 19. század során, neoreneszánsz stílusban épült Városháza, mely Franz Neumann bécsi építész tervei alapján készült. Így talán semmi meglepő sincs abban, hogy a bécsi Városházára emlékeztet. Gazdagon díszített homlokzata, fenséges üvegablakai és csodálatos szertartásterme már önmagában is említésre méltóvá tenné az épületet, mind-mind a tökéletes precizitás példái lehetnének. Kora ellenére, a Jested-hegy lábainál fekvő Városháza máig az egyik legfényesebben csillogó drágakő a város építészeti koronáján.

Liberec dominánsa az 1012 méter magas Jested-hegy, tetején a nevezetes televíziótoronnyal és a hegyi hotellal. A szokatlan szerkezet szokatlan építési folyamatot kívánt, melyet igazából a gyakorlatban próbáltak ki először. Karel Hubacek építész vezette a projektet, aki munkájáért a rangos Perret-díjat is átvehette. Az épület eredetiségét számos egyéb kitüntetéssel is jutalmazták. Páratlan konstrukciójáért többek közt a 20. század épületének nyilvánították ki, mára az UNESCO is listázza. A hegy tetejéről, melyet akár gyalogszerrel, akár felvonóval is könnyedén elérhetünk, pazar kilátás nyílik a városra. A Jested lejtői pedig télen, nyáron számos sportolási lehetőséget kínálnak, nem csoda, hogy egész évben mágnesként vonzzák a turistákat.

Élmény dús felüdülésben lehet részünk Csehország legrégebbi állatkertjében is, ahol olyan különlegesen veszélyeztetett vagy kihalófélben lévő állatokra specializálódtak, mint a fehér tigris, vagy a szumátrai orángután. De Európa leghatalmasabb madárházát is Liberecben találjuk. Az állatkerthez állatsimogató is tartozik, ahol a gyerekek testközelből barátkozhatnak a négylábúakkal, és még táplálhatják is őket.

Bohémia legmodernebb botanikus kertje is a városban található, üvegháza valóságos paradicsoma a növényeknek. A liberecieknek még a csendes, csodás víz alatti világot is sikerült foglyul ejteniük, az akváriumokban a békés angolnákon túl, cápák úszkálnak. Nyáron a bimbózó rózsakertet sem érdemes kihagynunk a felfedeznivalók sorából.

Ha valaki a város történelmében jelentős textiliparra volna kíváncsi, véletlenül se mulassza el az Észak Bohémiai Múzeumot. A tárlaton nemcsak a textilipar fejlődésének legjelentősebb állomásait követhetjük nyomon, megismerkedhetünk a mesés keleti szőnyegek gyűjteményével is, mely itt a leggazdagabb egész Csehországban. A helyi Műcsarnokban pedig 16-18. századi holland festők, 19. századi francia tájképfestők műveivel barátkozhatunk, persze a kiállítás anyagából a csehek sem maradhatnak ki, a századfordulótól napjainkig követhetjük nyomon alkotásaikat.

A Babylon Center szintén a leglátogatottabb turistalátványosságok egyike közé tartozik. Itt találjuk a Víziparkot, a medencék mellett szauna, masszázs, gőzfürdő várja a kikapcsolódni vágyókat, és a lézer játékaiért kedvelt Lunaparkot is. Ugyancsak a Babylon Center ad otthont a bevásárló utcának, mely különleges világításának köszönhetően úgy fest, akár egy város a városban. Több mint 60 üzlet kínálja itt portékáját. A sport megszállottait bowling pályák, a gasztronómia szerelmeseit éttermek várják.

A látnivalók sorából persze a Redern testvérek által építtetett Libereci kastély sem maradhat ki. A 16. században épült gyöngyszem egyike az első kőházaknak. Ma csak Üvegkastélynak nevezik, a Skloexport vállalatnak köszönhetően, akik egy különleges üveg bemutatótermet alakítottak ki benne. A kastély jelenleg nem áll nyitva a látogatók előtt. Csak hívogató külterével vigasztalódhatunk a város szívében.

Szálláskereső: Liberec hotelek és olcsó szálláshelyek ITT – egyénileg foglalható ajánlatok.

Télen a sportolást kedvelők a közeli sípályákat is szeretik.

Közeli települések szállás ajánlóval: Janov nad Nisou 20, Bedřichov 16, Jablonec nad Nisou 13, Lučany nad Nisou 7, Chrastava 5, Janŭv Dŭl 3, Křižany 3, Šimonovice 2, Světlá pod Ještědem 2 és Dolní Maxov 2.

Időjárása, előrejelzés: www.wunderground.com/global/stations/11603.html.

Zoomolható térképe, GoogleMaps műholdképek:

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
avatar
wpDiscuz