Kijev érdekes története, nevezetesség leírás

Kijev (Kyïv) igazi főváros, az ország legnagyobb városa a Dnyeper folyó partján, Odesszától 400 km-re É-ra. Az „orosz városok szülőanyjának” nevezik, mert a vidék egyik legrégibb városa: 482 körül jött létre. 882-ben a Kijevi Rusz (Kijevi Fejedelemség) székhelye lett; Vlagyimir nagyfejedelem 988-ban az ortodox (bizánci stílusú) keresztény vallást tette államvallássá. 1240-ben a mongolok lerombolták a várost; mielőtt 1654-ben Oroszországhoz visszakerült, Litvánia, majd Lengyelország része volt. 1991, az országnak a Szovjetuniótól való függetlenné válása óta Ukrajna fővárosa lett.

A város rohamos fejlődésnek indult, amint vasúti kapcsolatba került Moszkvával (1863), valamint a hozzá képest akkoriban előbbre tartó Odesszával (1870).

Az 1917-es orosz forradalom következményeként elkeseredett küzdelem színhelye volt, s a II. világháború folyamán súlyos károkat szenvedett; 200 000 ember meghalt, a városközpontot földig rombolták. Újjáépítették, háromsávos sugárútjai és parkjai olyan műemlékeket őriznek, mint a 11. sz.-i Szent Zsófia-székesegyház (jelenleg múzeum) vagy a Pecserszkaja Lavra-kolostor. Kijevben többek között gépgyárak, elektronikai cikkeket, élelmiszert és precíziós műszereket gyártó üzemek vannak. Egyetemét 1834-ben alapították; itt működik az Ukrán Tudományos Akadémia.

1986-ban a várostól 90 km-re É-ra, Csernobilban a világ legszörnyűbb – ismertté vált – nem katonai atomkatasztrófája következett be. A négy reaktor egyikének teteje felrobbant, és radioaktív anyag került a légkörbe. Jelentős mértékű radioaktív szennyeződés érte Ukrajnát, Lengyelországot és Skandinávia bizonyos részeit, s kisebb mértékben szinte egész Európát. Közvetlen veszélyt azonban nem csak az ezt követő hónapok jelentettek – amelyek során a lakosok ezreit kellett kitelepíteni a területről. Sugárártalom következtében számosan meghaltak – köztük az a tűzoltó, aki a robbanást követő tűzzel küzdött -, s a környéken élők, illetve onnan kitelepítettek körében azóta is nagy a rákos megbetegedések és a születési rendellenességek aránya.

Több mint 120 000 embert telepítettek ki, 30 km-es körzetben a falvak a földdel váltak egyenlővé, és a termőföld hatalmas területen használhatatlan lett. Az 1990-es évek elején az időskorúaknak engedélyezték a visszatérést falvaikba, de mezőgazdasági terményeiket súlyosan sugárfertőzöttnek ítélték.

Kijev lakossága 2,635 millió  fő körüli volt 2002-ben, 2011-ben közel 2,8 millió fő volt, így igazi kaotikus, változó nagyváros.

Kijev

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük