A pezsgőzés és a 400 különböző sajt országa, amelyet festői falvak, kisvárosok és nyüzsgő metropoliszok tarkítanak – ez a francia kaleidoszkóp.
Vess egy pillantást egy kávéház teraszára a párizsi Champs-Élysées forgatagában! Fordítsd a fejedet a Louvre, a világ egyik legnagyobb művészeti gyűjteménye felé, majd nézz a másik irányba, és megpillanthatod az Arc de Triomphe-ot, a Napóleon tiszteletére emelt diadalívet, a francia hatalom évszázadainak jelképét! Sok látogató számára ez Franciaország. Párizs azonban, minden vonzó látványossága ellenére, csak a szíve az országnak, amelynek nyelve és kultúrája virágzik az egész világon.
A fővároson túl hamarosan szembetűnik egy másik Franciaország – óriási és zömében vidéki. Franciaország Oroszország és Ukrajna után a harmadik legnagyobb ország Európában. Mivel azonban mindössze 57,7 millió lakója van, egyike a legritkábban lakottaknak. Az óriási mezőgazdasági területen változatos termelés folyik, a híres francia konyha minden létfontosságú kelléke megtalálható: zöldségfélék, gyümölcs, hús, sajt és bor.
1940-ben még a lakosság csaknem fele vidéken élt, és a franciák egyharmada mezőgazdasággal foglalkozott, hamarosan azonban a gyárakban és hivatalokban kínálkozó új munkalehetőségek milliókat csábítottak el a földtől, úgyhogy ma már a franciáknak mindössze egyötöde lakik vidéken, és közülük is sokan járnak be naponta a városba dolgozni. Három munkavállaló közül egy gyárban dolgozik, és minden második hivatalban vagy üzletben.
Az aktív népességnek csak 7 %-a gazdálkodó, de nagyobb földet művelnek meg, mint az előző nemzedék. A gazdaságok gépesítetté és termelékenyebbé váltak. Számos értékesítési szövetkezet alakult. Napjainkban kb. 1 millió gazdaság vagy mezőgazdasági szövetkezet működik, átlagos nagyságuk28 ha. A birtoknagyság növekedése nem állt meg, hiszen a gazdálkodók több mint fele elmúlt 50 éves, és sokuknak nincs olyan fiatalabb családtagja, aki átvenné a stafétabotot.
A Franciaország közreműködésével 1957-ben alapított Európai Gazdasági Közösség (EGK) által bevezetett, majd később az Európai Közösség (EK), most pedig az Európai Unió (EU) által átvett, erősen vitatott közös mezőgazdasági politika segítette ezt az átalakulást, és gazdaggá tett jó néhány francia gazdálkodót. Igaz, hozzájárult a felesleges „vajhegyek”, „tej- és bortavak” megjelenéséhez is.
Konyhaművészet
A francia konyha élvezetes módját kínálja az ország változatos és bőséges termést adó mezőgazdasága megismerésének. Noha a nagyvárosokban már megjelentek a gyorséttermek, a jó és tápláló étkek elkészítését még mindig egyfajta művészetnek tekintik. A bisztrók és vendéglők kiváló, gyakran olcsó menüket kínálnak, amelyek segítenek megismerni a helyi ízlést. Számos étel világhírű, ilyen pl. a bouillabaisse (a Midiből származó, halból és más tengeri állatokból készült sűrű, tápláló leves), a bæuf à la bourguignon (borjúhúsból, gombából és burgundi borból készült fogás) és a quiche lorraine (tojás, tejszín és füstölt sonka tésztában sütve, ÉK-en kedvelik).
Franciaországból származik a világ bortermésének egynegyede, és minden vendéglőnek saját borpincéje van, amelyben az egyszerű asztali bortól a legkiválóbb minőségű borokig minden fellelhető. A különlegesebb étkezéseknél elengedhetetlen a pezsgő vagy a konyak. Ugyanakkor az ivás nemzeti probléma: évente csaknem 38 000 francia hal meg a túlzott alkoholfogyasztás következményei miatt.
A legfrissebb főzési alapanyagok felkutatása, vásárlása és ügyes elkészítése a francia család életének fontos része. A háztartási kiadásoknak átlagosan egyötödét élelmiszerre fordítják. A legtöbb városban csodálatos piacok vannak, ahol a tarka színekben pompázó standok roskadoznak az árutól. A nézelődőnek a nyála csorog a közszemlére kitett sült húsok és édességek láttán, és erős kísértést érez, hogy lépten-nyomon vásároljon valamit.
A városlakók sem feledkeznek meg vidéki gyökereikről. A franciák 20%-a és az ország munkaerejének 25%-a a Párizst és környékét magában foglaló, városközpontokkal tarkított Ȋle-de-France-on lakik. Péntek esténként rendszeresen bekövetkezik az országúti csúcsforgalom: a párizsi családok nekilódulnak, hogy vidéken töltsék a hétvégét. Sok franciának van saját vidéki házacskája, elterjedt hobbinak számít egy-egy öreg ház vagy csűr második otthonná történő átalakítása. Franciaországban csaknem 3,2 millió ilyen „második otthon” található, régi és új egyaránt, amelyek kedvelt pihenőhelyek a nyári szabadság idején és hétvégeken. Egyre több városlakó tér vissza vidéki szülőhelyére nyugdíjba vonulása után.
