Kanada látnivalói magyarul, nevezetességek

Kanada nevezetességei és látnivalók

Történelem, alap adatok, híres épületek és helyek Kanadában. Olvassunk egy jót és utazásunkhoz keressünk az akciós szállás ajánlatok között egy jót a fenti (angol) vagy az oldalsó magyar keresővel!

Az Oroszország után a világ második legnagyobb országának tekintett, az észak-amerikai kontinenst szinte teljes egészében lefedő Kanada az Atlanti-óceántól egész a Csendes-óceánig nyúlik, északon még a Jeges-tengert is eléri. Északkeleten és délen az USA határolja. Az ország föderáció, mely tíz tartományból és három területből áll. Fővárosa Ottawa.

Kanada jelenlegi államfője II. Erzsébet. Multikulturális, kétnyelvű állam, ahol az angol és francia is a hivatalos nyelvek közé tartozik.  Technikai fejlettségének köszönhetően, az ország a világ egyik leggazdagabbja. Gazdasága rendkívül szerteágazó, a rendelkezésre álló természeti erőforrásoktól és az ország kereskedelmi partnereitől, kivált Amerikától függ. A világ legnagyobb vállalati közül 69 kanadai. Az ország két legfontosabb ágazata a fa- és az olajipar. Kanada a világ legnagyobb cink és urán előállítója, és világvezető olyan természeti erőforrásokban is, mint az arany, a nikkel, az alumínium, vagy az ólom. Ontario déli része és Québec pedig az autó- és repülőgépgyártás fontos székhelye. Kanada számos szervezetnek, így az ENSZ-nek, a Nemzetközösségnek, a La Francophonie-nak, a NATO-nak és a G8-nak is tagja. Az ország és egyben a világ legészakibb települése a Canadian Forces Station (CFS) Alert, mely az Ellesmere-sziget északi csücskénél, az északi sarktól nem messze található. A Föld egyik legrégibb szárazulata, a Kanadai-pajzs, mely a legutolsó jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán is az országban található, akárcsak a világ legnagyobb tölcsértorkolatát képező Szent Lőrinc-folyó torkolata. Kanada ezenkívül a tavak országa is, itt található a világ édesvízkészletének nagy része.

Az őslakosok feltehetőleg 26500 évvel ezelőtt telepedtek meg a térségben. Az első európaiak 1000 körül kerültek ide, ám a valóban jelentős brit és francia felfedező expedíciók csak a késő 15. században kezdődtek. Elsőként az angol John Cabot derítette fel Kanada atlanti partjait, majd őt a francia Jaques Cartier követte 1534-ben. Az első állandó európai települések megalapítása, Port Royalé és Quebecé, Samuel de Champlain francia felfedező nevéhez kötődnek. E kettőből állt össze Acadia, Kanada akkori fővárosa. Az 1800-as évekig bezárólag Kanada gazdaságában a szőrmekereskedelem volt meghatározó, a francia és irokéz háborúk is e kereskedelem feletti ellenőrzés hatalmáért törtek ki. A gyarmati háborúk 1689-ben kezdődtek, az 1763 zajló hétéves háború végére Franciaország csaknem el is vesztette összes észak-amerikai gyarmatát. 1763-ban Új-Franciaország területének egy részéből létrejött Québec Tartomány. Az 1791-es alkotmány a tartományt a francia ajkú Alsó-Kanadára és az angol ajkú Felső-Kanadára osztotta saját törvényhozói testülettel. Az Egyesült Államok és a Brit Birodalom között dúló 1812-es háború fő frontja is Kanada volt. A 19. századra a szőrmeipart leváltotta a faipar.

Az 1840-ben született Act of Union egyesítési törvény a két Kanadát az egyesített Kanada Tartományba kapcsolta. 1867-ben, a Constitution Act értelmében három brit gyarmat konföderációjából megszületett Kanada Domínium, mely négy tartományból állt össze és szövetségi alapon szervezték. Brit Columbia és Vancouver-sziget, illetve a Prince Edward-sziget csak az aranylázról híres 19. században csatlakozott az államszövetséghez. Nagy-Britannia hadüzenetével 1914-ben Kanada is belépet az első világháborúba. A kötelező katonai szolgálat ellen tiltakozó québeciek miatt 1917-ben kitört a sorozási válság is. 1919-ben az ország csatlakozott a Népszövetséghez, függetlenségét a Westminsteri Statútum erősítette meg 1931-ben. A nagy gazdasági világválság Kanadát is megrázta. Az ország a második világháborúban már önállóan üzent hadat Németországnak. Kanada gazdasága soha jobban nem virágzott, ekkoriban ők látták el fegyverekkel Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót is. 1945-ben Kanada az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik alapító tagja lett. Az új, egységes kanadai identitás létrejöttét számos szimbólum jelezte. 1965-ben bevezették a juharleveles zászlót, 1969-ben a kétnyelvűséget, 1971-ben pedig a multikulturalizmust. 1982-ben aztán megszületett a kanadai alkotmány és a Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya is. 2001-ben Kanada is belépett a NATO vezette Afganisztáni háborúba, de Irak megszállását már visszautasította az ország. Kanada jelenleg 10 tartományra, melyet csak az ország alkotmánya hozhat létre, és 3 területre oszlik. Kanada és az Egyesült Államok a katonai hadjáratokban és hadgyakorlatokon is együttműködik egymással, de ettől függetlenül az ország önálló külpolitikát folytat. Kanada 64 ezer fős professzionális, önkéntes hadsereggel bír, melyhez 26 ezer tartalékos is tartozik. A kanadai haderő a hadseregből, haditengerészetből és a légierőből áll össze.

A túrázók paradicsomaként emlegetett ország fő látványossága a Niagara-vízesés, Észak-Amerika legerősebb vízesése. Élmény dús kirándulásokat tehetünk persze Kanada erdeiben is, melyek nem lebecsülendő módon a földkerekség erdeinek 10%-át adják. Túrázásra az Alberta és British Columbia államok határán fekvő Sziklás-hegységben és a több ezer méter magas hegyek bármelyikén alkalmunk nyílhat, miközben Kanada nemzeti parkjait is feltérképezhetjük. A potom 312-ből, érdemes a Világörökség részét képező 12 egyikében kezdeni. Kanada őshonos fajain, elsősorban a medvéken túl, számos ritka madárfajjal találkozhatunk ezekben. A magas hegyek persze a sízés szerelmesei előtt is nyitva állnak, nem is csoda, hogy 2010-ben Vancouver ad majd otthont a téli olimpiának. A sípályák körül üdülőfalvak tucatjaiban pihenhetjük ki fáradalmainkat, vagy ha még mindig nem lenne elég a mozgásból, élhetünk éppenséggel golfszenvedélyünknek is.

Akit a természet szépségei mellett a kanadai városok forgataga is érdekel, a Nagy Tavak melletti területek felé vegye az irányt, hisz ezek errefelé koncentrálódnak. Míg Montreal festői belvárosáról és francia lakosairól híresült el, Toronto igazi világváros. Itt emelkedik a világ legmagasabb épülete, egyben az ország szimbóluma, a CN Tower, mely 533 méteres magasságával tudhatja magáénak e megtisztelő címet.

Az ország fővárosa és egyben negyedik legnagyobb városa, Ottawa elegáns negyedeivel és parkjaival számtalan meglepetést tartogat az odautazóknak. A téli hónapok különleges látványosságát képezik a kormányhivatalok dolgozói, akik a csatorna jegén korcsolyázva indulnak munkahelyükre. Ezzel szemben az ottawai, neogótikus parlamentet inkább nyáron érdemes felkeresni. Június második felétől ugyanis egész augusztus végéig élvezhetjük az őrségváltási parádét a Parliament Hill zöld gyepén, ahol a rendre a királyi kanadai lovas rendőrség vörös kabátos, cserkészkalapos tagjai ügyelnek.

Érdemes ellátogatni továbbá Vancouverba, melyet csak Kanada nyugati kapujaként emlegetnek. Nemcsak a konzervativizmus látszatát keltő város viktoriánus házai elbűvölők, a város északi részén magasodó Grouse Mountain kilátóról is fenséges képet kaphatunk Vancouverről. A kikötőnegyed éke az a hatalmas, óceánjáróra emlékeztető épület, mely az 1986-os világkiállításra készült, ha tehetjük, sétáljunk el hozzá. Említést érdemel még a város kínai negyede, melyet szintén nem hagyhatunk ki a látnivalók sorából.

Ha egy kis kirándulásra is kaphatók vagyunk, s érdekel bennünket, milyen lehetett az egykori brit birodalom, hajózzunk át Victoriába is.

Különös izgalmat ígérnek továbbá a bálna lesek. Ha bírjuk pénztárcával, szemtanúi lehetünk a hatalmas emlősök vízbecsobbanásának.

Google Térkép ízelítő, GoogleMaps műholdképek:

Kanadai lakások, apartmanok és nyaralóhelyek: findmeapartment.com/ – Canadian apartment, holiday house finder. Niagara falls, Ontario etc.

Egy hozzászólás a(z) “Kanada látnivalói magyarul, nevezetességek” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük