Fidzsi-szigetek nevezetességei: nyaralás

Egzotikus útra készül, vagy szívesen meglátogatná egyszer életében ezeket a távoli szigeteket? A hosszú út már önmagában is egy kaland, óriási kalandtúra lehet. Nem egy tipikus nyaralási, üdülési helyszín ez a nagy távolságok miatt az európai utazók körében.
  
          A kannibalizmusáról ismert Fidzsi-szigetek, hivatalos nevén Fidzsi-szigeteki Köztársaság, Cook kapitánytól kapta paradicsomot jelentő nevét, melyet a felfedező a tévesen értett viti, azaz nagy szóból angolosított. Az Új-Zélandtól 2000 kilométerre fekvő szigetcsoport 322 szigete közül mindössze tíz lakott. Míg a szigetek egy része vulkanikus eredetű, a kisebbek korallzátonyok. A szigetek legmagasabb pontja, a maga 1323 méteres magasságával a Mount Victoria, a helyiek úgy tartják, ha az ember látja, szinte biztos, hogy esni fog. Fidzsi fővárosa Suva.

            Az ország gazdasága elsősorban a feldolgozóiparra épül, mely a mezőgazdaság terményeit, elsősorban a cukornádat hasznosítja. Ezenkívül a bányászat is jelentős, aranyat, mangánércet és foszfátot is a felszínre hoznak, de exportálnak banánt, kókuszolajat, halat és fát is. A turisták a szigetek strandjait, élővilágát és kulturálisan sokszínű bazárjait dicsérik. Biztos jele, hogy az őslakosok szívesen látnak bennünket a szigeten, ha pálmarost nyakláncon függő, kókuszolajjal fényesített, füsttel feketített cetfoggal, úgynevezett tambuával ajándékoznak meg bennünket. Fidzsi mindezeken kívül fontos résztvevője az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó tevékenységének is.

            A szigetek első lakói Kr. e. 1500 táján a melanéziaiak és a polinézek voltak. Bár Fidzsi felfedezését sokan Cook kapitány személyéhez kötik, 1774-ben igazából ő csak a szigetek legtávolabbi részén, Vaotán járt. Az igazi hódító az 1789-ben érkező William Bligh volt, akinek nevét tiszteletből sokáig viselte is Fidzsi. Bár európaiak a 19. század elejéig nem léptek területére, 1874-ben az egyik helyi vezér brit fennhatóságot kívánt, így vált Fidzsi is brit birtokká. Bár az angol hatóságok már az 1890-es években beszüntették a kannibalizmust, a szigetek utolsó emberevője csak 1959-ben halt meg, 96 esztendős korában. A bennszülöttek általában ütközetek után főzték, vagy sütötték meg földalatti sütőikben a lemészárolt ellenség, különböző fűszerekkel ízesített holttesteit, amiket aztán szétosztottak a falu minden háztartásának. Az emberevés a húshiány mellett, afféle kultikus mozzanatként is betudható a bennszülöttek életében, hitük szerint ugyanis az elfogyasztott emberhússal végleg megsemmisítették az ellenséget. Bár a földek legnagyobb része a brit fennhatóság után is az őslakosok kezében maradt, az indiai munkások beköltöztetése etnikai zendülésekhez vezetett. Noha az ország 1970-ben kivívta függetlenségét, a faji ellenségeskedés és az állandó feszültségek nem szűntek meg. Az India barát kormányt csak a 20. század végén váltották le, helyette kikiáltották a helyiek védelmét szolgáló köztársaságot. A hatalom a civilek kezébe került, az alkirályi képviselő II. Erzsébet brit királynő volt. 1990-ben megszületett a szigetek új alkotmánya is, mely a melanéz lakosság jogait szabatolta.  Az indiaiak tömeges kivándorlása jelentős károkat okozott az ország gazdaságában. Már a 2006-os kormányválság előtt is puccsok követték a puccsokat.

            Az ország fővárosát, Suvát, Fidzsi legnagyobb szigetén, Viti Levun találjuk. Itt, a modern nagyváros képét sugárzó Suvában kapott helyt a Fidzsi Múzeum is, melyet az ország történetére és őslakosaira kíváncsi turistáknak nem árt felkeresniük. Ugyancsak érdekes élményt jelenthet körbejárni magát a szigetet, melynek páratlan szépségű kertjében, az Alvó Óriás kertjében Fidzsi különleges élővilágával is megismerkedhetünk.

            A helyi kultúra és az őslakosok hétköznapjai iránt érdeklődök, vegyék útjukat Fidzsi második legnagyobb szigete felé. Vanua Levu szépségét emeli a gőzforrásokba burkolózó Savusavu-öböl, de ugyancsak ezen a szigeten találjuk Labast, ahol értékes szuveníreket, indiai kézműves holmikat vásárolhatunk.

            A csak Fidzsi kertjének nevezett, apró Taveuni szigeteket lenyűgöző vízesések tarkítják. Ezeken túl persze érdemes felkeresni azt a 350 méteres barlangot is, mely a harcosok egykori temetőjeként szolgált.

            Aki strandolni érkezik a Fidzsi-szigetekre Mamanuca szigetét válassza, akit viszont a korallzátonyok, vagy a vulkáni képződmények érdekelnek, kiránduljon el Rotuma vagy Yasawa szigetére.

            Ha helyi specialitásokkal kínálnának, bánjunk csak óvatosan a tejeskávé ízű kawával. A borsnövény gyökeréből készült ital ugyanis, amellett, hogy a trópusi hőségben hűsítő hatású, nemcsak nyelvünket és ínyünket teszi érzéketlenné, ha nagyobb mennyiségben fogyasztjuk, lábunkat is megbéníthatja.

Cook, Fidzsi látkép, térkép:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük