Horvátország tudnivalók – Útikalauz leírás részletek

Horvát Köztársaság útikalauz bevezető

A régi és a mai (közelmúlt) adatait is megadva alább egy érdekes fejlődési hullámot láthatunk, az elvándorlás és a hazaköltözés hullámai, az Európai Uniós csatlakozás együtt óriási lendületet adott a pici országban, 10 éves távlatban nagyon látványos volt a fejlődés 2006 és 2016 között.

Hrvatska, Republika Hrvatska (horvát)

Területe: 56 542 km²
Népessége: 4,19 millió (2016) – 4 397 400 fő (2003)
Népsűrűsége: kb. 77 – 77,7 fő/km2
Fővárosa: Zágráb (Zagreb) 688 ezer fő körüli állandó lakossággal (2011-ben).

Államforma: parlamentáris köztársaság

Nemzeti ünnep: június 25. (a függetlenség napja, 1991)
További ünnepnapok, munkaszüneti napok: • Június 22. Az antifasiszta felkelés napja (1941-ben e napon kezdődött a fasizmus elleni küzdelem az ellenállási mozgalom részéről), • Augusztus 5. Nemzeti hálaadás napja • Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja • Október 8. Függetlenség napja • November 1. Mindenszentek napja • December 25-26. Karácsony • Január 1. Újév • Január 6. Vízkereszt • Március vagy április- Húsvét • Május 1. A munka ünnepe • Május 15. Bleiburg és a kálvária ünnepe • Pünkösdöt követő 10. nap. Angolul: en.wikipedia.org/wiki/Public_holidays_in_Croatia.

Közigazgatás: 20 megye (županija) és a főváros
Fontosabb, kiemelt települések: Split 173 600 fő, Fiume (Rijeka) 142 500 fő, Eszék (Osijek) 89 600 fő, Zára (Zadar – Zára) 68 900 fő, Slavonski Brod 58100 fő
Városi lakosság aránya: 56%
Pénznem: kuna (1 kuna=100 lipa), ma már a kártyás fizetés lehetősége miatt gyakran egyáltalán nem kell pénzt váltanunk.
Nyelvek: horvát (hiv.), olasz, magyar, német, szlovén (a turizmusban az angol is, néha az orosz)
Népcsoportok: horvát 82%, szerb 10%, bosnyák 1%, magyar 1%, egyéb (szlovén, olasz, cseh, stb.) 6%
Vallások: római katolikus 80%, protestáns 9%, ortodox 10%, mohamedán 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 78 év
Népességnövekedés: 1,12%
Csecsemőhalandóság: 7,06%
Írástudatlanság: 3%
Férfiak/nők aránya: 0,94
Legmagasabb pont, hegycsúcs: Dinara, 1831 m, Isztrián a ~1400 méter.
Legfőbb folyók: Duna (Dunav), Dráva (Drava), Száva (Sava), Mura, Kulpa (Kupa), Una, Neretva
Gazdaság: ipari, turisztikai és agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 8800 USD (2002) – 21408 USD (2016)
Munkanélküliség: 11% (2017) – 20 % (2002)
Munkaerő: 1,7 millió fő
Infláció: 1,4% (2017) – 4% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása (2003): mezőgazdaság 9%, ipar 33%, szolgáltatások 58%
Exporttermékek: közlekedési eszközök, textil, vegyipari termékek, élelmiszer, üzemanyag, energia
Importtermékek: gépek, közlekedési és elektronikai felszerelések, vegyipari termékek, üzemanyag és kenőanyagok, általános élelmiszer-ipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek: Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Ausztria, Oroszország

Tudnivalók, történelem, nevezetességek:
A Balkán-félsziget és Közép-Európa határán fekvő ország északi és keleti része az Alföldhöz kapcsolódó síkság (Dráva-Száva és Kulpa-Száva köze), amelyet kisebb középhegységek tagolnak (Bilo-hegység, Papuk, Psunj). A nyugati és déli részen a Dinári-hegyvidék ÉNy-DK-i irányú, jól karsztosodott láncai húzódnak. A partvonalat kísérő szigetek (Krk, Cres, Brač, Hvar stb.) is e hegység részei. Tengerparti sávja (Dalmácia) hosszan elnyúlik délkeletre az Adriai-tenger mentén. Horvátország mai területe az i. e. 1. században a Római Birodalom része volt, majd a 6. században érkeztek az első szláv népek, akik felvették a nyugati kereszténységet. Az első ismert horvát állam a 9. században alakult meg a mai Dalmácia területén, amely 1102-től a Magyar Királyság társországává vált, és 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásáig az is maradt. 1918. december l-jén Horvátország az újonnan megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, amelyet 1929-ben neveztek át Jugoszláviának. A második világháború során önálló horvát (usztasa) államot hoztak létre a németek gyámkodásával, majd a háború után az újjáalakuló Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett.

Az 1991-ben megtartott népszavazáson a lakosság többsége a függetlenség mellett szavazott, amelyet 1991. június 26-án kiáltottak ki. Másnap az országot megszállta a jugoszláv szövetségi hadsereg, de a horvát erők egy véres háború során kiűzték őket. Területén a szerbek egy önálló államot hoztak létre, a Krajinai Szerb Köztársaságot, amelynek déli részét a horvát hadsereg 1995 nyarán foglalta vissza, a szerb megszállás alatt maradt Kelet-Szalvónia és Baranya pedig 1995-ben ENSZ-ellenőrzés alá került, majd 1998-ban került vissza Horvátország fennhatósága alá.

Az ország legfontosabb ásványkincse az Isztria-félszigeten bányászott bauxit, amire timföldgyártás és alumíniumkohászat épült. A horvát iparra elsősorban a munkaigényes ágazatok jellemzőek (elektronika, fémfeldolgozás), de a tengerparti városokban a kőolaj-finomítás és a hajógyártás is fontos gazdasági szerepet kap az ország életében. A mediterrán tengerparton olajbogyót, szőlőt, fügét, mandulát, citrusféléket és korai zöldségeket termesztenek. A kontinentális éghajlatú Dráva-Száva közét (Szlavónia) cukorrépa, búza, kukorica, napraforgó, hüvelyesek termesztése és fejlett állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, baromfi) jellemzi. Igen jelentős az idegenforgalom, ami a hangulatos műemlékvárosoknak (Dubrovnik/Ragúza, Split/Spalató, Zadar/Zára), gyógyüdülőhelyeknek és az adriai tengerpart vonzásának köszönhető. A városoknak sok magyar vonatkozása is van: Pula/Póla az Osztrák-Magyar Monarchia hadikikötője volt, Zágráb városi életének felvirágoztatói a középkori magyar királyok voltak (Szt. László, IV. Béla). Abbázia (Opatija) a Monarchia legelegánsabb és legkedveltebb üdülőhelye volt. A Jugoszlávia szétszakadását kísérő polgárháború súlyos károkat okozott az ország gazdaságának, és az idegenforgalmat is Jelentősen visszavetette. A háborút követően komoly erőfeszítéseket tettek a turizmus ismételt fellendítésére, a turisták azóta jelentős számban látogatják a kellemes éghajlatú horvát tengerpartot.

A környék zoomolható térképe, GoogleMaps műholdkép, 3D domborzat vagy StreetView képek, fotók, kiváló minőségben az interneten elérhetőek.

Egy hozzászólás a(z) “Horvátország tudnivalók – Útikalauz leírás részletek” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük