Görögország útikalauz adatok, útleírás tudnivalók

Görög Köztársaság
Elláda, Ellēnikē’ Dēmokratía (görög)

Területe: 131 957 km²
Népessége: 11 100 200 fő (2003) 11 295 002 (2010)
Népsűrűsége: 84 fő/km² (a népsűrűség roppant változó elég a fővárosra és Szalonikire gondolni szemben az apró hegyi falvakkal)
Fővárosa: Athén (Athína) 747 300 (3 247 000) fő
Államforma: parlamentáris köztársaság
Nemzeti ünnep: márc. 25. (a függetlenség napja, 1821)
Közigazgatás: 9 körzet (régio), ezen belül 51 prefektúra

Görögország nyaralás fotó

Fontosabb települések és ismert nyaralóhelyek lista: Szaloniki (Thessaloníki) 361200 (802 200) fő, Pireusz (Peiraias) 179 300 fő, Pátra (Patras) 167 000 fő, Peristérion 140 300 fő, Stavros, Sarti, Methóni, Alexandroúpolis, Asprovalta, Olympic Beach, Paralia-KaterinisKorfu, Perissa, Siviri, Neos Marmaras, Áfitos, Foúrka, Vourvourou, Platamonas, Nikiti, Zakynthos, Toroni, Leptokaria, Vólos, Kréta és Tolo.
Városi lakosság aránya: 65,2% (hosszú ideje növekvő trendben, komoly probléma forrás, Magyarország is hasonló)
Pénznem: euró (1 euró=100 cent)
Nyelvek: görög (hiv.), angol, francia
Népcsoportok: görög 94%, török 1,5%, cigány 1,5%, macedón 1%, vlah (aromán) 1%, albán, egyéb 1%
Vallások: ortodox 98%, mohamedán 1%, egyéb 1%
Születéskor várható élettartam: férfiak 76 év, nők 81 év
Népességnövekedés: 0,2%
Csecsemőhalandóság: 6,25%o
Írástudatlanság: 3%
Férfiak/nők aránya: 0,97
Legmagasabb pont: Olimposz, 2911 m
Legfőbb folyók: Évrosz, Sztrimónasz, Áxiosz, Aliákmonasz, Piniósz, Ahelóosz
Gazdaság: ipari ország (jelentős a turizmus és a kereskedelem mellette)
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 19 000 USD (2002)
Munkanélküliség: 10,3% volt 2002-ben, ami később folyamatosan nőtt, 25% környékére ért 2015-re.
Munkaerő: 4,32 millió fő
Infláció: 3,6% (2002), Napjainkban (2015) a mentőcsomagok és az Európai Unió védte meg a csődtől, ezt tudhatjuk.
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 8%, ipar 22%, szolgáltatások 70%

Exporttermékek: élelmiszerek és italok, feldolgozott cikkek, olajszármazékok, vegyipari termékek, textília, gyümölcs
Importtermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, vegyipari termékek, kőolaj, közlekedési eszközök
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió országai, USA.

A Balkán-félsziget déli részén elterülő országot a Pindosz-hegység láncai hálózzák be. Az ország magterülete az Attikai-félsziget és a Korinthoszi-csatornával leválasztott Peloponnészosz-félsziget. A hegyláncok közé termékeny medencék mélyülnek (Macedónia, Thesszália, Trákia). A partvidék öblökkel tagolt (Pátrai-, Korinthoszi-, Argoliszi-, Szaronikósz-öböl stb.), s több mint 15 000 km hosszan érintkezik az ország a Trák-, az Égei- a Jón- és a Krétai-tengerrel. Legnagyobb szigete Kréta, az ország nyugati partjainál a Jón-szigetek, keleten a Szporádok, a Kikládok és a Dodekániszosz-szigetek húzódnak egészen a török apartokig.

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól (i. e. 3. évezred) egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó Hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, majd a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög nemzeti mozgalom kilenc év alatt (1821-1830) elérte az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását.

Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

Az EU egyik legfejletlenebb tagállama. Energiahordozókban relatív szegény ország, és bár jelentős kőolajkészletei vannak az Égei-tenger területén a görög-török ellentétek miatt hozzáférhetetlenek, így jelentős kőolajbehozatalra szorul. Ércekben gazdag, jelentős a magnezit, az azbeszt és a nikkel bányászata, világviszonylatban is jelentős a bauxit kitermelése. A bauxit egyik részét exportálják, másik részét a hazai timföldgyárak dolgozzák fel. Az alumíniumkohók működéséhez a vízerőművek biztosítanak energiát. Híres építőanyaga a márvány. Iparának fő gerincét az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. A fejlődő ipar fő központja a főváros. A termelés főleg kisvállalkozásokban folyik, nagy a háziipar szerepe. Az ország területének 70%-a mezőgazdaságilag hasznosított, de csak alig 1/3-án folyik belterjes gazdálkodás. A mezőgazdaság színvonala elég alacsony, kedvezőtlenek a birtokviszonyok is (túl nagy, illetve túl kicsi parcellák). A szántókon főként búza, kukorica, árpa, rizs, hüvelyesek teremnek. A belső medencékben gyapotot, dohányt, a mediterrán éghajlatú partvidékén zöldséget, citrusféléket, szőlőt és olajbogyót termesztenek. A külkereskedelmi deficitet az idegenforgalomból és a kereskedelmi flotta tevékenységéből próbálják ellensúlyozni.

Görögország tengerpartja nyáron

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük